Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

8-ik oldal “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29. 1939. úgy tagszaporodásban, mint vagyon gyarapodásban olyan haladást tett, ami páratlan egyesületünk történetében. 4. A fentiek előrebocsátásá­val az Igazgatóság tagjai kö­telességünknek tartják kije­lenteni azt, hogy mélyen elíté­lik azt a rongáló munkát, ame­lyet egyesek hiresztelgetéseik­­kel az Egyesület ellen végez­nek. Dr. Újlaki Ferenc, elnök, s. k. Fiók Albert alelnök, s. k. Köteles István igazgató, s. k. Sebestyén Endre igazg. s. k. Dr. Tóth Sándor igazgató, s. k. A fönti nyilatkozatot leg­nagyobb megdöbbenésünk­re Dr. Újlaki] Ferenc, az egyesület elnöke is aláírta, viszont feltűnően hiányzik az aláírásokból a vezértes­tület többségének neve. A törpe kisebbség nyújtja te­hát ezt a kissé bágyadtan hangzó flastromot a névsze­­rint meg sem említett szer­vezőtitkár urnák. Ezzel szemben az igazság és sa­ját szavahihetőségünk érde­kében kénytelenek vagyunk a következőket megállapí­tani : A fönti nyilatkozat valót­lanságokat tartalmaz. Mert — minden egyébtől elte­kintve — kétségtelen tény az, hogy Borsi Kerekes György Ujlaky elnök urnák és az egész vezetőségnek tudta, belegyezése és enge­délye nélkül az egyesület költségén Magyarországba utazott és kilenc hétig saját óhazai elhelyezkedése érde­kében folytatott politikai megbeszéléseket, részint Eckhardt Tibor kisgazda­­párt jával. részint Hubay Kálmán nyilasaival. Lehet­séges — bár nem valószínű — hogy a Református Egye­sület tagjai azzal a tudattal fizetik illetékeiket az ő ki­tünően megalapozott bizto­sitó és betegsegélyző intéz­ményükbe. hogy ezekből a pénzekbéíl Borsi Kerekes György költséges óhazai ki­rándulásokat rendezzen — saját karriérje érdekében. Ha olyan sok pénze van az egyesületének, hogy erre is telik — nekünk valóban nem lehet kifogásunk. Igen ám, de a fönti nyilatkoza­tot aláíró Ujlaky Ferenc el- • nők azonos azzal az Ujlaky Ferenccel, aki a néhány hét előtti clevelandi lelkész ér­tekezleten a legnagyobb fel­háborodás hangján ítélte el Borsi Kerekes György ki- \ lene hetes magyarországi j csintalankodását és az el­nök ur paptársai füle halla­tára kijelentette, hogy az engedély nélkül hazautaz­­gató szervező titkárt állásá­tól felfüggesztette és intéz­kedett aziránt, hogy a fize­tését ne folyósítsák to­vább. Hogy közben mi tör­tént, azt nem tudjuk. Hogy a felfüggesztés ellenére mi­lyen alapon szerepel és kor­­teskörirtazik Borsi Kerekes György ur, arról nincsenek megbízható értesüléseink, de ezt a tényt — mint a. Re­formátus Egyesület anar­chikus belső viszonyaira jellemző igazságot — mi már legelső tudósításunk­ban megállapítottuk. Száz­­százalékos igazság tehát az, amit ebben az ügyben meg­írtunk és a fönt citált nyi­latkozat, legnagyobb sajná­latunkra, nem mond igazat. Illő tisztelettel kérdezzük Ujlaky Ferenc elnök urat, hogy vájjon hajlandó vol­na-e ő tannszékbe ülve, megesküdni arra, hogy Bor­si Kerekes György nem az elnökség tudta és engedé­lye nélkül töltött kilenc he­tet Magyarországon, amely idő alatt hiánytalanul fel­vette szervezőtitkári fizeté­sét a Református Egyesület kasszájából? És megesküd­­ne-e l jláky tiszteletes ur a tanuszékhen arra, hogy ő nein közölte Clevelandban az ő paptársaival, hogy Borsi Kerekes Györgyöt szervezőtitkári állásából felfüggesztette és további fizetését letiltotta? A tanu­­székben egész biztosan az igazat vallaná Ujlaky elnök ur és semmi kétségünk az iránt, hogy az ő tiszteletre­méltó lelkész kollégái szin-AZ AMERICAN HUNGARIAN NEWS SERVICE (AMERIKAI MAGYAR HÍRADÓ) Világkiállítás információs osztálya 1351 3rd Avenue, New York City (a 77. utca sarkán) (ATLANTIC EXCHANGE) olvasóinknak a világkiállítás ügyében díjmentesen ad min­­nemü felvilágosítást. Válaszbélyeg ellenében levelekre díj­talanul válaszol. Egyének és társaságok részére programok összeállítása, társasutazások szervezése árkedvezménnyel. Személyes és levélbeli megkeresések azonnali elintézése. Telefon: BUtterfield 8-9571 téli a tiszta igazságra tenné­nek esküt a bíróság előtt. Rejtély marad ezek után, hogy született meg ez a leg­alább is furcsa nyilatkozat. Kifelé talán hatásosnak lát­szik ez a flastrom, de nem változtat a tényen, hogy Borsi Kerekes György az ő bőséges utiszáinlával, enge­dély nélküli titokzatos óha­zai kirándulásaival, a szer­vezkedésre elköltött ijesz­tően nagyszámú ezeresek­­kel, az egyesület pénzén végzett kortes kőrútjaival, a példátlanul drága magyar országi társasutazások ren­dezésével és minden kriti­kát leterrorizáló önkény­­uralmával sulyos tehertéte­lévé vált a Református Egyesületnek, amely min­den áron meg akar szaba­dulni tőle. Az egyesület tag­jai ugyanis úgy érzik, hogy túlságosan sokba van már nekik a szervezőtitkár ur — óhazai karrierje. Nekik nem ér annyit. Ha az egyesület konvenciója azonban mégis úgy döntene, hogy Borsi Kerekes Györgynek hazárd és túl költséges, állandóan Budapest felé kacsintgató lármás tevékenysége min­den pénzt megér, akkor ter­mészetesen mi leszünk az elsők, akik beismerjük, hogy tévedtünk és neki volt igaza, mert egy ilyen döntés azt jelentené, hogy egy amerikai magyar betegse­­gélyzö és biztosító intéz­mény szervezőtitkárának legfőbb kötelessége — Bu­dapesten elpolitizálgatni.... FRANCIAORSZÁGI LEVÉL majmolva, de semmit sem meg­gondolva, vissza viszik az orszá­got a legsötétebb középkorba, Vezess uj útra Lucifer! Még megvártam a vezér bevonulását az ős császárvárosba és éjtszaka idején ill a berek, nádák, erek, kiloptam magam Mussolini orszá­gába. Ejja, ejja, alala! Látod néném Így lettem Adolf jóvoltából világutazó. Csupán két napot töltöttem a makaróni és citromok hazájában, a milánói dóm bizonyára meg is haragudott, hogy tsak fél szemmel üdvözöl­tem, máris odébb álltam. Tulvas­­tag barátságban leledzvén egy­mással Benito és Adolf, úgy ta­­náltam, hogy az olasz kiima nem nekem való, meg a tengelyt se szeretem, átszivárogtam Svájcba. Nagyon szép hegyös ország ez néném és sok marhájuk van itt a lakosságnak. Adolf képes és ide is utánam jön, mondom és fel­kerekedtem innen is és beszök­tem Párizsba. Most itt vagyok és ragyogok, egyik tsudálatból a másikba esvén. Micsoda egy nagy falu ez a Párizs! És minden ház­ban bisztró. A hotelt, ahol álom­ra hajtám őszülő fejemet, úgy hívták “Hotel Liberty.’' Egy ilyen ronda hotelnek ilyen szép neve vagyon. Liberty van ráhimezve a vánkosomra, aki toll helyett kö­vei van töltve. Reggel, ahogy fel­nyitom a szememet, már a pár­nám csücskéről int felém: Li­berty! Hogy ölelgetem a párná­mat, akit éppen könnyeimmel áz­tatok. Ha más nem, legalább a hotelem meg a párnám Liberty. De néném, ne felejtsük el, Rá­kóczi fejedelem is adta vala a bankot ebben a vendégszerető városban. Szóval, nekem sincs mit panaszkodni. No nem is nyí­lik panaszra a szám, inkább di­csekszem, hogy sikerült viszont­látni jő vezérünket, Károli Mihál elnök urunkat, akinek hü kato­nája valék és leszek. Ahogy az frantzia mondja: merszi, édes néném a kéd szives figyelmét. Sietek befejezni ez le­velemet, mert ismét nagy dolgok történnek az világban. Az albán királynénak,akit Magyarhonból vá lasztott magának hitvesül az al­bán király őfelsége, fia született, az albán trónörökös. Két napra rá Musssolini fegyveresen tört rá Albániára. Úgy látszik kivántsi­­ságból, mert még nem igen látott újszülött albán trónörököst. Ha ebből nem, talán hasonló jóból kikerül egy kis világháború, amiről, ha más utón nem értesül, külön levélben tudatom édes né­­német. Au revoir; (Páris.) HAJNAL JENŐ. Kelt Szajna partján anno 1939 tavaszán Édes Néném! Meg tudná-e számolni, hány esztendeje nerr kapott kéd tőlem episztolát? Ré­gen volt, talán igaz se volt, ami­kor egyetlen nénikémet elárasz­tottam vala sürü sok leveleim­mel az szépséges osztrákország­ból. Hun vagyon már Bétsor­­szág? És hun vagyok én! Oh jaj, az szerencsétlen Béts elnyeletetl Hitler Adolf ur bendöje által Adolf! Ezt a nevet bizonyára hallotta kéd: fene nagy rangol és orra alatt fene kis röhögtető bajuszkát visel. “Herr Führer’ néven tisztelik. Heil! Mint apró mázoló legény kezdte és mostand felséges diktátor ura a Harma dik Birodalomnak. Az a mániája hogy az egész Európát barnára mázolja, koszt was koszt. Ger­mán Dzsingisz Kán ükelme aj félelmetes vegetárjános, aki i spenótja mellé egyik országoi falja fel a másik után. Tavaly í kis Ausztriát, aztán szudeták ha záját, majd bekebelezte Tsehor. szágot és elparancsolta fogyasz tani Memelt is. Félő, hogy legkö­zelebb apetitusa támad Magyar országra is, akit a jő magyai urak sietnek zsidótalanitani, ne­hogy Führer ur gyomrát megfe küdje. A rádión szeret beszélni és hü, hogy ordít ilyenkor az is­tenadta! Egy krajcár se maradt a zsebembe a nagy ijedtségtől és sok várandós asszony aki ütet hallja, elvetéli magzatját. Bár az ü tisztelt mamája tette volna meg vele ama csekély szívességet en­nek a rossz csillagzatu világnak. No de hát jómagam nem nagyon haragudhatom Adolfra: Utóvég­re ad personam neki köszönhe­tem, hogy itt vagyok helyben a világ fővárosában, az tündéri Párisban, ahol annyi sok gyönyö­rűséges fehér nép vagyon. Az ál­dóját néném, de szépen vágynak festve, csak az a bajuk szegé­nyeknek, hogy nem beszélnek magyarul és nem értik meg sze­gény bujdosót. Úgy ám édes néném, immáron kerek tizenhárom hónapja, hogy itt sátorozom a Szajna partján, minden üdömet arra fordítván, hogy bétsi emigránsbul átképez­zem magam az francia emigráns­sá. Ahogy térül-fordul: maholnap már gyakrabban változtatok ha zát, mint üngöt. Lassanként bele­vénülök és alig bírom szusszal az világtörténelem rohanó tempó­ját. Hü, hogy elszedik az ember alól az országokat, alig hogy körülnézem magam, már ideger országban vagyok és még nem is káromkodhatom. Az tankok, re­pülőgépek és álgyuk ellen a leg kacskaringósabb káromkodás és 1 a legdühösebb átokkal sem me-TALÁLMÁNYA sikerének előmozdítására, meg védésére és értékesítésére ta­nácsot adok DÍJTALANUL! Forduljon hozzám bizalommal 'HAJNAL JENŐ létünk semmire. De úgy kell né­­<em, mért hittem Hitlernek, íogy ő nem bántja Ausztria füg­getlenségét és mért nem hittem 1 nkább ama derék osztrák néni- I lek, aki szegény nagybeteg anyácskámat ápolta, az mellett áratos lévén az kártyavetés tu-1 iományában, már hetekkel az- j előtt jóelöre bemondta, hogy Hit­­er ur személlesen eljön Béts vá­­-osába, hogy elvigye az kofferjét, akit mázoló legény korában az aétsi háziasszonyánál felejtett, j Dh, az kártyák nem csalnak. Hit- | ler Adolf tényleg ott termett Bétsben, repülőgépjei ott kering­tek ablakomnál. Hamar minden­tudó kártyákat néne, vesse ki kí­mélettel anyámnak, hogy fia hir­telen hosszú útra kél, ami nagy szerencse. Hogy válhattam volna sl másként nagybeteg anyámtól, aki könnyein át mosolygott és ürült: a fia ujfent nyakába veszi a nagyvilágot . . . Nagy szerent­­se . . . Nagy szerentse? Vajon lá­tom-e még életembe édes anyá­mat? Oh, néném, a szivem meg akar szakadni . . , Tehátlan jött Hitler hadai élén föltartózhatatlanul és azt mond­ta, hogy Anschluss! Részemről nix Anschluss! Nagy sietségem­ben az kofferemet én is vissza- j hagyván Béts városában, hol is j tizenkilenc évet töltvén keserű száműzetésben, ahol is drága jő barátokkal iszogatván az sava­nyú osztrák bort, nagyokat bán­kódva, de titokban folyton re­­ménkedve, hogy egyszer mégis átgázlunk a Lajtán és visszame­gyünk az honhazába! Oh néném nem igy történt, az kegyetlen sors nem enyhült meg soha egy minutumra sem erántunk. Előbb bemutatkoztak az fiók Hitlerek, gyilkos Dolfuss és Schuschnigg és végül a hóhérok Hóhérja vette át az uralmat az szerencsétlen közép Európában, nagyokat és sebesen katsingatva szép Ma­gyarországra, ahol Führer kegyét hajszolván istentől elrugaszko­dott gyászmagyarok, mindent! átutalásokat csak hivatalos utón, de jóval a hivatalos áron alul esxközliink. Ju! üJif HARBOR STATE BfsPCH Alapította: KISS EáUL r-OURTH AVE. AT 9th 5T.„ NEW YORK MemberFederalDepositlnsuranceCorporation

Next

/
Thumbnails
Contents