Az Ember, 1943 (18. évfolyam, 25. éves jubíleumi szám)
1943-07-04 / 25. éves jubileumi szám
44-ik oldal. Az Ember July 4, 1943. Beszámoló Irta: BALOGH ERNŐ Szerkesztő uram felszólilitására igyekszem beszámolni az általam New Yorkban eltöltött húsz esztendő kimagasló magyar zenei eseményeiről. Nem méltatás lesz, se nem érték e k összehasonlítása vagy mérlegelése. Csupán beszámoló. Midőn emlékeim között kutatok, kétségtelenül egy Carnegie Hall-i hangversenyre kell gondoljak, mely a legfontosabb és leghatásosabb dokumentálása Volt Amerikában a magyar zenei értékeknek. 1927 őszén volt Bartók Béla első látogatása Amerikában s néhány hónappal előtte nyerte meg Bartók a 3000 dolláros philadelphiai zeneszerzői dijat internacionális pályázaton, amelyen a világ bármely zeneszerzője részt vehetett (és több ezren részt is.vettek). Ez a két esemény végtelenül segített abban, hogy az amerikai közvélemény tudomást szerezzen a magyar zene-kulturáról. Azt éreztem, hogy ez a logikus pillanat, a.mikor demonstrálni kellene az itt lévő kiyáló magyar zeneművészek révén a ' legjobbakat, amit a, magyar zenevilág produkálni tud és egy magyar hangverseny kerete szolgálna erre a legjobban. Reiner Frigyes akkor a cincinnati zenekar vezetője volt és ugyanakkar Szigeti is Amerikában turnézott. Dr. Deá.k Ferencz (aki a Columbia egyetemen tan it: jogot és (katonai szolgálatra nemrégen vonult be) akkor a Hungary Society of America agilis és aktiv tagja volt. Vele beszéltem meg az ötletemet és ő általa a Hungary Society of America rendezte meg a hangversenyt. Szigeti sajnos nem vehetett részt, mert közbejött angliai .turnéja a koncert előtt elszólitotta őt ez országból. (Ez 1928 kora tavaszán volt). így Bartók volt az egyetlen szólista, aki a saját első zongora koncertjét akkor mutatta be először New Yorkban. Reiner magával hozta az ő nagyszerű zenekarát Cincinnati-bői és a műsor természetesen csupa magyar szerző müveiből állt: Goldmark (akiről itt Amerikában kevesen .tudják hogy magyar volt) Kodály, Weiner és Dohnányi. Se azelőtt, se azóta .nem hiszem, hogy a magyar zenevilág valaha is ily méltóan lett volna képviselve, - akár Amerikában, akár másutt. Egyéb kimagasló pontok? Oh, hogyne, voltak. Mikor 1927-ben Bartók első Amerikai fellépése volt (a newyorki fii harmonikusaknak volt a szólistája, Mengeíberg dirigált) emlékszem, mily szivrepesve vártam," -hogy hogyan fogják fogadni. De /f_ * minden várakozásomat felül múlta, amikor láttam, hogy az egész közönség és zenekar feláll és úgy állva tapsolják azt a kis törékeny külsejű, korán őszülő, akkor még csupán 46 éves embert, aki kétségtelenül a legnagyobb zenei jelenség, amit Magyarország valaha is produkált. Hasonló kitüntetést a Carnegie Hall-ban nagyon ritkán látni. Csupán három másik művésznél láttam én: Paderewsky, Kreisler és Toscanini-nál. De mind a három jóval elmúlt 46 éves mikor ez velük megtörtént. Egy másik “kimagasló” este volt, amikor Bartók második amerikai látogatása alkalmából a washingtoni Library of Congress zeneünnepélyét egy Bartók-koncerttel nyitották meg s ami- | kor szintén az egész közön- i ség, mintha egy láthatatlan jelre, egyhangúan felállással J üdvözölte a nagy zeneköltőt. Egy harmadik kimagasló esemény volt, midőn ugyanazon évben a newyorki Columbia Egyetem egy Bartók müveiből álló hangversenynyel fejezte ki elismerését és tiszteletét a mi Bartók Bélánk iránt, akit zenei diszdoktorrá avatott. Ez volt az első eset, hogy a Columbia egyetem ilyen módon tisz- j telt meg egy magyar muzsikust. Ugyancsak az első eset volt, hogy a New York Public Library (42nd St.) zenei osztálya egy magyar zenész tiszteletére egy fogadtatást rendezett. Szükségtelen megjegyezni, hogy a magyar zenész — Bartók Béla volt. ő volt ugyancsak ama j egyetlen magyar zeneszerző, ! akinek a tiszteletére a newyorki League of Congress I egy Bartók hangversenyt rendezett a Museum of Modern Art-ban. Ugyanezt tette múlt évben az International Society of Contemí porary Music amerikai (new j yorki) osztálya a MacDowell j Club-ban. És csupán nehány hét előtt* | a bostoni zenekar és annak[méltán hires' vezetője, Koussevitzky megbizást adott [ Bartóknak, hogy a bostoni Szimfonikusok számára egy'] müvet komponáljon. Ez se történt még meg más magyar szerzővel. Ez a beszámoló igazán nem szándékozott egy Bartók-beszámoló lenni, de most Veszem csak észre, hogy ami magyar vonatkozásban zeneileg fontos történt itten j az utolsó két évtizedben, az bizony mind a Bartók Béla nevéhez fűződik. Bartók Béla nem tehet arról, hogy nekünk magyaroknak csak egy Bartók Bélánk van. Viszont a Bartók-féle művészi jelenségből szerencse, ha egy nemzetnek egy jut — nem húsz évben, de egy egész generációban. (A tény az, hogy még Lisztet is beleértve, Bartók a legnagyobb zeneszerzőnk, aki világviszonylatban is az elsők' között foglal helyet.) I Kodályt az a kitüntetés csak fontos itt megemlítenem, de ugyancsak nagy öröm számomra azt jelenteni, hogy müveit sokat játszák itt és nagyon szeretik. Különösen a Háry Jánost és a Psalmus Hungaricust. Mindkettő tipikusan magyar rnü. Az ő Psalmus Hungaricus-a Toscanini egyik legkedveltebb müve (tanúja voltam eme kijelentésének). Kodélyt az a kitüntetés érte, hogy 4 év előtt a chicagói zenekar megbizta, hogy fennállásának 50 éves jubileumára egy müvet Írjon, amit nagy sikerrel adtak ott elő. Az' instrumentális magyar koncertező művészek között Szigeti József a legnagyobb, a legismertebb, a legnépszerűbb. Azt hiszem, hogy Szigeti József a legjobb nagykövete a magyar nemzetnek az utolsó 20 esztendőben: a legtöbbet szereplő (koncert, rádió, grammofon), legmeszszebbre utazó, legjobban becsült magyar koncertező művésze a jelen kornak. Sok és kiváló magyar énekesünk van Amerikában. Lehetetlen őket mind megemliteni. De lehetetlen meg nem emliteni, hogy az elmúlt 20 évben ha bármilyen magyar hangverseny volt, bármilyen jótékony célra is,1 mindig ott láttam az Anne Roselle nevét, akit a magyarok Gyenge Anna névvel zártak a szivükbe, ő becsülést és elismerést szerzett a ma- | gyár névnek nemcsak Amerikában, de Európa minden ] metropolisában is. Most még csak a karmesterekre szeretnék kitérni. Nem véletlenül hagytam l őket utoljára, de mert ott] vagyunk a legnagyobb súly- j lyal képviselve. Igen fontos} állásokat töltenek be és igen : nagy sikerrel. Olyan sorrendben irom le a nevüket, ahogy idejöttek Amerikába: Kolár Victor (1904), Rapee Ernő] (1913). Ormandy Jenő (1920) ; ’Reiner Frigyes 1922), Halász ; László, Sebastian György. Van ezenkívül még egy budapesti születésű és magyar nevű karmester: Széli György, aki viszont élete javát külföldön töltötte és magát csehszlováknak tartja. Mivel neki jobban kell tudnia, igy valószínűleg nem ide tartozik (bár egyáltalán nem kellene szégyenkeznünk miatta). A fenti dirigensek legtöbbje hosszú évek óta van állandóan az amerikai közönség előtt és ezért szükségtelen a ténykedésükről írni. Viszont úgy éreztem, hogy tartozom e lap olvasóinak egy kis magyar statisztikával. Megtudakoltam, hogy melyik alkalmazta a legtöbb magyar zenészt zenekarában?: — Rapee Ernő. Melyik adta elő a legtöbb magyar müvet?: — Rapee Ernő. Melyik adott’ elő magyar oratóriumot (nagyobb szabású énekkari és zenekari müvet!, a legjobb magyar oratóriumot, Kodály Zoltán méltán hires Psalmus Hungaricusát? — csupán egy magyar karmester: — Rapee Ernő. Melyik adott elő magyar operát?: — Rapee Ernő (Zádor Jenő Columbus Cristófját). S ha már Zádort említjük, okvetlen helyet kell adnunk a két nagysikerű és nagytehetségü zeneszerzőnek, Zádor Jenőnek és Rózsa Miklósnak, akiknek nevét, mint sok sikeres film zeneszerzőjét ismeri főképp az amerikai közönség, bár mind a kettő egyéb müvekkel is kivivták (nagyon is méltán) a hangverseny, opera és rádió közönség elismerését. Az elmúlt 20 év zenei vesztesége két tragikus halál volt: Sámson Mária, a mindnyájunk szeretett Máriája és felejthetetlen barátja, aki ugyanolyan körülmények között hagyott itt minket, mint Harmati Sándor, aki mint hegedűs kezdte és karmester fejezte be. Sajnos, túl korán. A beszámoló nem volna [teljes, ha nem emlékeznénk meg azokról a kiváló muzsikusokról, akik — tudtommal — az amerikai hadseregben teljesítenek szolgálatot jelenleg. Ezek: Kilényi Edward, Sándor György és Balázs Frigyes. (Kilényi ugyan amerikai születésű, de oly tökéletesen beszél magyarul és oly ragyogóan tanult meg zongorázni Budapesten Dohnányitól, hogy remélem és sejtem, nem haragszik meg, ha őt is ide sorolom). Mindhármuknak. szerencsét és szerencsés visszatérést (a civil ’ életbe) kívánunk. Szerkesztő uramnak pedig az ezüst jubileumra nemcsak szerencsét kívánok, de örömmel figyelmeztetem arra a régi arany-mondásra, hogy “az első 25 év a legnehezebb”. Ezek szerint tehat a következő 25 év kétségtelenül könnyű, kellemes és kitűnő lesz. Adja Isten! New York. junius 13, 1943. SZABADSÁGÉRT, DEMOKRÁCIÁÉRT ÉS TÁRSADALMI IGAZSÁGÉRT Az Ember 25 éves évfordulója alkalmából, ha viszsza tekintünk a lap és emberies érzésű, valamint gondolkozásu szerkesztője multbani tevékenységére, a fenti három jelszót látjuk beigazolva. A szabadságnak mindig meg nem alkuvó hive volt, melyet nemcsak a saját, hanem minden arra érdemes embertárs részére egyaránt hirdetett és azért szent meggyőződéssel harcolt. A demokráciával már első öntudatos gondolkodása idején eljegyezte magát, ami iránt a lefolyt évtizedek alatt — egyre erősbülő hévvel és lelkesedéssel dobogott szive és lüktetett agya. A társadalmi igazságokért félelmet nem ismerve harcolt minden időben, kedvező, vagy kedvezőtlen körülményekre való tekintet nélkül. Amint az amerikai nép eltökélt arra, hogy a legnagyobb önfeláldozással és I szolgálatokkal segítse a há] borút győzelemre vinni, — mely uj világrendet teremtsen, — melyben a gondolat, lelkiismeret, félelem és szenvedések nélküli szabadság váljék uralkodóvá . . . úgy : érezzük, hogy Az Ember és építő szerkesztője, ha talán néha-néha el is fárad a küzdelmekben, tovább fog harcolni nemcsak a szabadságért, demokráciáért és társadalmi igazságokért, hanem a nemzeti és szociális felszabadításért, az elnyomás és kizsákmányolás megszüntetéséért minden olyan országban s igy szülőhazánkban is, hol millió kitagadottak még mindig pária sorban tengődnek. Az évfordulón baráti szeretettel üdvözlöm Az Ember harcos, szerkesztőjét, kérve ja Jó Szellemet,'hogy egy másik 25 évet kitartással elérhessen. Chicago, 1943. Junius 16. Izsák Ignácz, !Az írás” szerkesztője. HALLGASSA A MAGYAR GYŐZELMI RÁDIÓPROGRAMMOT WBYN 1430 Kilocykle Vasárnap délután 1—3 óráig. Programvezető: Pataky Vilma. Kereskedelmi igazgató: Palánghy Kálmán
