Az Ember, 1939 (14. évfolyam, 17. szám)
1939-04-29 / 17. szám
Ápriils 29, 1939. “AZ EMBER” VILÁGKIÁLLÍTÁSI SZÁMA 13-ik oldal \z egész amerikai magyarágnak problémáit könnyen neg tudnánk azzal oldani. Sehol a világon annyi érék, mint a magyar életben, likőr Nápolyban jártam, gy egészen különös gondoutom támadt. Magam sem adom hogy miért, de arra ondoltam, milyen felséges ítvány volna, ha az előt?m lévő Vezúv tűzhányó irtelen kitörne. Nem ab•an gyönyörködnék, hogy lint temeti el a körülötte ivő falvakat, hanem aban, hogy ugyanakkor lsen lelkének a szikrája megérintene egy tudóst és Hálálná, hogyan lehet anuk a tűzhányó hegynek élelmetesen nagy pusztító rejét építő, hasznos eneriává tenni, mint a Niagara izesést, amelynek ereje 30 lértföldnyire világítja be városokat. Hogyan lehete a fascizmust építő clelokráciává tenni és mikéen lehetne a magyarság •Ikében felfeltörő vulkanius erőket úgy összefogni, ogy azok ne forgácsolják rét, ne tegyék tönkre a mayor életet, hanem egymás legbeesülésében, a minent megbocsátani tudó, .egértő szeretetheti egy uj merikai magyar élet megriiletését jelentsék! Visszamegyek szent konyánkhoz: a bibliához. Az r által még ez is lehetsé’s, legyünk hát addig, álig élünk, igazán jók egy'áshoz. Hogy miképen leit a magyarságunkban rejenergiát értékessé tenni? incs erre jobb felelet, intim megfogadjuk, hogy i, amerikai magyarok, a jgyülölet érzését soha be un engedjük a szivünkbe mint testvérek, felekezeti ilönbség nélkül szeretjük •ymást! megnyílt a -NEW TOKAY RESTAURANT a régi Tokay helyen New Yorkban a 52 St. és 7th A ve. sarkán. zenzációs aj nemzetközi FLOOR SHOW Kitűnő magyar konyha 'E KNESZ vezetése alatt. eljes vacsora $l-tól feljebb. SZIGETI JÓZSEF tagú union cigányzenekara. IELLER SÁNDOR STRÉM ALBERT managerek. Menekülő európai tehetségek Irta: KERTÉSZ MIHÁLY Hollywood, 1939 április hó. A világháború gazdasági kihatásai súlyosan érintették Európát, amely szintere volt milliós hadseregek véres összecsapásának, de ugyanakkor mélyen sújtották az Egyesült Államok üzleti életét is, amelynek oroszlánrésze volt a pusztulás anyagi terheinek viselésében. Az egyetlen előnyt, amit Amerika a háború után a saját javára könyvelhet el, Európa intellektuális tömegeinek bevándorlása nyújtja. Kétségtelen, hogy azok a tudósok, orvosok, Írók, festők, színészek, rendezők, szobrászok, muzsikusok és újságírók akik egy uj európai vérzivatar elől menekültek az Atlanti óceán túlsó partjára, olyan kulturális előrehaladással gazdagították Amerikát, mely példátlanul áll minden más ország történetében. Ez a rohamos fejlődés különösen az amerikai film ipart vitte előre mértföldes léptekkel, miután ideköltöztek az európai stúdiók legtehetségesebb emberei. A háború előtt a francia, valamint a skandináv filmipar állt első helyen, mig a háború után Hollywood került előtérbe, melyet ma is a filmvilág Mekkájának tekintenek. Amióta Európát ismét háborús fellegek borítják, Amerika felé veszi útját minden alkotó művész, aki át tudja hidalni a bevándorlási nehézségeket. És természetes, hogy mindenki a filmcsinálás keretében kísérli meg boldogulását, mely dusabb anyagiakkal jutalmazza a munkát, mint bármely más kereseti ág. Minél tovább tart a készülődés a végleges leszámolásra, annál jobban ürülnek ki Európa művészi központjai és annyival gazdagabb lesz Amerika európai tehetségekben. Mig a háborús veszély megbénítja a művészi törekvéseket azokban az államokban, melyek felszínen akarják tartani az alkotmányos kormányrendszer ural mát, a művészi élet kihalóban van ott, ahol diktatórikus örvény tombol. Látható, hogy például Németországban és Olaszországban teljes összeomlás stádiumába került a filmművészet, mert ott faji alapon berendezkedve propagandamunkára szorítkoznak, amit még az KERTÉSZ MIHÁLY ottani közönség sem fogad be. Mire megkezdődött az uj — és talán legvéresebb — világháború, Amerikában találja majd megélhetését minden tudós és művész, aki lehetőséget kapott az uj világban való elhelyezke-' déshez. Amerika tehát az európai tudományos és művészi élet temetőjén keresztül fog olyan kulturális magaslatra emelkedni, melyet más ország nem fog tudni tőle jogosan elvitatni. Ebből az előrelátható tragikumból, amely felé sajnos rohamosan közeledünk, a többek közt azt a tanulságot is levonhatjuk, hogy a tudományos és művészi fejlődést csak a legteljesebb szabadság biztosíthatja, az a fenkölt és emberileg nagyszerű demokrácia, amelyet a mai pokolian tobzódó világban csak Amerika nyújt. FIZESSEN ELŐ AZ EMBERRE Látta-e már Nadel Hugó Férfi ruha Raktárát A LEGFINOMABB KÉZZEL VARRT ______RUHÁKAT, AMIK JOBB ÜZLETEKBEN NEGYYENTüL_______HATVAN_______ DOLLÁRÉRT LESZNEK árusítva, nálam FÉL ÁRÉRT MEGVEHETI NADEL HUGO 104 FIFTH AVE. New York, N. Y. közel a 15. utcához, 15. emelet Telefon: ALgonquin 4-5229 Csizmák... csizmák,... menetelő katonacsizmák... Irta: ELFER ELLA. óriási antennává feszültem. Már magasabb vagyok a felhőkarcolóknál! Majd el nem pattanok, mégis nyúlok, egyre csak nyúlok felfelé. Keresztül tekintek az alvó tájak fekete csöndjén, patakparton, legelésző juhnyájakon, kórházakon, és gyárkéményeken. A mindenség remegő, zengő, párás kék testébe belehasitó acélfüllé mikor változtam? Itt is, ott is! Haliga csak, hallga! Hallgat a Volga és millió kéz bakkancsot pucol. Lendülő karok ritmusa nem a téglát hordja, nem a rögöt túrja. Bakkancsot pucol a milliók keze, a millió kefe. Készülődnek a bokák a menetelésre. Bakabokák. A civilbokák azok még pihennek, miközben: ökölbeszorult cseh kezek fenyegető vádat ráznak a Hradzsin felé és Zog király felesége három napos csecsemőjével repülőgépen menekül a ‘‘felszabadító” olaszok elöl. A francia miniszterelnök fehér lovas fogaton sétakocsikázásra indul Londonban. Shanghaiban ötszáz kínai katona úgy hal hősi halált, hogy bombát köt a derekára és felrobban a rája taposó japán tankokkal együtt. Eresz alatt varjú károg: Kár, kárr, kárrr . . . üzletajtóra valahol valaki ráfordítja a kulcsot. Kiszúrt szemek könnytelen sírásával sir az eltávolított cégtábla üresen maradt helye. ........... Mór Fiai. Bőrkereskedés. Alapittatott 1862-ben. Karinges, miséző gyerekek csilingelő éneke elhallgat. Liliomok az oltáron. Tömjén és alázatmákonyban meghajtott fejek fölött a széttárt karú pap: “Nyissátok hát ki szemeiteket Testvéreim és látva lássátok, hogy ime, a zsidók, a kommunisták és a nemzetközi bankárok az okai a világ nyomorúságának!” Krisztusnak vére pohárból kibuggyan. Franco tábornok nem engedélyez szabad elvonulást a loyalists vezetőknek. A világ hallgat s egy pacsirta trillázik a hajnali szürkületben, dobok peregnek és vezényszó harsan: “Vigyázz, tüzelj!" Valahol valaki Tosca harmadik felvonását énekli: “Noch nie habe ich so lieb gehabt das Leben!" Hogy lehet az, hogy a képes heti lapok továbbra is ontják magukból a fogpasztát hirdető büvmosolyu hölgyeket? Hogy anyák csecsemőiknek narancslét szűrnek szitán át? Hogy a kereskedők zokogva sírnak az esős tavasz miatt? Hogy a hold tovább süt a parkban enyelgő szerelmesek feje fölött? Hogy az emberek betömetik lyukas fogaikat? Hogy levelet írnak és levelet !várnak? Hogy az orvosok komoly arccal vakbelet operálnak? Hogy az utcasorok házfalai továbbra is moziplakátokkal vannak tele ragasztva? Valahol valaki egy Íróasztaltól sóhajtva feláll és eltolja magától a széket, amelybe testének körvonalait — mint levelet a növényalbumba — egy életen át bepréselte. Mennyi tintapötty van az irómappán! Ki szédít, kit? Lehetséges az, hogy a világ megsiketült és nem hallja, hogy millió és millió kéz bakkancsot pucol? Hogy készülődnek a bokák a nagy menetelésre? Vagy én örültem volna meg, amikor a mindenség remegő, zengő, párás-kék testébe belehasitó antennává változtam? Hallom, hallom, szünet nélkül hallom, hogy millió és millió kéz bakkancsot kefél. — Pedig hogy zug a szél! /. Brankovich PRINTING SERVICE 251 East 82nd St. REgent 4-5589 Dr. Szoó József 226 East 79th Sreet, New York City ■ ■ ■ Tel.: RHinelander 4-6156 YORKVILLE QUILT SHOP CHARLES K. BERGER, tulajdonos PAPLAN ÉS PÁRNA GYÁR 1436 FIRST AVENUE Bet. 74th and 75th Sts. NEW YORK CITY
