Az Ember, 1941 (16. évfolyam, 41. szám)

1941-11-01 / 41. szám

NOVEMBER 1. Az Ember 17 nőkének adósságait rendez­ze. > Csak a magyar tömegek nem tudták és talán ma se tudják, milyen lelki és er­kölcsi ziillöttség, milyen sö­tét emberi mélységek de­terminálták annak az em­bernek útját, aki — zsidó származása tudatában — Darányival megcsinálta az első zsidótörvényt, aki to­vább hajtotta a magyar politikát ezen az utón és aki kulisszák mögött és a politikai színpadon előké­szítette a magyar nácizmus útját, majd az ország tö­kéletes behódolását Hitler­nek. Nincs kétség ma már afe­lől, hogy amíg elődei, Ká­rolyi Gyula, Gömbös, Da­rányi Kálmán igyekeztek “kifogni a szelet” a náci­vitorlákból, Imrédy fújta, ezekbe a vitorlákba minden, erejével a szelet, hogy ha­talomra juthasson. tozott Imrédy Béla is. Nagyon kevesen tudták a TÉBE körül, hogy Imrédy Béla intim összeköttetésben áll GömbösGy illával és a pesti zsidó bankigazgatók nem is gondoltak rá, hogy a “Heinrich-finnak”, ahogy maguk között nevezték, nagy politikai vagy pláne náci-politikai ambíciói van­nak. A bankigazgatók kö­rében Imrédy egyenesen konzervatív pénzügyi teo­retikusnak mutatkozott s nagyon meg lettek volna lepve, ha rájönnek, hogy a “Heinrich-fiu” szabad órái­ban — rendesen este — • Gömbös Gyulával együtt gyártja azokat a politikai és gazdasági bombákat, amelyekkel pártfogóit föl­robbanthatja. Inkább azt hitték, hogy Imrédy Béla — aki állan­­,dóan pénzzavarokkal küz­dött — nagyobb jövedelmű állásra pályázik s 1926-ban be is protegálták igazgató­nak, miután két évvel előbb már előléptették a TÉBE igazgatójává. Kizárólag a zsidó bank­­igazgatók jóindulatának és rövidlátásának köszönhette Imrédy Béla, hogy pár év alatt kis pénzügyi minisz­teri titkárból jól fizetett bank-érdekképviseleti igaz­gató lett, majd eljutott a még nagyobb jövedelmű Nemzeti Bank igazgatói ál­lásába s ezzel a pénz és ha­talom egyik nagy forrásá­hoz. A Nemzeti Bank élén ak­kor még kitűnő, régi, béke­beli nagyság állt: Popovics Sándor és S -hoher Béla. Mindkettő magas müveltsé­­ségii, nyelveket tudó, gya­korlatilag és elméletileg képzett ember volt, napi politikát és minden feltű­nést utáló, felelsőségteljes közgazdász. Ezeknél Imré­dy a “famiiliist” játszotta, a szerény tanítványt, aki éppen csak meghúzódni akar a nagy emberek ár­nyékában. Popovics és Schober egy percig se gon­doltak arra, hogy Imrédyt - - akivel szemben bizalmat­lanok voltak — bevonják az ügyvezetésbe: betették az intézet úgynevezett “tu­dományos osztályába”. Amerika jól ismeri az ilyen “research”-osztályo­kat; Magyarországon sehol­­se emelkedtek magas nívó­ra. Imrédy itt se végzett komoly tudományos mun­kát: itt is neki jutott a saj- > tóval való érintkezés. Azt a 1 szerény statisztikai mun- : kát, amelyet Imrédy Béla ; végzett, amikor eltávozott : a bankból könnyen rábíz­hatta egy közismert hat- i ökörre, Judik Béla nevű je­lentéktelen hivatalnokra. ] De ez a hozomány-, állás-1 és pénzvadász, aki minden­áron érvényesülni akart, a : sajtóösszeköttetéseket j ó 1 ápolta: ebben az időben a : zsidókat éppen úgy, mint a . keresztényeket, ahogy gon- . dósán ápolta a zsidó bank­igazgatókkal való barátsá­­got és titokban a kapcso­latokat Gömbös Gyulával és körével. Hat évig ült a sápadt fiatalember — aki közben feleségül vette Nelky Jenő bécsi, majd vatikáni követ nővérét s ezen a réven be­kapcsolódott a katolikus mozgalomba is — a Nem­zeti Bank egy eldugott he­lyén: csak mestere, a jósá­gos és bölcs Schober Béla tudja, hogy ebben a sápadt fickóban veszedelmes am­bíciók lobognak. De ez am­bíció érvényesítésére nincs tér a Nemzeti Bankban. Amig egyszer csak 1932 elején érzi, sőt nyilván el­ső forrásból tudja, hogy el­érkezett Gömbös Gyula napja. Csodálatos véletlen: éppé n betegszabadságon van, amikor Károlyi Gyula megbukik és a földalatti mozgalom hívei olyan sür­getően követelik Gömbös Gyula miniszterelnöki kine­vezését, hogy Horthy — el­lenszenve és félelme dacá­ra — átadja neki a régen óhajtott bársonyszéke. A Nemzeti Bankban le- j esnek a székről, amikor hí­re jön, hogy Gömbös Im­rédy Bélát nevezteti ki pénzügyminiszternek. A rö­vidlátó bankigazgatók egy­más nyakába borulnak az örömtől, mert azt hiszik, hogy hűséges és hálás szol­gájuk lett a pénzügyminisz­ter. A sajtó — hálás emlé­kezéssel a szubvenciókra — fölfedezi a “tudóst” a mi­niszteri székben, Popovics, Teleszky, Wekerle ‘ ‘méltó” utódját. A közönség nem tud róla semmit: a nevét is most hallja először. Csak Imrédy Béla tudja, hogy eljött az ő napja: csak ő tudja, mekkora csa­lódást fog okozni minden­kinek. , dúlni, amikor antiszemita lett. A magam részéről hoz­záadhatom magyarázatul ízt a gyűlölet-komplexu­mot, amit a gazdag zsidó­lány kikosarazott kérője fiatal éveiben kapott, a ve­leszületett duplicitását a pénz és hatalomvágynak és cégül — amit majd minden náciról el lehet mondani—­­sexuális aberáltságát. Aki csak egy szer állt ízemben ezzel a sápadt, sszketusnak látszó fejjel, aki csak egyszer nézett ezekbe a szűrös, hideg sze­mekbe, amelyeknek tekin­tetével ritkán lehetett ta­lálkozni, aki látta megje­lenni a csontos arcon a bektikás piros foltokat, ahányszor indulatait fékez­ni volt kénytelen, az legki­sebb pszihoanalitikai tu­dással is rögtön felismer­hette, hogy ennek az em­bernek nemi életével vala­mi nincsen rendben. Ward P r i c e, a North­­cliff-Rotbermere lapok Hit­­ler-barát riportere, aki sok időt töltött a “Führer” ma­gántársaságában, Hitler­­biográfiájában sokat vesző­dik azzal, hogy erről az ol­dalról jusson a Hitler-rej­­tély titkára. Csodálkozik azon, hogy ez a vadállat, aki a szadizmust politikai elvvé emelte, milyen gyön­géd és alázatos azzal a ne­hány nővel szemben, aki kö­zelébe jutott. Azt hiszem, hogy a Füh­­rer-rejtély kulcsa ugyanaz, mint az Imrédy rejtélyé. A történelem nagy szadistái­ról majdnem mindig kide­rült, hogy magánéletükben szegény, nyomorult mazo­chisták. Mert szekszuális a dottságuk olyan, hogy szenvedniük: kell, a világon állnak bosszút és a közélet­ben mint szadisták élik ki magukat. Imrédy Béláról Pesten — ahol minden hálószobatit­kot ismernek — jól tudták, hogy alázatos, szenvedő foglya egy aszonynak. Ez a “nagy katolikus” és min­dennap templomba járó ál­lítólagos minta-családapa olyan szeretőt tartott ma­gának, aki ütötte-verte. A nő nevét is ismerte min­denki: egyik budapesti szálloda tulajdonosnője. Az a szádizmus, amellyel Im­rédy Béla kezelte a zsidó­kat — egyenként és közö­sen, elsősorban volt gazdá­it, a bankigazgatókat — ki­élése. ellenpólusa volt félt­­ve-rejtett szekszuális meg­­alázottságának. Rossz meghatározás, ha azt mondom “féltve rej­tett.” Amikor két évi pénz­ügyminiszterség után, ki­intrikálta mesterét, Schober Bélát a Nemzeti Bank el­nöki székéből — miután Szivélyes üdvözletét küldi P. Tóth János TŰZ ÉS AUTOMOBIL BIZTOSÍTÁSOK TÖRVÉNYES MEGBÍZOTTJA 2720 MAIN STREET, MUNHALL, PA. Igazi, hűséges, jó amerikai polgár válik a Kossuth szellemű, érzelmű magyarokból. Köszöntőm a jubiláló AZ EMBERT. Sok szerencsét és minden amerikai-magyar pártfogását kívánom lapjának. MÉG ANNÁL IS JOBB A NÉGYES... A MENYECSKE CSÓKJA ÉDES, Ne.m hiába vált népszerűvé ez a dal, amely a NÉGYES DOHjÁiNY tiszta, természetes édes izét énekli, amelylyel nem vehetik lel a versenyt azok a különböző egyéb gyárt­mányú dohányok, amelyeket mindenféle szerekkel próbál­nak édesiteni. A NÉGYES DOHÁNY zamatjához egyik sem hasonlítható. Hasonló módon hódította meg nemcsak a magyarságot, de az amerikai dohányzóközünséget is az U-HU és a KASSAI védjegyű finom dohány. Több, mint eny negyed százada gyártja a NÉGYES DOHÁNY GYÁR a legfinomabb érett dohányoknak ezt a zamatos, izes keverékét. Tegyen próbát. Még ma vásároljon egy csomag dohányt a NÉGYES GYÁR termékeiből. Esetleg a NIS cigaretta dohányt is ízlelje meg. // \\ NEGYES TOBACCO SHOP 423 EAST 5th STREET NEW YORK, N. Y. — Telephone: ORchard 4-0297. — 540,000 PENGŐ KÖLCSÖN A SZERETŐNEK ÉS 60,000 PENGŐ ELŐLEG! Mikor Imrédy Béla zsidó származása kiderült és a ,\ilág kacagása közben kel­lett elkergetni a miniszter­elnöki székből, pszihoanali­­tikűsok sokat foglalkoztak a kérdéssel: miért és ho­gyan lesz valakiből zsidó lagymamával 1 e g v a d abb mtiszemita és politikai ná­­n. Imrédynél elfogadták *zt a közelfekvő magyará­zatot, hogy éppen zsidó származását akarta “túl­kompenzálni”, éppen ettől a tehertételtől akart szaba­előbb intrikáival halálba kergette Popovics Sándort — mégint a pénzvágy ke­rekedett benne felül és ki­neveztette magát a Nemze­ti Bank elnökévé, évi 144 ezer pengő fix fizetéssel. Az uj állásában rögtön két teendője volt. Először: 510,000 pengő jelzálog-köl­­csönt folyósittatott a Nem­zeti Bank Nyugdíjintézeté­nek pénzéből szeretője bel­városi szálloda épületére. Másodszor: az első tanács­ülésen, amelyen mint ei­net szerepelt, megszavaz­tatott a tanáccsal önmaga számára 60,000 pengő elő­leget. Költséges életmódja, szeretője adósságokba ke­verték s ezért kellett pénz­ügyminiszterből bankelnök­ké lennie. Tor may Béla postatakarékpénztárt ve­zérigazgató volt megbízva azzal, hogy Imrédy Béla, a Magyar Nemzeti Bank el-A NÉMET NÁCIK TUDTÁK IMRÉDY ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÁT. Csupa törés, cikkcakk, föl és le, bukdácsolás pénz­es hatalomvágy kielégítése között, gyűlölet saját abe­­í’ált lényével és a világgal szemben, amelyből szárma­zik, titkos utak keresése és feltűnési vágy, a belső misz­tikum tulkompenzálása egy külsőleg misztikus maga­tartással: ezek a jellegze­tességei Imrédy Béla életé­nek és karrierjének. Ezer részletet mondhat­nék el: valamennyiből ki­bontakozik egy-egy ellent­mondás, jellemtelenség, aZ ‘Ach, zwei Seelen wohnen in meiner Brust” tragiku­ma. Mint TÉBE-igazgatő i

Next

/
Thumbnails
Contents