Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

AZ EMBER November 1, 194l. sebből -.. — de nem erről van most szó, nem azokról a sebekről, amelyek Göndör Ferenc egyéni sebei. Másról van szó, Miki, hadd mondjam el gyorsan, talán valahogy keresztül csúszik az imák cenzurá­­ján. Talán tudod, Mikikéin, hogy ezekben az utolsó években történt velem is egy s más., háború, fog­ság, menekülés, életveszély és veszélyes élet. A nagy veszély leglázasabb napjai­ban valami különöset ta­pasztaltam. Amikor a fron­ton, a németek bombazá­porában letérdeltem a szét­rombolt no i r v a l i tem­plomban, hogy imádkozzak, amikor a francia-svájci ha­táron egy éjszaka betértem a koromsötét templomba, ahol csak valami különös megérzéssel találtam meg az oltárt, amikor a lisszaboni reménytelenségben egyik templomból a másikba jár­tam, hogy megtaláljam va­lahol a Fagy Bizalmat.. — látod, mindekkor az volt az érzésem, hogy nem is a Jóistenre gondolok, hanem - az anyámra. Hogy miért volt ez az érzésem, elmon­dom neked, Mikikéin. Azért éreztem igy, mert tudtam, hogy nekem a Jóistenhez bizony nincs közvetlen “eli­tre m”. Egy kicsit tul sokat bűnöztem, azt hiszem, az életemben ahhoz, hogy egy­szerűen hemenjek a Jóis­tenhez: Na, itt vagyok, tes­sék megmenteni! Könnyel­mű voltam saját és mások életével, egy nőnél többet szerettem, egy ellenségnél többet kihívtam, egy erő­nél többet elherdáltam, egy vagyonnál többet kiadtam, egy kalandnád többet ke­restem. Éreztem, Mikikéin, hogy közvetítőre van szük­ségem a Jóistennél, valaki olyanra, akinek rendben van a mennybeli kontója, valaki olyanra, akiben bíz­nak odafönt. Éreztem, hogy Valahol, az égő Európa romjai között, egy asszony imádkozik érettem és ez az asszony az édesanyám. Ezért aztán letérdepeltem és igy imádkoztam: Hall­gasd meg, Istenem, amiért az Édesanyám imádkozik.. Tudod, ugye, Mikikém, hogy miért mondom el ezt most, amikor vedahogy ugy érzem, hogy ilt ülsz mel­lettem a szobában, amelyet beragyog a hudsonparti ősz melegítő napsugara. Nem, nem tudod. Szá-\ módra a Jó olyan természe­tes valami volt mindég, , 'iogy sohasem értetted meg . kétségbe mégse esve védi a szabadság utolsó várait. Ünnepeljük, mert hisszük, hogy lapja, “AZ EMBER” nagy missziót töltött be ebben az utolsó tizenöt esz­tendőben. Világított azelőtt is. De százszorta fontosabb a világa, amióta sötétségbe borait a föld. Ünnepeljük, mert hisz­­szük, hogy "AZ EMBER”­­nek nemcsak múltja van, hanem jövője is. Valahogy ugy gondoljuk, hogy egye­nesen az amerikai Lease- Land-Bill keretébe tartozik, hogy ‘‘AZ EMBER” megje­lenjék minden héten, hogy minden héten kigördüljön Göndör Ferenc szellemi fegyvergyárából az emberi­ség küzdelmének egy uj tankja, amelynek “AZ EM­BER” a neve. Ünnepeljük, mert Göndör Ferenc nem csak harcolni tud. Hanem szeretni is. Szereti azt, amiért har­col... nemcsak a harcot magát. Ünnepeljük . sok más­ért. De tudjuk és tudom én, talán mindenkinél jobban, hogy Göndör Ferenc ezek­nek az ünnepléseknek kö­zepette is rád gondol és ve­led beszél, Göndör MIKI. Minden embernek, itt a föl­dön, megvan a maga fóru­ma, amelynek felelősséggel tartozik. Élő ember vagy halott. Tudom, hogy Gön­dör Ferencnek Te vagy a fóruma — Te, a drótbaju, lisztaszemii kisfia, aki meg­maradtál olyan tisztának, amilyen voltál, ott, a So­­phienspital fehér hete g­­ágyán. Ezért még arra is kérlek, Mikikém, hogy fogd meg a Peji papa kezét és mond meg neki, nagy, szép, gyermeki komolyságoddal: Folytatni kell, Peji kém! Tizenöt év: nagy idő. Ti­zenöt év: semmi! Egy, két, három száműze­tés: förtelmes! Egy, két, há­rom száműzetés: semmi! Megállni egy percre: jó­eső. Megállni: tilos! Minden harc, minden vér, minden áldozat. De az élet megy tovább. i Az élet megy tovább• Ezt akarjuk tanulni, Tőletek, Halottjainktól, mi, akik élünk. t! Tizenöt év: csak egy állo­más. # ígérjük, hogy nem fo­gunk megállani. FOLYTATNI FOGJUK, MIKIKÉM! 1 a Jó és Rossz közötti kii ' lömbséget. "Kérdező” gyér •' mek voltál, olyan gyereA aki folyton kérdez valami ,—és ennek meg volt az oka Ezen a földön neked má. gyér m e kkoródban amiig csodálkoznivalód volt, hogi végül is senkisem tudót már felelni a kérdéseidre Te pedig inkább elmentél ilt hagytál minket, akii sohasem fogunk felelni tud ni a nagy és döntő kérdő seidre. Te, Miki, nem tudod hogy milyen tiszta és szög kis ember voltál, hogy ép pen tisztaságod miatt von ki a Jóisten ebből a föld | "forgalom”-bál, amelybei idővel úgyis mindenki be piszkolódik. De ezért hiszem, Miki aztán azt is, hogy nekec j valami óriási protekciódnál kell lenni a Jóistennél. I\ biztos mindig és bármil% körülmények között beme­hetsz a Jóisten irodájába l Téged biztos mindenkor fo Igád a Főnök. Ezért kérlek í Mikikém, ne Írjál vakum : egyszerű “ajánlólevelet” 'ahogy uz óhazánkban szo­­\kás volt, hanem menjél el személyesen a Jóistenhez, ha pedig nehézségeid len­nének számos elfoglaltsága miatt, akkor ülj addig az előszobájában, amíg fogad és meghallgat. Nézd, a Te Peji Papáid igy ült értem és sok száz más emigráns ért a washingtoni előszo­bákban, kivárta, kiharcol­ta, kihoxolta, kierőszakolta az “entrét”, hogy végül csak annyit mondhasson: meg kellett menteni egy embert. Neked a Peji mindég egyet­len és minden vitán felül álló mintaképed volt... — légy oly jó és vegyél példát róla most is, menj el, kérlek szépen, az isteni State De­­partmenthe és mond el ott, hogy ez igy nem mehet to­vább. Mond el, Mikikéin, a kö­vetkezőket: Nagyon nagy a baj itt a földön. Ebben az utolsó tíz évben egészen a Sátán ke­zére került a földi uralom. Valahol, egy távoli ország­ban, hatalomra jutott a Po­kol képviselője. Titkos ka­nálisokon az ördög egy pár millió ördögöt küldött fel a földre, és ezek az ördö­gök Feldgrauba öltöztek, hogy meghódítsák a vilá­got. Ahová eljutottak, kő nem maradt kövön. De a föld nem volt nekik elég: az ördögök felszállottak az égbe és a Jóisten menny­holtjáról zúdították le a forró lávát a szegény, nyö­szörgő földre. A tiszta ég­bolt is “occupied country” ■lett az ördög katonái szá­­.! mára. A Föld egy nagy részén megszűnt minden emberi jog, emberi méltóság, em­beri szabadság. Minden nap ezerszer feszítették kereszt­re az Ember fiát. Egy ha­mis isten fellegvárat épit­­’ tetett magának- valahol, az alpesekben. Egy megeleve­nedett bálvány arra kény­­szeritette az emberiség igen vagyon nagy részét, hogy hulljon térdre előtte és imádja őt, az igaz Isten he­lyett. Egy emberbőrbe buj­tatott ördög kinyilvánította a gyűlölet tanát, és voltak milliók, akik követték. Az igaz Isten hívei egy­re kevesebben lettek. Sok ezer a kerekek alá került, sok ezret eltiportak a Bál­vány acélláncokon guruló, tüzethányó fenevadjai. Sok ezer apostola az igaz Isten­nek ott sínylődik örökké sötét táborok örök éjszaká­jában. Egy egész földrész I fogoly! Akik pedig még hirdetni akarják a Tant, azoknak egyre inkább ve­szik a hitelük. Minden igaz ember Don Quichotevá vá­lik a barbäviziruis szélmal­mával szemben. Amikor az első misszionáriusok elke­rültek a sötét földrészre, ezer veszéllyel szemben velük voltak korunk vív­mányai. A puska, a látcső, a vaskocsi most az ember­­evőké. Isten szolgái mez­telenek. Fáiból metszett nyi­lakkal harcolnak a moto­rizált kanibálok ellen. Ke­vesen maradtak, helyzetük\ két s égb e e s et t. Ezt az > S.O.S.-t küldik fel az égbe. Igen, Mikikéin, édes, örök barátom, igazmondó, bátor, öreg cimborám, legkedve­sebb halottam, az egyetlent volt ember, akiről egészen biztosan tudom, hogy ltok van — igen, Mikikém, az emberiség ostromolt várá-\ bál küldöm neked ezekek a sorokat. Reád gondoltam volna rögtön, amikor azt kérdezték tőlem katonatár­saim ebben a földi Tobruk­­ban: Van-e valakid, akiről biztosan tudod, hogy be­szélhet a Jóistennel? Reád gondoltam volna akkor is, ha nem lenne egy különös alkalom, e g g rendkívüli nap, ez a nap, amelyen “AZ EMBER”-t és az e m bért ünnepeljük. Ünnepeljük, mert hisszük, hogy Göndör Ferenc a sok álvezér között igazi vezér. Igazi reprezentánsa annak a mar o k n y i csapatnak, amely kétségbeesetten, de J-------—----- — / Roosevelt elnök minden eddigi­nél erélyesebb hétfői beszéde, mint az másként nem is volt vár­ható, Göbbels ur és propaganda­szervezete részéről a legtajték­zóbb dühöt váltotta ki. Persze, hogy próbálják letagadni az elnök által felhozott bizonyítékokat és hazugnak kiáltják ki. Ebből a visszhangból csak azt látjuk, azt érezzük, hogy az elnök a legjobb utón jár, ha a nácik ennyire dü­höngnek ellene. Ez csak megerő­síti a demokratikus Amerika hitét és bizalmát Roosevelt iránt. Érdemes-e egyáltalán foglalkoz­ni a nácik dührohamával? Tenge­ri kalóztetteiket, amerikai hajók és amerikai életek orv elpusztítá­sát nem lehet kihazudniok a vi­lágból. Délamerikai lázas propa­gandájuk is köztudomású, argen­tínai és más országbeli követsé­geik tízszer annyit költenek mint más ottani nagy követségek s ez a többlet mind propagandára) megy el. Minden dél- és közép ) amerikai követség valóságos tűz­fészek, propaganda-központ, sőt Észak-Amerikában is teljesen fö­lösleges német követséget tűrni... Hitler egyház-ellenes akciói is, köztudomásúak. XI. Pius pápa az “Égő gondokban kezdetű hires encyclikájában betegágyáról bélyegezte meg a nácizmust, mint Krisztus elárulását. Keresztény papok százával és ezrével szen­vednek mártiriumot Németország­ban s a letiprott országokban. Ro­senberg, a fejelmélet apostola pe­dig már kcsziti Német-Európa “uj rendjének” vallási felépítményét, az uj nemzetközi náci egyház ter­vezetét, amely nemzetközi lesz, a mennyiben ráerőszakolni próbál- ! is ják majd minden letiport népre (a nemet is az) de egyébként száz százalékosan germán fajimperia­lista. Logikailag nem is képzelhe­tő el másként, mint hogy az “uj rend” — ha bekövetkezik — lelki terén is érdekei és céljai szerint fogja átalakítani a vallási életet s ki akar irtani minden egyházat, amelynek ellentétes ideáljai van­nak. |j Persze, hogy Göbbelsék fuldo kolnak a haragtól, hogy Roosevelt idő előtt leleplezte sötét terveiket. De ez még hagyján, ez még ért­hető. A furcsa csak az, hogy Mus­solini ur is kirohan Amerika el­len s az olaszok dicső vezére, aki eddig csak minden háborút el­vesztett, összetöréssel fenyegeti meg Amerikát. Valóban erre a fe­nyegetésre senki sem illetékesebb mint ez a komikus pojáca. Ame­rika siet megijedni tőle . . . 12,000 dollár egy kiütött szemért Török István és Megela János newyorki magyarok között szóvái­­j tás támadt, amely tettlegességgé fajult s végül el kellett távolítani Török egyik szemet. Török dr. Márk B. Albert ügyvéd utján kár­térítési pert indított Megela el­len. A kitűnő védelem eredménye­ként a Supreme Court esküdtszé­ke 12,000 dollár kártérítést Ítélt meg most Töröknek s ezt a Sup­reme Court Justice Van Voorhis is jóváhagyta. MOST SZOMBATON ESTE AZ EMBER műsoros jubileumi táncestélye a Yorkville Casinoban (210 East 86th Street). = Göbbels dühöng, Mussolini rémit...

Next

/
Thumbnails
Contents