Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

10 Az Ember NOVEMBER 1. upper hand, pushed dicta- j tors into power. No country v as strong enough to or­ganize peace. The United Slates deserted the great­est cause of man. We were sleeping sweet­ly at the foot of an active: volcano and called it “nice pussy”. War was abhorrent to us and we thought it would shun us. We beiiev-( ed dictators had learned the lesson that war never paid. When war came we still refused to believe that it was real, called it “Sitz­krieg” and “phoney war“. Only when the earth began to shake, did we take the first steps to ward against the mortal danger. Then it was only we declared that money was of no account. We must learn that in­telligent self-defense is planning. It is taking steps when there is still time and not when it is too late. Above all, we must learn that we cannot shirk our duty with impunity. This methodless method of plunging from one -disaster into another simply cannot go on. The wear and tear on our nerves is too great, the costs are prohibitive. We are headed straight for bankruptcy and perhaps worse fate. We must learn by experience that we can­not delegate our task to others. We are the richest and mightiest of nations. Our stake in the peace of the world is greater than that of other countries. We have more to lose than tiiey. History shows that in every epoch there has been one nation that took it upon itself to preserve peace. For a long time now it was Great Britain. But conditions have changed and her rule was challeng­ed. The obligation to pre­serve peace should have been undertaken by the United States, but we thought we belonged to another world. The Third Reich took advantage of our reluctance and made a bid for power. Its rule would have been that of the oppressor and not of the creator of peace. It wants to exploit and tyran­nize, to set up a clique of master-men on the backs of millions of slaves. Against this bid for power the world revolted. Ours is the revolution of the life­­forces of humanity. More and more we in this coun­try begin to realize that in assuming this d u t y we are not merely saving the world, hut are saving ourselves. Once more America shows the way to man. This time we are en­gaged in the second War of Independence of the United States. Egy hivő ember jubileumára. Irta: LÁSZLÓ MIKLÓS. körülöttem és úgy hívják: Ame­rika. És azért tudok hinni benne, mert midazt, amit itt Írtam, ószintén, Amerika váltotta ki be­lőlem. Hogy több vagyok, mint egy tetves majom, de kevesebb mint az éhes koldus. A Szabad­ság megtanított aiázatosnak len­ni. És rendületlenül hinni. Hogy nem a világ van értem. Hanem én, kis porszem, én vagyok a vi­lágért. + Azért irtam mindezt, mert e lap szerkesztője még sokkal ré­gebbi hivő, mint én. Lobogó hajú, vad hivő, mint a régi napimá­dók, úgy hisz örökké és megin­gathatatlanul a szebb jövőben az ember jobb sorsában. Mindegy neki minden, jó hir> rossz hir, áll a viharban, mint az ezeréves tölgy és ha százszor belecsap a villám, rázunja, én állom, kivá­rom, mert TUDOM, hogy egyszer kisüt a nap. Mint egy betonfal, amit hiába ágyuznak. Mint egy régi lovagvár, úgy áll a tatár­vészben és hetenként kirohan maroknyi csapatával, hogy fejbe­­csapkodja az ellenséget Tizenöt éve minden héten. Köszöntőm érte. Szívből, lélek­kel. És hiszem, hogy csatáit nem hiába vívja, mert győzni fog, mert hinni tud Ebben a felfordult világban, ahol az emberek a meggyőződé­süket úgy váltjákj mint a szeny­­nyes ruhát, ahol megértésj lélek és az emberi élet kevesebb lett, mint egy rézgaras — tizenöt éve hinni, remélni, minden héten egy hitcsatát megvívni — egy réz­garasért — szép, nemes, tiszte­letreméltó és érdemes. Dal a könnyről... Akinek nem fáj soha semmi, nincs közöm hozzá. Ne akarjon testvérem lenni. Kis sose volt még a kereszten, vonuljon félre. A közelembe sem eresztem. Kinek ajkán mindig mosoly van, nem bírom nézni. Ne álljon mellettem a sorban. Ha nem sirt még át éjszakákat, menjen csak máshoz. Helyet szivemben nem találhat. Akit nem szoktak ütni-verni, idegen nékem. Nem tudom én azt átölelni. Ki szivét tépi két kezével, tekintsen énrám. Egybefoly könnyem az övével. Mert boldogok ők, okik sírnak, igy szól az írás. És boldogok, kik sírni bírnak. Ki türve-tür s zokogva szenved, a könnypatakban lemos magáról minden szennyet. És bus, magányos éjjelente himnusszal ajkán hótisztán száll a Végtelenbe. SZÍ KLAY‘ANDOR. Dr. Gaar József MAGYAR ORVOS rendelőjél- áthelyezte 330 East 79th Street alá, New York City Telefon: RHinelander 4-1 142 KLEIN BÉNI, szormekereskedo MINDENFÉLE KÉSZ SZŐRMEKABÁTOK * Rendelésére mérték után is készítünk kabátokat és kijavítjuk, átalakítjuk szőrméit. ELVÁLLALJUK BUNDÁIKAT MEGÓVÁSRA, BIZTOS STORAGEBAN SCHWARTZ & KLEIN 208—12 West 30th Street Telefon: PE 6-6384 New York, N. Y. PÉNZKÜLDÉS POLGÁROSODÁS KÖZJEGYZŐI ÜGYEK FÖLDES 1523—1st Avenue la 79 és 80-ik uccák között) Telefon: BUtterfield 8-4985—4585-"S3??­E csudálatos korból mi marad majd az ember számára? Mit fog i kapni az utókor belőlünk azon a i néhány lapnyi történelmen kívül, ( amin röviden, egyszerű st tiszti- I kus évszámokkal elintézik majd t szomorú éveinket? Mi marad i majd e sok szemétből, e rettene- < tes zűrzavarból? Uj tanok, uj ( könyvek, uj bibliák? Uj megvál- < tők és uj Istenek? Uj bálványok i és uj héroszok? Nem hiszem. Inkább hiszem, hogy egyedül I csak a Hit. Inkább hiszem, hogy < megtért bűnössé válik az ember, I aki megölte önön lelkét azzal, hogy c Istenként kívánta uralni a Min- : tíenséget. Inkább hiszem, hogy ; hinni fog az Életben, amit Valaki fölötte álló alkotott, mintsem próbálja megint és századszor is megint megváltoztatni a Terem- l tést a maga silány emberképére ' Inkább hiszen-^ hogy alázattal i fcg beletörődni, hogy csak em- I Lernek született és nem többnek ; egy szikrával sem. Inkább hi- i szem, hogy az Élet értelmét ma-; gában az Életben fogja keresni, i mint hamis javakban és hamis örömökben. Inkább hiszem, hogy i büszke lesz arra, hogy Ember, i de nem fogja elfelejteni, hogy i csak ember. Inkább hiszem, hogy ; végre tisztelni fogja önmagát • azzal, hogy tisztelni fogja em- i Pertársait is. Inkább hiszem, i hogy szegénynek lenni kiváltsá­gos és szép lesz, nem gyűlöletes , és nem mártirság Inkább hi- 1 szem, hogy a lélek fogia egy fa- i luvá kovácsolni a világot és nem kasztokká a nyelvek és a javak. Inkább hiszem, hogy az egymás­rautaltság végül rádöbbenti az embert^ hogy én abból élek, hogy te is élsz és nem ab­ból, hogy te dögölj meg. Inkább hiszem, hogy van valami maga­­sabbrendü és boldogitóbb is az ember szempontjából, nem csak pénz, vám, ipar és kereskedelem. Sőt, nem csak civilizáció. Hanem ezeknél sokkalta több. Az Egy­­j szerűség. És én inkább hiszek a Hit szentségében, mint a Gon­­jdolatban, akit megfertőztek szennyesre, hamis tanokkal, nyo­morult kis féregemberek. Hiszek rendületlenül. A szebb, a jobb jövőben. A békés pihe­nőben, ahol minden kárhozatra, minden kálváriára enyhülést hoz számomra majd a Hitem. Hiszem, hogy szenvedni nem mártirság, hanem rendeltetés, amit kiérde­meltem és most csak járom az útját embersorsomnak. Hi-szem hogy kevesebb vagyok minden­­kinél^ hogy tudatlanabb vagyok mindenkinél, hogy kevesebbet szenvedek, mint bárki más és rém érdemiek külömb sorsot, mint a legszegényebb szegény. Fenntartás nélkül hiszek az Istenben De számomra az Isten nem bálvány, hanem gyarló em­bervoltom vezérlő szelleme. Apám és Anyám és- Hazám és Testvéreim, gazdagságom és sze­génységem, vizem és kenyerem, örömöm és bánatom, levegőm létem, célom és barátom jóban­­rosszban egyformán, számomra mindezt jelenti az Isten. És ta­lán mert Így tudok hinni, elvi­selem a rosszat és örömöm a jó, nem öl a s-irba a bánat, nem bé­nít meg a csalódás és gazda­gabb vagyok a leggazdagabbnál. Mert hiszek. Nekem több van, mint száz millió dollár a Hitem Nekem ) |több van( mint egy meghódított j világrész, a Reménységem. Ne­kem több van, mint a legerő­sebbnek, a gyengeségem, nekem több van,- mint a legokosabbnak, a tudatlanságom. Hát van ná­lam boldogabb? Az én Istenem senki más, csak íz Isten. Nem pénz, nem ember, ■>em tan, semmilyen hamis ideál, tsak a lélek. Az én barátaim a "iivö emberek. Csupa gazdag ba­­’átom van. Egyetlen szegény nem akad közáttük. Pedig min­denki azt hiszi róluk, hogy kó­­áisszegények. Szegény gazdagok ezt hiszik a barátaimról. Hát nem kell ezen nevetni? Én nem számolok és nem cir­­<.almazok, velem kár vitatkozni, :ngem nem lehet meggyőzni, én niszek. Nekem rikoltozhat a rá­dió és üvölthet az ujság^ én hi­szek. Hiszek Krisztusban Mó­­resben, Buddhában, Tolstojban, Dosztojevszkijben — hát nem hihetek semmilyen európai uj rendben Se újban, se régiben. Sem abban az angolban, ami /olt, sem abban a németben, ami­ről annyit beszélnek, sem ab­­oan a franciában vagy oroszban, ami megbukott. Rendet itt csak sgy Valaki teremthet, az Isten. És én hiszem, hogy ő végül ren­det fog teremteni. Az angolok azt mondják: “Min­dig lesz egy Anglia” — a néme­tek azt mondják: “Németország mindenek fölött” — a franciák azt mondják: “Egyenlőség, test­vériség, szabadság” — a hivő emberek azt mondják: “Hiszek az Istenben”. És ha akad még valami földi, valami matériális amiben hihe­i tek) ezen az agyonhajszolt, agyon­­kinozott Földön, hát az itt van,

Next

/
Thumbnails
Contents