Az Ember, 1951 (26. évfolyam, 6-49. szám)

1951-12-01 / 45. szám

Thanksgiving Day-i gondolatok . . . (LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ > Thanksgiving Day. 1951! . . . Ha valami filmfelvevőgcp le tudná gondolatainkat fényképezni, ez a nyilván kíméletlenül őszinte fény­­képi??) valószínűen ezt mutatná: ■ adjunk Istennek hálát, hogy az élet Amerikában a szabad embe- ; vek élete és annak színvonala min­den tekintetben a legmagasabb a világon! "A hideg háború” már hosszú évek óta tart, de mi nem tudunk hozzá szokni ehhez, mert az amerikai a világ legbékésebb; népe—mindenféle konfereneiák és \ “Irtózatos propaganda-gépezet nél- j tkiil is az! Ezt nemcsak mi tudjuk, hanem a világ minden gondolkod- j ni tudó embere. Akiket már kora ifjúságuk óta elkapott a totalitá­­riánus propaganda “gépszijja” —I azok természetesen nem tartoznak ebbe a kategóriába. Amerikát két Ízben készületle­nül, (csaknem hadsereg nélkül!j találták a 20-ik század világhábo­­nii, ami szintén élesen bizonyít ja, í hogy ez a hatalmas ország távol áll a iniliturizmus és az erőszakos 1 imperializmus politikájától. Ez a békés, pacifista magatartás nem használt . . . Ma teljesen más a helyzet és aki egy kissé objektiv­­nek tartja magát az tudhatja, hogy az orosz medvét csakis az' tartja vissza a világ másik két- I harmadának elözönlésétől, hogy fél Amerika fegyveres erejétől és még jobban retteg a soha csúcs- j teljesítményre még nem kénysze­­ritett. hihetetlenül produktiv ipari termelőképességétől s talán nem is utoljára: az amerikai tudástól, tu­dománytól. mechanikai képesség­től. Azután van még valami, amit a szédületesen hatékony bolseviki1 propaganda sem tud kiverni az orosz, bolgár, lengyel, cseh, szlo­vák, német, osztrák, román és ta­lán nem is utoljára: a magyar tel­kekből . . . Ezt a valamit úgy vo­nalazhatnánk körül, hogy a népek nem igen hisznek az Amerika-el­lenes bornirt, stupid propagandá­ban. Jobban hisznek saját ta­pasztalataiknak, az amerikai intéz­ményes és egyéni szeretetcsoma­­goknak és a rokoni, baráti privát­­leveleknek Uncle Sam földjéről! 1951. nov. 22 (aláírás és cím; AZ EHLERS PÁHOLY ESTÉJE December 8-án, szombat este rendezi az Ehlers Sza­badkőműves Páholy tánccal egybekötött vacsoráját és ■ ünnepségét. Az estének sze­replői a Metropolitan Opera műsoréiból ismert, hírneves Ernster Dezső és Fejér György, az ünnepelt zongo­raművész lesznek. A legjobb magtar közönség készül nagy számban az estélyen való részvételre. TAKARÓ GÉZA ÜNNEPLÉSE December elején lesz har­minc esztendeje, högv dr. Takaró Géza református lelkész a 69. uccal templo­mot hűséggel, odaadással és nem mittrtemrapi tehetséggel szolgálja. December 2-át, vasárnapot, az Egyház Kos­suth Lajos Amerikába ér­­kezténék é v f o r d ulójának szenteli; ennek az ünnep­ségnek a keretében fogja megünnepelni Takaró egy­háza az ő szeretett lelkészé­nek 30 éves jubileumát is. Résztvevők jelentkezhet­nek a Takaró Jubileumi Bi­zottságnál, 344 E. 69th St. Telefon: RE 4-5251. AZÉ* a/-I-51 Vet 113 I HOD I 3 3W0H N31HL3S \HI3W3HS03H sor ER GÖNDÖR JEEÄßNc POUUKAIHETILAPJA Reentered as second class matter Aug. 4, 1942. at the post office at New York, N. Y. under the Act of March 3 187» SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: Butterfield 8-6168 VOL. XXVI — No. 45 NEW YORK. N. Y„ DECEMBER 1, 1951 EGYES SZÁM ÁRA 20 CENT Rassay Károly és Ruppert Rezső életéért és szabadságáért Irta: GÖNDÖR FERENC Lapunk mai számában találja az olvasó a megrendítő és szomoru hirt arról, hogy Rákosi bolseviki terror-kormá­nya a régi liberális Magyarország két legkiopielkedőbb alakját: Rassay Károlyt és Rupperl Rezsőt is deportáló tá­borba hurcoltatta. A 66 éves Rassay Károly Jászfény szarun és a 70 esztendős Ruppert Rezső Jászberény mellett vergő­dik a legtragikusabb helyzetben. Rassay Károllyal és Rup­pert Rezsővel a liberalizmus vezetőalakjaival, a szabadság­­jogok rendíthetetlen harcosaival pontosan igy bántak cl a Ilitler-banditák, mint ahogy most a kommunista zsarnokok cselekszik. Rassay Károlyt a német Gestapo és a magyar hazaáruló Szálasi együttes Mauthausenbe záratta, ahonnan nagybetegen került vissza az úgynevezett '‘[elszabadulás­kor" Magyarországba. Ruppert Rezső is végigszenvedte a náci üldöztetések minden kálváriáját és semmi sem termé­szetesebb, mint hogy a 70 esztendős legbátrabb szabadság­­harcos Rákosiék jóvoltából egyik legborzalmasabb inter­náló táborban vergődik olyan testi és lelki állapotban, hogy csak elszoruló szívvel lefieC az ö szomorú sorsára gondolni. Rassay Károly és Ruppert Rezső neve sokat jelent mind­azok számára, akik valamikor tanai voltak annak a heroi­kus élet-halálharcnak, amelyet ez a két kimagasló magyar hős vivott minden zsarnoki rémuralom ellen az emberi jo­gokért és az igazi szabadságért. Rassay Károly és Ruppert Rezső életrajza a magyar történelem legszebb és legtisztább lapjain ragyog elmúlhat atlantit. Mérhetetlenül sokat jelent nekünk ez a két históriai név. Biztatást, bátorítást és vi­gasztalást jelent. Azt jelenti, hogy a legtragikusabb időkben is akadnak magyar szabadsághősök, akik életük kockázta­tásával szállnak szembe minden színű és fajtájú terrorral és akik éppen úgy gyűlölik a náci-fasizmust, mint a bolse­­vizmust. Ezek a minden viharok és megpróbáltatások kö­zött a középidőn rendületlenül és tántorithalatlanul haladó héroszok büszkeségeink nekünk még ma is, amikor pedig már hálás és hűséges polgárai vagyunk és szivünk utolsó dobbanásáig maradunk amerikai hazánknak. Mélységes megrendüléssel és gyászoló testvéri szere­tettel gondolunk a kommunista kinzókamrákba elhurcolt Rassay Károlyra és Ruppert Rezsőre. Becsületbeli köteles­ségünknek érezzük: félreverni a harangokat és szerény erőnktől telhető módon a nagyszivii Amerika oltalmazó fi­gyelmét felhívni erre a két mártírra. Az orosz-magyar rém­uralom minden üldözöttjének és áldozatának szeretnénk segítségére lenni, de fájdalom, nincs erőnk hozzá. Próbáljuk tehát lelkiismeretünket megnyugtatni azzal, Hogy a két leg­nagyobb mártír: Rassay Károly és Ruppert Rezső szivszag­­gatóan tragikus sorsára tereljük amerikai testvéreink fi igei inét. Gondoljunk Rassayra és gondoljunk Ruppertre, akik a legnehezebb időkben álltak ki minden üldözöttért és az iga­zi szabadság, egyenlőség és testvériség bajnokai voltak. Ezeket a sorokat nemcsak azokhoz intézzük, akik jól ismerik Rassay és Ruppert makulátlanul tiszta előéletét. De szeretnénk valamilyen uton-módon ráterelni az ameri­kai közvélemény figyelmét arra, hogy a két legkiilijjnb ma­gyar szabadságharcos került a siralomházba és valampny­­nyiiink szent kötelessége volna megkísérelni az ö nagyon komoly veszedelemben forgó, nekünk drága életük meg­mentését. A tehetetlenség kínzó gyötrelmei között vergőd­ve, vívódva, fölvetjük a gondolatot, hogy nem lehetne-e itt Amerikában egy Rassag-Ruppert bizottságot alakítani? A csillagsávos amerikai zászló alatt szövetnénk felsorakoztat­ni az ősamerikaiak hivatott vezérlete alatt ennek a szabad, hatalmas országnak minden fajtájú népéi reprezentáló kommitét, amely nemzetközi méretekben indítana életmen­tő akciót Rassay Károlyért és Ruppert Rezsőért. A bizottság­ban szívesen látnánk mindenkit, aki a szabadság és a hu­manizmus jelszava alatt hajlandó részt venni egy olyan mozgalomban, amely megkísérli a 66 esztendős Rassay Ká­roly és a 70 éves Ruppert Rezső drága éleiének megmen­tését. Amikor minden hálás tiszteletünkkel gondolunk erre a két kimagasló és annyit szenvedett vértanúra, szeretnénk emlékeztetni a rabtartó oroszbérenc Rákosi Mátyást arra, hogy volt egy idő, amikor hasonló életmentő akciót folytat­tak vele politikailag élesen szemben álló emberek őérte és fájdalom, nem is eredménytelenül. Azért sajnáljuk utólag, hogy a Rákosi-mentő akció sikerrel járt, meri azóta kide­rült, hogy ez az akkor még teljesen szelídnek és ártalmat­lannak látszó férfiú a legkegyetlenebb és legbarbárabb rém­uralmat zndilotla a boldogtalan magyar népre. De hagy juk Rákosi fi ml akit csak éppen emlékeztetni akarunk arra, hogy nem lehet a szakadatlan hóhéruralmat komoly követ­kezmények nélkül mindvégig folytatni. Kérünk minden igazi szabadságharcost, hűséges jó ame­rikait és melegszívű magyart és velük együtt minden meg­­kiilömböztetés nélkül jóakarata embertestvéreinket: áll­junk össze és szervezzük meg azt a bizottságot, amelynek egyetlen célja Rassay Károly és Ruppert Rezső életének megmentése. Próbáljuk meg a legbékésebb eszközökkel ki­szabadítani ezt a két értékes, nagyszerű szabadságharcost börtöncellájukból és tárt karokkal várjuk, kér jük és hozzuk őket ide amerikai hazánk áldott, szabad földjére. Olyan szent, szép és nagy cél ez, amelyért érdemes szivvel-lélekkcl dolgozni, küzdeni. Kezdjük el ezt az élet­mentő munkát még ma. Most rögtön, azonnal. Kérek min­denkit, akihez gyönge szavam elér . . . Milliószámra hamisítják Budapesten az amerikai cigarettákat (Bécsen keresztül érkezett.) A budapesti kommunista bűnszövetkezet kifogyott a rablásból és az elhagyott javak értékesítéséből szerzett dollárkészletből és semmi következ­ménytől vissza nem riadva, a hamisitások és csalások soro­zatával akar dollárokhoz jutni. Ismeretes az .Atex-akció, amely deportáltak és a múzeumok műkincseinek külföldi elkótyavetyélésére alakult. A “New York Times” leplezte le a tipikus Komintern üzletet, mire olyan világbotrány kere­kedett. hogy a Svájcba kicsempészett magyar képek, szob­rok, régiségek, szőnyegek stb. zár alá kerültek. Most a kőbányai-uti és a pécsi dohánygy árban egy évi kísérletezés után megkezdték az amerikai cigaretták hami­sítását. Naponta 25-30,000 20-dobozos Camel, Morris, Ches­terfield, Dunhill cigarettát készítenek, hamis dobozban, ha­mis papírban, selejtes dohányból. A ham .-) amerikai ciga­rettákat a Dunán szállítják le Győrbe, onnan pedig orosz teherautók viszik tovább a wieni Komintern-raktárakba és Usia-magazinokba. Ausztriából minden héten sok millió hamis amerikai cigarettát csempésznek be Prágába, Lipcsé­be és Berlin orosz megszállta részébe. Ezeknek a központi elosztó-telepeknek feladata a hamis amerikai cigarettákkal elárasztani a nagy felvevő képességű európai piacokat.

Next

/
Thumbnails
Contents