Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
20-ik oldal. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29, 1939. iZ ELNYOMÓ KÉNYURAK SAJÁT SÍRJUKAT ÁSSÁK MEG! HOCK JÁNOS VÍZIÓI Los Angeles, 1939 április hó. Évek előtt, New Yorkban, mje/^boldogult Hock Já>s egyszer ezeket mondta: “Emlékszem gyermekkorúra,, amikor a szabadságíré letörése után osztrák itonák törtek be hozzánk szaka, és elhurcolták az 'ámat. Vele együtt bőrűbe került sok rokonunk barátunk. És mindez a császár nevében történt. Elkobzások, meghureolások, bebörtönzések, kivégzések okául mindig a császárt emlegették. Gyermeklelkemben önkéntelenül is gyűlölet fojgamzott meg a császár iránt, aki annyi szenvedést I hozott ránk. így tehát érthető az a lángoló hazafiasság, ami diákéveim alatt j tüzelt, és magyar érzéseimben tovább szította a gyűlöletet minden iránt, ami a j császárral volt kapcsolatos. A biblia azután megtanított a megbocsátásra és keresztényi szeretőire, és elhatároztam. hogy életemet Isten szolgálatában, mint pap fogom eltölteni. Hazaszeretetem ugyan nem csökkent, de lelkemben kinur gaszkodott a vallás iránti áhitat, és ez a két érzés egyforma erővel ragadott meg. Hosszú évek múlva, a mikor megöregedtem, néha j döbbenettel eszméltem arra, hogy a hazafiasság és vallás kissé elhomályosul előttem, mert egy uj eszme ragadott meg: az emberi élet szentsége. Az emberi élet, a mit Isten teremtett, és amiért Jézus az életét áldozta. házilag készült magyar RÉTESEI, finom cukrász süteményei és tortái állandóan frissen kaphatók: reggel 6-tól este 12=ig. Partykra, eljegyzésekre, esküvőkre és születésnapokra RENDELÉSEKET HÁZHOZ SZÁLLÍTUNK! A nem yorki magyarság idáig is jól tud= ta, hogy a legizesehb réteseket, a legremekebb süteményeket Mrs. Herbst készíti. Most azonban megfogják ismerni ezeket a finom süteményeket a nem yorki világkiállításra ide tóduló magyarok is, akik messzi földre elviszik majd a Herbst rétesek hírét. Mondja meg Ön is a kiállításra ide ér* kezű barátainak, hogy csak egyszer menjenek be Herbsték rétesuzletébe vagy rendeljenek telefonon és akkor soha többé máshoz nem fordulnak ha igazi magyar rétest és cukrászsüteményt akarnak enni. Szeretettel várja üzletébe a magyarságot. Az az emberi élet, amit hiába teremtelt Isten, és ami* ért hiába szenvedett Jézus mártiromiságot, mert a többi emberek, a nagyok, hatalmasok e l n y o m t ák. i megtaposták. És igy érlelődött meg hennem az az elhatározás, hogy védelmére kelek az Elnyomott Embernek, akit szerintem Isten époly szent emberi jogokkal ruházott fel, mint az elnyomóját. És jszterény erőmhöz képest védelmeztem is az Elnyomott Embert, akit sem a hazafiság sem a vallás nem védett, | mert ugv éreztem, hogy kötelességem ezt megtenni, ha; igazán hiszek Jézus testvérszeretetet hirdető tanaiban. És ha egyszer hazamegyek, mert haza fogok menni, i mert csak Magyarországon akarok meghalni, akkor is büszkén fogom vallani, hogy az Elnyomott Embert megvédeni kötelessége minden igazi kereszténynek, inert erre kötelez minket a i kereszténvi szeretet . . . ” I * Ezeket mondta Hock Já-1 nos, az aranyszáju pap, a j magyar nép elnyomottjainak emberi apostola, aki beváltotta szavát, mert ha-1 zament Magyarországba, I hogy magyar földben térjen örök pihenőre. vény és a társadalom. De ki védi az emberi élet szentségét? Ha vannak elnyomók és elnyomottak, hol van az a törvény és társadalom, melynek meg kellene védeni az elnyomottak emberi életének szentségét? Mért vannak lázadások és forradalmak? Mert az elnyomottak felsírnak és felorditanak! Mért kell a jajszónak felhangzani az égbe? Mért nyelve. Ha korbáccsal vagy gyilkos fegyverrel támad embertársára: akkor pogány. Ha börtönbe veti vagy kikergeti szülőhazájából: akkor pogány. Ha megsarcolja, elrabolja földi javait: akkor pogány. És a pogányságra csak összeom* lás várhat. Ugyanaz az öszszeomlás, ami évszázadok előtt következett be, amikor a pogányság fölött győkell kérges tenyereknek ökölbe szorulni? Mert elnyomottak vannak, akiket senki sem véd! Kétszer év előtt élt egy földi géniusz, egy isten, akinek az életével kellett fizetni, mert az elnyomottakat védte. És azóta keresztre feszítenek mindenkit, aki az elnyomottakat védi. Mert az elnyomók nem akarnak hallani a felszabadításról. Mert nem akarják megadni embertársaiknak, embertestvéreiknek azt a szabadságjogot és egyenlőségjogot, mellyel az Isten őket erre a földre küldte. Ha nem védjük meg az elnyomottakat és nem védjük meg azokat a jogaikat, melyekkel ők szabadságra és egyenlőségre szomjaznak, akkor felrúgtuk az emberi élet szentségét! És ezzel szembeszállunk Istennel, aki egyenlő élet jogokkal teremtett minden embert és szembeszállónk Jézussal, aki testvéri szeretetet hirdetett. Aki szembeszáll Istennel és Jézussal: az pogány. Mindegy, hogy az elnyomó kényurnak mi a neve és anyazedelmeskedett a keresztényi szeretet. Hiába sorakoztatja fel a német és olasz önkény milliós rabszolgahadseregeit, melyekkel elnyomják a gyöngébbeket, elfojtják szabadságeszméiket, az ő pogányságuk pusztulásra van ítélve. A földi diktátorok, akik az örökkévalóság táv- I latában ép olyan kis porszemek és múló sorsú emberi szikrák, mint áldozataik, az elnyomottak, hamarosan rá fognak eszmélni, hogy minden pogány, minden elnyomó kényur a kej zében suhogó korbáccsal és .ölésre szánt fegyverével a saját sírját ássa meg! Mert az örök Erő minden nyelvű kényurral szemben meg fogja védeni az emberi élet szentségét, amit ő teremtett . . . A biblia, mely nemcsak meseköltészet és irodalom, hanem magasan szárnyaló j tudás és bölcsesség is, töb| bek közt ezt is hirdeti: “For all they that take the sword shall perish by ; the sword ...” PÉK DEZSŐ. ll FIRST NATIONAL MOVING *■ AND STORAGE CORPORATION 1220 Second Avenue, New York City Tel: REgent 4-6300. Egyedüli magyar storage hál S PEDLO Wkapitány 1SZERETETCSOMAG AKCIÓINAK FŐRAKTÁRA Mrs. Herbst 1443 Third Ave. New York, N. Y. 81 és 82-ik utcák között Tel! BUt. 8-0660 ügyelje minden vasárnap délután 3 árától 3 óra 15 téréig Mrs. HE REST rádió óráját a WWRL állomáson (löOOKc.) Hock Jánosnak tehát három víziója volt: a hazafiasság, a vallás, és az emberi élet szentsége. Ki tudná megmondani, és ki tudná eldönteni, hogy melyik a fontosabb, melyik a magasztosabb. Kell, hogy a hazafiasság nemes erényét megtanulja minden jóérzésű ember, mert szeretnünk kell azt a földet, “ahol születtünk, és ahol őseink sírjai domborulnak”. A vallás j is egy erkölcsi kincs, mely az istenség fogalmának lényegét oltja belénk és föl-1 di sorsunk múlandóságáért egy fényesebb, földön- j túli lét gyönyörével vigasztal. A legtöbb ember leikéhez tehát hozzánőtt úgy a I hazafiság, mint a vallás. Mindkettő e m b e rcsinálta fogalom, melyet véd a tör- J
