Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

56 Az Ember NOVEMBER 1. Az Emberért! Nagy harcok, döntő küz­delmek hevében csak egy pillanatra áll meg ez a lap az amerikai élete másfél­­évtizedes mértföld jelzője mellett. Hátranézünk a megtett útra, de nem hogy megpihenjünk, ha­nem hogy múltbéli harca­ink tisztaságából, céltuda­tosságából és következe­tességéből merítsünk erőt és iránymutatást az élőt-' tünk álló legnehezebb fel­adatokra. Vagyunk, akik voltunk.' Leszünk, akik vagyunk. !’Amikor huszonhárom év előtt Budapest uccáin elő­ször kiáltották szét a rik­kancsok ennek a lapnak nevét, úgy hatott, mint egy ni, furcsa csatakiál­tás. Az Ember/ Az Ember! Ezt harsogta széjjel a szá­guldó lapárusok torka s akkor is egymást marták a nemzetek, egymást ölték az emberek. Hamis jelsza­vak gyilkos maszlagja ir­totta akkor is az életet, a lét örömét s a szenvedé­lyek véres chaoszában, hiú illúziók veszett hajszolá­sában mintha teljesen el­felejtkeztek volna ember­­mivoltunk mindenek fe­letti értékességéről, az em­beri élet és boldogság szentségéről, az emberies­ség ideáljairól. Az ember­­vér volt a legolcsóbb por- j téka, holott s z i v ü n k számára legféltettebb kell tegyen. Ezt a gondolatot j lobogtatta meg ennek a lapnak címe az akkori há­ború vérgőzös atmoszférá­jában s ezért az eszméért, az emberi lét biztonságá ért és szabadságáért min­den embernek az élethez és a világ szépségeihez való igazságos jogáért, ez­ért az egyedül valóban kulturális és becsületes, reális és ideális, valóban emberi eszményért har­coltunk mindenkor és har­colunk ma is e nagy világ­nézeti háborúban, amikor még inkább mint 19lá-ben\ igazak Ady szavai: sárba hullott az embernek arca. | A barbarizmus gyilkos sötétsége akar ma elural­kodni a világ felett. Soha ilyen nagy veszély nem fe­nyegette az ember életé­nek mindazon értékeit, amelyek élni érdemessé teszik. Soha ilyen fontos, nem volt a harc, soha eny- \ nyíre nem volt szükséges, hogy minden erejével tá­mogassa harcunkat, aki azt akarja, hogy végre' ember lehessen az ember, vége legyen az örökösen ismétlődő háborús tömeg­mészárlásnak és egy igaz­ságosabb és szebb életj örök békéje, embersége virradjon reánk. A lefolyt sok év alatt ez a lap a történelmi esemé­nyek forgatagában hétről­­hétre az emberiesség igé­jét hangoztatta hasábjain és szerkesztője, lia kellett Szamuellykkel is kiállt bát ran, egyedül verekedni ér­te. Ma sem izmusokért harcol elsősorban, hanem a barna pestis hordáival szemben empli magasra az emberi jogok sacramentu­­mát. Mii idén jogot, minden szabi dságot, minden igaz­ságom , minden örömet megadni az embernek, az egyénnek, amely megille­ti: ez volt mindig e lap progi amja s ebben benne van j ninden becsületes Po­litik minden törekvése, ez fi >.'ölel minden megvál­tó a órást. Mi nem párt­­prog amokért s nem sze­méh ekért csatázunk, ha­nem az embernek önma­­gáhc méltóvá válásáért, az ( nber-testvériség ide­áljai rt. Budapesten, Pécs­ben, New Noékban, a tör­téne em viharainak sod­rától hányattatva is min­dig az igazság és haladás oldal in harcoltunk a reak­ció, i sötétség és elnyomás erőit ■/ szemben. Mindig a gyengébbek, a kijátszot­tak, becsapottak, a meg­­rabh tak és az eltiportak oldat in az erősebbek, az embi rtelenség és erőszak hata> <nasai ellen. Ez tesszük most is és mim addig, míg ki nem esik kezünkből a toll. Eh­hez harcunkhoz kérjük az Ember evangéliumát valló ■ segítségét a mosta­ni nagy erőfeszítések, vég­­zet-ti Ijes harcok évadján. Saks:orozodjék meg a tá­bor, mely a humanizmus minden igazságot magába foglaló eszméjét irta a zászl jára, hogy hatalma­sabb Tővel tudjunk szem­­beszá Ini a barbárizmus állati ágával, az életron­­lók, boldogságrablók, vi­­iág-fi dúló garázdálkodá­sával A világ demokrá­ciáén az amerikai demok­rácia haladásáért, a sza­bad es demokratikus Ma­gyarországért, az igaz em­berek igaz emberi uj vi­lágáért való harcunkban álljanak mellénk, akik ve­lünk éreznek. Lépjenek előfizetőink sorába és to­borozzanak ii j előfizető­ket e lap számára, hűsé­ges uj híveket a harcnak, amely mindnyájunké, akik az emberi felemelkedést akarjuk s amelylyel ÁLL vagy BUKIK minden, ami mindnyájunknak drága! (r. o.) V Gabriel Healer az éjjel lemondta a rádióban, hogy Angliában esik a hó. Tehát akkor Oroszországban is' biztosan havazik! Itt az nősz tél és Moszkva, Lenin­­.5rád még mindig áll, mint a szikla, rendületlenül. Há­­rom hete folyik Moszkva ostroma s az orosz katona, az orosz nép hősiessége, ki­tartása nem ismer határt. Hitler még a tél előtt el akarta “intézni” Oroszor­­got s ime novembert Írunk, odaát Európában és a tá­voli orosz steppéken hull, hull a hó és feláztatja a földet, megnehezíti a náci­hordák útját, fagy és hideg, sár és sár nehezíti a világ­történelem legnagyobb rab­­lokalandjának sikerét. Most november első felére hirdetik Göbbelsék a dön­tést, de ez már csak hebe­gés, a zavar leplezése, hogy nem sikerült iuejére végre­hajtani a tervet. Kétségtelen azonban, hogy a most következő hetek va­jlóban döntő jelentőségűek j lesznek. Hitler még egyszer teljes erejével fog ráfeküd­ni Oroszország meghódítá­sára s ezt annál inkább te­­neti, mert nyugatról, Anglia felől nem fenyegeti offenzi­­\a. Mielőtt beáll a legzor­­donabb, leghidegebb tél, végezni akar Oroszország­gal. Napóleoni balvégzet árnya áll a háta mögött és unszolja, sietteti . . . Nincs helyén, optimista könnyedséggel megállapíta­ni. hogy Hitler a tél beállta előtt nem ért célt, tehát már nem oly nagy a baj s most jön egy hosszú téli háború Oroszországban, ahol a fagy majd elintézi a náci­kat. Majd ha fagy, — Hitler nek akkor is lesznek repü­lőgépjei, lesz óriási repülő­gép-fölénye Oroszországgal j szemben! Hire jár, hogy az angolok hadsereget küldtek a Kau­kázusba s ott fognak az oro­szokkal közös harci front­­, ban támadni a németek el­len. Ez is nagyszerű, csak­­ugy mint az orosz nép szi­lárd lelki egysége, egyedül­álló összetartása, amelyről ja P. M. hasábjain az Orosz­országból visszatért Ralph Ingersoll tollából olvasunk megható és sziv-gyönyör­­ködtető riportokat. De mindez nem elég az ellent­­: állás sikeréhez. Elavult Montecucoli mondása, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell. Hitler el­len repülőgép, repülőgép és repülőgép kell. Nem elég a pénz, repülőgépek sok szá­zává kell változtatni és sür­van. MAGYAR O’DWYERISTÁK. A new yorki magyarok 0’ Dwyer polgármester-je­löltségét támogató bizottsá­ga élénk tevékenységet fejt ki. Tiszteletbeli elnök Cu­kor Mór, elnök if j. Vass Ta­más, titkár dr. Zeisler Mik­lós. Vasárnap dr. Zeisler tartott előadást a rádióban O'Dwyer érdekében, jövő vasárnap, november máso­­dikán 1.30-kor Cukor Mór beszél a WRYN állomáson, 4 óra tájban pedig Tibor Ödön, a queensi magyar csoport elnöke a WWRL állomáson. Szombaton, november el­sején délben a demokrata párt foreign language divi­­sionje, amely huszonkét nemzetiséget ölel fel, O’­­Duryer-lunchot rendez a St. Moritz Hotelben. Jelen lesz O’Dwyeren kívül Lehman kormányzó, Farley, Poletti :s az összes demokrata ve­zérek, a toastmasteri tisztet lukor Mór tölti be. A de­­nokraták kampány irodája 122 East 42nd Street alatt ran. NEW YORKI MAGYAROK LaGUARDIA POLGÁRMESTERNÉL. ‘ ‘Kézit csókolom” — mon­dotta mosolyogva LaGuar­dia polgármester Di\ Speed Albert kisleányának, aki gyönyörű magyar díszruhá­ban jelent meg a City Hall-BUY UNITED STATES SAVINGS BONDS AND SIAM PS ON SALE AT YOUR POST OFFICE 0Ä BANK gősen. sürgősen odajuttat­ni az orosz frontra. Nyolc év alatt Hitler töméntelen repülőgépet épített, légi fő­lénye az oroszokkal szem­ben igen nagy, nemcsak a gépek számát, de modern­ségét illetően is. Angliá­nak és Amerikának most azonnal kellene repülőgé­pek százait küldenie, a mennyit csak lehet, ami­lyen gyorsan csak lehet és tovább gyártani a repülő­gépeket éjjel-nappal, hogj szakadatlanul menjen leg­alább ez a lényeges segít­ség, ha már nem lesz an­gol invázió a nyugati fan­­cia partokon. Repülőgépek V betűje szálljon, legyen tele az été: ezekkel a mozgó V betiikke és vigyék a halált, a pusz tolást a támadó német bőm bavetőknek, vigyék a segít séget a hősi orosz népnek Hárítsák el a kapitulácű veszedelmét és tartsák fe Hitler hadait a legszigo rubb télig, a csontdermesz tő orosz fagy — a napoleo ni végzet elérkeztéig! • V! ban, s formális versben köszöntötte fel a polgár­­mestert. Mindez akkor történt, amikor az All American Committee magyar osztá­lyának vezető tagjai meg­jelentek a polgár mester előtt. Dr. Márk B. Albert, a LaGuardia Kampánybi­­zottság magyar osztályának elnöke biztosította a polgár­­mestert arról, hogy a new yorki magyarok nagy többsége az ő táborában áll és azt akarja, hogy New Yorknak továbbra is olyan becsületes, tettre­­kész kormányzata legyen, mint az elmúlt nyolc esz­tendőben. Márk Réla azután be­mutatta a bizottság meg­jelent tagjait: Takaró Gé­za dr. és Lengyel Emil dr. társelnököket, Rapée Ernőt, ‘ a Radio City Music Hall l zenei igazgatóját, Mrs. ■ | Speed titkárnőt, Bartók I Tibort titkárt. Varga Ist­vánt, az Első Magyar Jóté­■ konysági Egylet elnökét és » Tyukodi Andrást, a Rákó­­l czi Egylet igazgatóját. A fogadáson jelen volt \ Göndör Ferenc, Az Ember szerkesztője és Nadányi Fái. az Amerikai Magyar Népszava szerkesztője is. MEGNYÍLT a DEBRECENI VENDÉGLŐ. ízes magyar konyha, kel­■ lemes hangulat fogadta a publikumot az amerikai magyar körökben jól ismert Terhes házaspárnak a 317 . East 79th Street alatt most i megnyílt Debreceni Ven­­> (íéglőjében. Az intim uj ■ magyar étterem már a kül­sőségében is vonzó, hát ’ í még ha Mrs. Terhes ma­r gyáros konyhaművészetét r említjük meg, amelynek nem kell cégér. A dicsérő szókat is bátran mellőzhet­­^ jük. Aki egyszer megkós­tolta a Debreceni Vendéglő ételeit, meg fogja találni újból az utat a 79-ik ucca | legújabb magyar éttermé­­' be, Terhesék fehéren terí­tett asztalaihoz. :

Next

/
Thumbnails
Contents