Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)

1939-04-29 / 17. szám

18-ik oldal. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA Április 29, 1939. Holnap Városa Irta: ARNOLD HOELLRIEGEL. A tervről, hogy a new yorfci világkiállítás kereté­ben felépüljön a “Szabad­ság pavillonja”, le kellett mondanunk. Az volt a terv, hogy ebben a paviIlonban fogjuk kiállítani azoknak a művészeknek, tudósoknak, Íróknak a munkáit, akiket elűztek a mostani, a nácik uralta Németországból, a könyveket, amiket Göbbels elégettetett Berlinben, a festményeket, amelyeket 11 itler “degeneráltaknak” nevezett. A világkiállítás látogatói összehnsonlithat­­hatták volna ezeket a köny­veket, ezeket a müveket azzal, amit a mostani Né­metországban művészetnek és irodalomnak neveznek. Ezt az eszmét, mely magá­ban véve kitűnő, különböző komoly okoknál fogva nem 1 e lye tett megvalósítani. Ezek egyike az volt, hogy a menekült intellektuellek között sok országban s eb­ben az országban is, olyan nagy a nyomor, hogy hely­telennek látszott a német demokrácia barátaitól erre a célra pénzt kérni s ezt az összeget elvonni azoktól a szenvedőktől, akiken segí­teni lehetne vele. A mene­külteknek ennek következ­tében nem lesz alkalmuk a világkiállítás látogatói előtt bebizonyítani azt a kulturá­lis nívót, melyet képvisel­nek s bogy a barbárok, akik őket elűzték otthonaikból, hogyan gazdagítanak más országokat s hogyan teszik tönkre saját hazájuk kultú­ráját. Semmi se lesz tehát a kiállításon, ami arra em­lékeztesse a látogatókat, hogy Thomas Mann, Albert Einstein, Max Reinhardt, Bruno Walter most itt van­nak ebben az országban és szorgalmasan segítik felépí­teni a Holnap amerikai vá­rosát, minthogy saját hazá­jukból kikergették őket, megtiltván nekik, hogy a saját hazájuk jövőjének megalapozásán fáradozhas­sanak. Valamikor a jövőben bi­zonyára lesz még egy másik new yorki Világkiállítás is. amglyen majd bebizonyul­hat. hogy mit jelent ezek­nek az embereknek a hoz­zájárulása az Egyesült Ál­lamok kulturális életéhez. Mert hiszen természetes, hogy Németország (bele­Á menyecske csókja édes Még annál is jobb a Négyes . . . Nem hiába vált népszerűvé ez a dal, amely a NÉGYES DOHÁNY tiszta természetes édes izét énekli, amellyel item vehetik fel a versenyt azok a különböző egyéb gyártmányú dohányok, ame­lyeket mindenféle szerekkel próbálnak édesíteni. Á. NÉGYES DOHÁNY zamatjához egyik sem hasonlítható. Hasonló módon hódította meg nem­csak a magyarságot, de az amerikai dohányzó­közönséget is azT-HU és a KASSAI védjegyű finom dohány. , (Több, mint egy negyed százada gyártja a Négyes Dohány Gyár a legfinomabb érett dohányoknak ezt a zamatos, izes keverékét. Tegyen próbát. Még ma vásároljon egy csomag dohányt a NÉGYES GYÁR termékeiből, esetleg iaz N I S cigaretta dohányt is Ízlelje meg. New York és környéke minden üzletében megkap­hatja ezeket a mintadohányokat, de ha véletlenül az ön vidékén parii árulnák, figyelmeztesse az üzletet, hogy més ma rendelje meg a gyártól. NÉGYES TOBACCO SHOP 423 E. 5th Street New York, N.Y. Tel.: ÖRehard 4-0297 értve Ausztriát is), Olasz­ország. Magyarország, Spa­nyolország. Csehszlovákia Amerikába kergetett leg­jobb elméinek hosszabb-rö­­videbb ideig való ittartóz­­kodása. — akik közül néhá­­nyan bizonyára vissza fog- j nak térni ismét hazájukba, ha az ismét szabad lesz, mig mások majd amerikai-! akká lesznek — rá kell hogy nyomja a maga bélye­gét az amerikai civilizáció­ra. Ez az ország, amióta felfedezték, az európai be­vándorlás számos korsza­kát élte át s a bevándorlók, akik ezen a földön letele­pedtek, mindig csak meg­termékenyítették. A mai német politikai menekül­teknek is voltak már elődei. Azok a németek, akik 1848- ban álltak be katonáknak Lincoln hadseregébe, aki velük, az ő fegyvereik se­gítségével vetett véget a rabszolgaságnak. Sokan ezek közül a menekültek közül igen nehéz viszonyok között éltek ebben az or­szágban később. Volt idő, amikor a Middlewestben igen nagy volt a “latin far­­, merek” száma. “Latin far-, j merek" lépdeltek az eke i mögött, mindegyikük vala­melyik középeurópai egye­tem doklora volt, akinek ebben az országban meg- I kelleti tanulnia a kézimun­kát. Ebben az országban, mel­­lyet eleinte csak menedék­nek tekintett, de később i megszeretett. A mostani menekültek között, sajnos, több “latin farmer” van, mint volt akkoriban ; de tudok egy német bcl­­j csészdoktorról, egy igen ismertnevii fiatal történész­ről. aki Récsben ügyvéd volt s itt cselédnek szegő­dött el s tudok sok, igen i sok egyetemet végzett em­berről. akik itt liftet kezcl­­! nek, tányérokat mosnak, I szállítanak s mindenféle i kemény munkát végeznek ' Amerika különböző városa­­j ihan. Szabad talán azt mondanom, hogy közülük egyiksem él túlságosan jól most. amikor elölről kell i kezdenie az életet egy or­szágban. mely nem a hazá­ja, egy mesterségben, me­lyet nem ismer, olyan tár­sadalmi környezetben, me­­j Ivet nem szokott meg, — de ! azért megkérdezhetjük bár­melyiküket, hogy akarna-e inkább otthon élni s szol­­igálni hazájának zsarnokát? | Bárha az amerikai közön­­j ség nagyon rokonszenves érzelmeket táplál a mene­kültek iránt s bárha a les­­löl)!) esetben tárt karokkal fogadta őket. nem szabad azt várnia tőlük, hogy bol­dogok legyenek, hogy örül­jenek mindennek, amit lát­nak s hogy elfelejtsenek mindent, amit otthon ta­pasztaltak. De megkövetel- ! mjeg kötelességüket, amely abból áll, hogy segítsenek az amerikaiaknak felépíte­ni a Holnap Városát, amely egy még jobb, még ember­ségesebb hely lesz, még jobban megszervezve, még humánusabb és még de­mokratább. A felső Broadway men­tén igen szegényesen él New Yorkban egy zsidó menekült, akit ismerek. A szoba, melyet ki tudott bé­relni. nem is nagyon tiszta és nagyon szegényesen van bebutorozva. Ez az osztrák doktor ur igen jól kereső ügyvéd volt Bécsben, ebbe a szobába egyetlen bútor­darabot hozott magával: Hitler egy hatalmas képét, melyet felakasztott a falra. S valahányszor úgy érzi, hogy erőt vesz rajta a két­ségbeesés, csak ránéz Hit­ler ábrázatára s mindjárt jobban érzi magát. Maga a Hitlerre való gondolás ké­pessé tesz egy embert arra, hogy örüljön a maga sze­génységének Amerikában! Bármiként legyen is, a menekültek nem azért jöt­tek Amerikába, hogy itt szegények legyenek, hogy. itt kihasználják őket s hogy itt ne legyenek sza­bad emberek. Jobban mint mások, érzik a szükségessé­gét annak, hogy felemelked­jenek a szociális lépcsőkön, hogy olyan állapotokat te­remtsenek, melyek minden­ki számára kielégitőek s hogy megakadályozzanak ehben az országban olyan történéseket, amilyenek eu­rópai országokban előfor­dultak. Ennek következté­ben lialadószellemü, meg­bízható emberek, akiket a szabadság országában két­szeres örömmel kell fogad­ni. Tudom nagyon jól, hogy nem minden emigráns vi­selkedik ugy, ahogy kelle­ne s hogy mindegyikük mutatja, hogy megbecsüli azt a nagylelkűséget, mely­­lyel ebben pz országban ál­talába y kezelik. Nem min­den menekült angyal, de minden amerikai sem az. De az átlagmenekült a szi­vében hordja egy jövendő jobb Amerikának a képét ezeken a partokon s azon akar igyekezni, hogy segít­sen ezt a képet megvalósí­tani, — a Holnap Városát. PARKER’S BAR & GRILL (Ezelőtt Siket Gyula étterme) 1498 York A ve., New York ÉLNI ÉS ÉLNI HAGYNI! A vendéglő nyitva reggel 4 óráig. M B SZ ITT A TAVASZ! ITT AZ ÚJJÁSZÜLETÉS ÜNNEPE! A Munkás Betegsegélyző Szövetség kötvényei 118%os biztonságú, biztosítási kötvények! Az újjászületett Munkás Betegsegélyző Szövetség kötvényei KÉSZPÉNZ értékűek; kötvényei versenyképesek minden más biztosítási egyesület kötvényeivel; kötvényei: egész életre szóló, vagy 20 évig fize­tendő, vagy 20 évi eléréses és 25 évig fizetendő, felerészben eléréses kötvények; kötvényei: kap­hatók — mérsékelt korszerint való fizetés ellené­ben — 16 és 55 életév közötti egyének számára. Gyermek osztályában biztosított gyermekek, 15 éves korig havi 12 és havi 25 cent ellenében 300 dollártól 550 dollárig terjedő biztosítást kaphatnak! Betegsegélyző osztályában felnőtt tagok 450 napra kapnak segélyt; nők szü­lészeti segélyt kaphatnak. Csekély havi dijak! Csonkulási segélyek! KÖZPONTI IRODÁNK CÍME: P. O. Box 1 180 East Pittsburgh, Pa. "hetik tőlük. hogy tegyék Rendkívüli értesítés! 1st Ave. és 82 Street, New York City sarkán van H. RóTH IMFICRTHÁZA. — Van itt minden amit szem és száj megkíván, közte a világhirü budapesti Gizella gőzmalom gri­­zes és sima nullás lisztje, mák, paprika, dió, lekvár, szalon-cukorka. Karácsonyfadíszek és csokoládék, karácsonyi lapok, gyertya és gyer­tyatartók, vargánya gomba, vetökártyák, tortalapok, szegedi papu­csok, pipák, matyóhimzések, babák, hurkatöltök, sziták és darálók és ezer más cikk. — Kérjen árjegyzéket. — Vigyázzon a cimre! Amerika legnagyobb és leg régibb paprika importere 1577 FIRST AVENUE (82-ik utca sarok) NEW YORK, N. Y. Telefon: REgent 4-1110 H, ROTH Importer

Next

/
Thumbnails
Contents