Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)
1941-11-01 / 41. szám
Az Ember NOVEMBER 1. < 36 Az idegenregisztrálás utóhangjai. Irta: VASVÁRY ÖDÖN. A tavaly lefolyt idegenregisztrálás teljesen pontos adatait még ma sem hozták nyilvánosságra, valószínűleg azért, mert a csaknem ötmillió regisztrált idegennel kapcsolatban annyi részletmunka halmozódott össze, hogy annak feldolgozása tetemes időt igényel. Egyes adatok azonban többé-kevésbbé ismeretesek. így például tudjuk, hogy összesen 4,467, 52 idegen regisztrált, azokkal együtt, akik valami ok miatt ennek a kötelességüknek csak a törvényes határidő eltelte után tettek eleget. A regisztrált idegenek között legnagyobb számmal az olaszok vannak képviselve, utánuk a kanadaiak, lengyelek, oroszok, németek, angliaiak és mexikóiak jönnek. Ausztria körülbelül kétszázezer emberrel szerepel, Magyarország pedig 126,000 emberrel. A magyarok tekintetében itt is a régi problémával állunk szemben, mert ezrek igazi nemzetiségét csaknem lehetetlen megállapítani. így például külön sorolják fel az Ausztriából, Ausztria-Magyarországból, Magyarországból, Csehszlovákiából, Romániából és Jugoszláviből jött idegeneket, akik között természetesen tízezer számra vannak magyarok. 'így feltehetjük, hogy körülbelül 200,000 körül lehet a nem-polgárosult magyarok igazi száma, akik Így Mexilci után a nyolcadik helyen lehetnek. Ismerjk azokat a nehézségeket, amelyekkel a nem-polgárosult idegeneknek szembe kell nézni. Ezek között súlyos az, hogy most már nem kaphatnak WPA munkát s talán kevésbbé súlyos, hogy nem lehetnek az Egyesült államok rendes haderejének tagai. Az Armyban körülbelül 6300 besorozott idegen fiú van, akik már kivették az első papírjukat, arról azonban szó sem lehet, hogy elfogadják őket tisztjelöleknek, sót még azt sem engedik meg, hogy mint önkéntesek okból kifolyólag, nem lehetnek polgárok. De még ezeknek leszámításával is közel két és félmillió olyan felnőtt marad, akik évekig idegenek maradnak. Hogy az Egyesült Államok kormánya a regisztrálási törvényt a lehető legemberségesebben hajtotta végre, azt ma már mindenki tudja. Ez tervszerűen történt Így. Emlékezetes az a rádióbeszéd, amelyet a mostani igazságügyminiszter, az akkori Solicitor General, Biddle mondott az idegenek millióinak megnyugtatása céljából. Biddle, mint igazságügyminiszter, ma is ugyanazokat s humánus elveket hirdeti az idegenekkel szemben. Legutóbbi beszédében is azt jelentette ki, hogy amikor a kormány kénytelen valamelyik idegen ellen hivatalosan eljárni, vigyáz arra, hogy a hivatalos eljárásból ne legyen “witch-hunt”, vagyis ártatlan embereknek kellemetlenkedni akaró boszorkánypör. Az igazságügyminisztérium április végén kezdett hozzá a regisztrált idegenek adatainak átvizsgálásához, abból a szempontból, hogy megállapítsa: kiket kell hivatalból deportálási eljárás tárgyává tenni_ Hogy ez a munka eddig milyen eredményeket hozott, azt természetesen nem adják nyilvánosságra. Egy-két esetben észrevehető, hogy az eljárás a regisztrálásra vezethető vissza. Az ilyen esetek elenyészően kis száma viszont azt engedi sejtetni, hogy a legmagasabb állású embereknek a humánus eljárásra vonatkozó Ígéretét híven betartják és nem háborgatják azokat, akik esetleg a törvények valamelyik paragrafusának megkerülésével jöttek az országba, itt azonban életük semmi tekintetben sem kifogásolható. Más esetekben pedig ott csap le a törvény, ahol valaki, idegen létére állampolgárnak vallotta magát. ’kár a hajóhad, akár a hadsereg, 'agy a Marine hadtest katonái ehessenek. Az a különös helyzet, hogy az degeneket be lehet sorozni, de ■nint önkéntes katonákat nem föladják el őket. Ez természetesen ■ok hátránnyal jár, többek között 'zzal is, hogy mint esetleges önkéntesek, nem választhatják ki maguknak a fegyvernemet, amit i többi önkéntesen beálló katolák maguk választhatnak ki. Ezen egyelőre nem is lehet segíteni, bár a munka folyamatban 'an, hogy az első papírral renfelkező idegeneket ne kezeljék így, mint azokat, akik még pollárosodási szándékukat nem jeentették be. Amikor a haderő "gyik legnagyobb problémája a megfelelő számú és minőségű isztikar kifejlesztése, természetesen észreveszik, hogy a most még kizárt ifjak között nagyszámmal van elsőrendű tiszti myag, akiknek beolvas-ztása csak 'lönyére válnék a haderőnek. A nem polgároknak a közse'élymunkákról történt kizárásán ’edig azzal az óriási arányú polgárosító mozgalommal akarnak egitení, amelyre a kongresszus 4 millió dollárt szavazott meg amelynek előmunkálatai már ok helyen folyamatban vannak.) Egyes adatok szerint 1,175,000! örül van azoknak a száma, akik sóst mennek keresztül a polgáisitás folyamatán, akiknek probímája tehát rövidesen megoldóik. Négyszázezerre becsülik toknak a számát, akik a fenn- 116 törvények alapján, számos ..Meglepő sok olyan eset van, amikor valaki a legjobb his-zemmel polgárnak tartja magát, holott nem az. Amint igen sok esetben megtörtént, hogy pl. a házasságkötési engedélyt (license) törvényes házasságkötésnek tartották, úgy nagyon -sok egyszerű lélek abban a hiszemben, hogy az első papírral már polgárrá lett, sokszor gyakorolja is a polgárjogokat, szavaz, stb. A gyorsan változó törvényeket igen kevesen ismerik s azok tömérdek komplikácikra adnak alkalmat A magam családjában is van ilyen eset. A feleségem egyik nővére magyar állampolgárhoz ment nőül s bár ő az Egyesült Államokban született, ezzel elveszítette a polgárjogát. így történt a mi esetünkben is. Az én feleségem is itt született s férjhezmenése alkalmával elveszítette a polgárjogát. Viszont amikor 1920 szeptemberében én megkaptam a polgárlevelemet, feleségem az akkori törvény szerint a maga polgárjogát automatikusan visszanyerte. A törvényt nem sokkal azután megváltoztatták úgy, hogy a feleségnek ilyen esetben külön kell poigárosulni. Sógornőm férje polgár lett és a felesége attól kezdve szentül hitte, hogy ő is visszakapta ezáltal a polgárjogát; politizált, szavazott, holott a helyzet az, hogy Magyarországon született férje polgár, ő azonban amerikai születése dacára sem az addig, amig a polgárosodási folyamaton keresztül nem megy. Természetesen az ilyen jóhiszemű tévedések miatt senkinek sem lesz kellemetlensége. Az idegenregisztrálásnak sok jó eredménye lesz, többek között az is, hogy lényegesen elő fogja segíteni a ma még túlságosan szigorú bevándorlási törvények módosítását. Igaz, hogy az olyan idők, mint a mostaniak, nem alkalmasak arra, hogy épen az idegenek álljanak elő uj kedvezmények, törvényenyhités, stb. kérdésével. Az a nagyszerű viselkedés azonban, amivel az idegenek a regisztrálási törvényt fogadták, az az abszolút simaság, ahogyan a törvényt végrehajtották, sokkal többet használt az idegenek ügyének, mint bármi más. A törvénnyel szemben megnyilvánult feltétlen engedelmesség még akkor is megvolt, majdnem minden esetben, amikor a jelentkező joggal tarthatott tőle, hogy a saját maga által beszolgáltatott adatok alapján esetleg baja lesz. így például joggal remélhetjük, hogy amiért évekkel ezelőtt magam is sokat dolgoztam, az u. n. értelmiségi vizsgát elengedjék az idősebb és régebben ittlevő idegeneknek, akiktől nem lehet elvárni, hogy rendesen tudjanak angolul, Remélni lehet, hogy olyan országos, egységes vizsgaanyagot állítanak össze, amelyből ha valaki rendesen megfelel, a szövetségi bírónak kötelessége lesz megadni a polgárlevelet. Valóságos rémtörténetekkel lehetne teleirni egypár kötetet arról, hogy egyes rosszakaratú bírák milyen trükk-kérdésekkel hozzák zavarba a szegény egyszerű embereket s milyen alapokon kergetik ókét viszsza. A jövőben valószínűleg nem a birák egyéni tetszésétől fog függeni, hogy ki kapja meg a polgárlevelet és ki nem. Remény van továbbá arra is, hogy igen sok ember ma még törvénytelen bejövetelét törvényesítik és nem fogják követelni a beérkezési igazolványt' olyanoktól, akik 1917 február 5-ike előtt jöttek az országba. Más országok menekültjeinek valószínűleg sokesetben meg fogják adni a rendes, letelepülni akaró bevándorló státusát és változtatni fognak a deportálási rendelkezéseken, úgy hoqy ha nem lehet valakit eredeti országába deportálni, akkor börtönbüntetéssel sújtják. A kilátások tehát biztatók s talán már néhány esztendőn belül mindenki amerikai polgárrá lesz, aki azzá lehet. Ma a legmagasabb állású közhivatalnokok is azt vallják, hogy az idegenek óriási többsége törvénytisztelő, loyális ember. Ezt mondja maga J. Edgar Hoover, az FBI főnöke is. Az idegenek további loyálitásától, törvénytiszteletétől, alkalmazkodásától függ főképen, hogy ez a jó vélemény megmaradjon és erősödjék, hogy annak hasznát azután épen azok lássák, kik ma még idegenek, akik azonban életük egyik legszebb jutalmának az Egyesült Államok polgárságát fogják tekinteni. Washington, D. C. Kitűnő Magyar Hentesáruk leolcsóbb beszerzési forrása. Kérem a magyarság szives pártfogását. John Dani Jersey Pork Products (Magyar Hentes) 723 South Broad Street TRENTON, N. J. Menekültek tragédiája Castello, Argentina köztársa- i sági elnöke nem törődve az országában egyre szemérmetlenebbül jelentkező náci-agitáciőval, megengedte, hogy harminchat zsidó emigráns, aki közel egy évig hányódott a tengeren, — többi közt a vichyi kormány Dakarban öt hónapig tartotta őket internálva a hajón — partra szállhasson. Amikor a kedvező hir megérkezett, a szenvedésektől és hányattatástól elcsigázott emberek közül sokan leborultak és megcsókolták az anyaföldet, a mély mindnyájunk közös bölcsője és koporsója. Kívánatos volna, hogy Argentina eljárása ne csak ez egy alkalomra szólt légyen és például szolgáljon más államoknak is. Kinyitni a kapukat, nem pedig százféle komplikált előírás embertelenségével eltorlaszolni! Engedjék be a hitleri barbarizmus áldozatait s aztán is segítsék, karolják fel őket. Kezüket-lábuk^t, életlehetőségüket megkötő rendelkezések helyett minden könynyebbséget, minden polgári szabadságot, minden szeretetet nekik! Mert ha valaki e földönfutó mártírok ezt érdemelnék . . . A bolgár példa ötödik hónapja folyik a németorosz háború és Bulgária még mindig nincs benn a háborúban, mitőbb inkább arra vannak most I jelek, hogy nem is jön be. S a nácik még csak össze sem bombázták érte a kis balkáni országot Nem lettek volna bolondok a magyar éléskamrájukat sem tönkre pusztítani. Nem igaz tehát hogy kényszer-helyzet volt a j magyar katonák ezreit a vágóhidra küldeni. A magyar nagybirtokos és gentry-osztálynak és függelékeiknek az volt a problémájuk, hogy megtart&ák-e a hatalmat vagy pedig magyar életek ezreit dobják oda érte? Horthy és a körülötte csoportosuló érdekkörök az utóbbit választották. Arra, hogy úgy taktikázzanak, mint Bulgária tette, vagy hogy ellentállni kevesebb véráldozatba kerülne, nem is gondoltak. Sokkal szolgaiabban reszketnek a hatalom megtartásáért . , , Osztályérdekük az ország érdekei felett áll. Nem először igazolódik ez be a magyar reakció urainak ténykedései során, de reméljük, __ utoljára! A magyar függetlenség feláldozása, a magyar föld és magyar munka gyümölcseinek a nácik számára való kiszolgáltatása s a magyar, vérnek minden cél és értelem nélküli csapraverése elég bizonyság arra, hogy amig a jelenlegi rétegek kezében van Magyarország vezetése, addig csak tragédiák örvényében bukdácsolhat a magyar nép. Teljes átalakulásra, a dolgozó népből jött friss, bátor uj, ifjú emberekre van szükség, akik megteremtik a valóban uj, valóban szabad és boldog Magyarországot! , Tovább rabolnak A nácik az utóbbi napokban fuzionáltatták a Görög Nemzeti Bankot a Deutsche Bankkal. Athén város bankját a Dresdner Bank vette át. Ugyanaz a bank átvette a Litván Nemzeti Bankot is Kelet-Németországi Bank néven. Az ismert franciaországi Kuhiir.ann féle chemiai anyag- és festék gyárat az I. G. Farbenhez csatolták, úgyszintén az I. G. Farben érdekkörébe kapcsolták be a jugoszláviai vegyi gyárakat és a horvát villanymüveket is. Diliinger ezekhez képest jámbor csirketolvaj volt . . . i I A jubiláló AZ EMBER-t üdvözli ALBERT B. MARK ÜGYVÉD 1128 Lexington Avenue New York City Telephone: Bl’tterfield 8-6940 € I X s 1 I I I 1 8 I 1 s S f * A LEGNÉPSZERŰBB MAGYAR VENDÉGLŐ Kardos tánc- és Bencze cigányzenekara estenként 3 floor show ismert magyar- és nemzetközi művészek közreműködésével VACSORA $1 es feljebb - Schaefer Károly, Mgr. 163 WEST 46th STREET, NEW YORK « BROADWAY SARKÁN TEL. LOngacre 3 01 IS
