Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1909-07-20 / 7. szám

AZ ÉLET 7 eltávolítani a kávéházból. A rendőr azonban másnap reggel följelentette Boda Dezső főkapitánynál a pofoz­kodó detektívet. Boda, Krecsányi Kálmán detektivfőnök előterjesztésére Kornyát felfüggesztette az állásától s nyomban megindította ellene a fegyelmi eljárást. Ez egy eset a napi élet mozgalmaiból. — Erre nem lehet rásütni azt a bélyeget, hogy irói kigondolás terméke. — Az alkohol szülte, nevelte és táplálta. A józan gondolkodását annak a szerencsétlen de- tektivnek az alkohol gúzsba kötötte. — Tehát olyan volt, mint a kit egy elegánsan bebutorozva levő sötét szobába bedobnak. — A tájékozatlanság hiányában neki megy egyes bútordarabnak és azt feldönti. A részeg­sége múltával szidhatta önmagát és az alkohol minden elárusítóját, — de már későn. Egy rendőrségi alkalmazottnál a részeg állapotban elkövetett kihágásokat — súlyosabb beszámítás alá vesz­nek, mint másnál. — Ez helyén van, — mert a ki az én testi épségem felügyeletére és a vagyonomnak őri­zetére kap megbízást, annak — nem szabad, hogy a józan gondolkodása gúzsba kerüljön. — Ezért megbün­tetik, még pedig nagyon is érzékenyen. — Lehet, hogy szegény ördög az előléptetés előtt áll — és most egy önmagáról való megfeledkezés — az orra előtt az elő­léptetést becsapja — talán mindörökre. Sőt az is lehet, hogy a dolog állásába kerül. Ellentállási erő jöjj el, látogass el hozzánk, minél — hamarabb — és az alkohol csábitó erejét, továbbá annak bóditó tulajdonságát törd, zúzd porrá, úgy, hogy az egységbe többé ne alakulhasson. A részegségek éjszakája. A köztudomás mikor szárnyaira vette azt a rémitő hirt, hogy az alkohol egy járásbirót és egy kémény­seprő iparost annyira összegabajitott, hogy az előbbinek a gyilkosság vádját a nyakába akasztotta, a másiknak pedig élete fonalát elmetszette — arról mi is a magunk szempontjából megemlékeztünk. A ki ösmeri a lapunk irányát és jó Ízlését — az tudja, hogy a czikkeink megírásánál toliunkat nem a szenzácziós dolgok hajkurázása, hanem tisztán az oku­lás vezeti. Hogy pedig most ugyan egy dologra ismé­telten visszatérünk — azt nekünk a mozgalmunk érdeke parancsolja. Annak pedig egyedül és tisztán az az ér­deke, hogy a való életből vett eseteket állítsa fel — és azután mondja: ime lássátok, mit müvei az alkohol.— A szomorú képeknek Írásban való szemléltetése pedig, — egyik leghatalmasabb eszköz — bennünk, az alko­hollal szemben — az ellentállási erőnek a kifejtésére. Ebben a végtelenül szomorú ügyben a szatmári kir. törvényszék a végtárgyalást megtartotta. A tanúkihallgatásokon jellemzően domborodott ki az emlékezetes márczius 28-iki éjszakai véres esemény képe. A pör nem vonultatott fel egy olyan embert sem, aki akkor részeg ne lett volna és ugyancsak meglepőd­tek azon, hogy tanukká lettek egy drámában, a melynek emlékeire a borgőz szivárványa települ. Bordás Demeter a kéményseprő, délután kezdett inni. Jakab kötélverő mester, a vendéglátogató gazda már délben hozzáfogott a pityókázáshoz. Képzelhető, hogy éjjelre milyen alaposan elázott. Sovány aljárás- biró a korcsmában látott neki az ivásnak. De minek ezt tovább részletezni. A fontos az, hogy mindenki ivott és mindenkinek a fejébe szállott a szesz. Ha nem is perdöntő, de rendkívül karakterisztikus epizódot beszélnek a zajos éjszakáról. Mikor észreve - ték, hogy a kéményseprő mester véresen hever a ház udvarán, elsiettek egy helybeli orvoshoz, bezörgettek hozzá, hogy jöjjön tüstént, mert megszurtak egy em­bert. Az orvos megjelent az ablaknál és igy kiáltott ki az érette érkezőkre: — Menjetek a pokolba! Hát nem látjátok, hogy olyan részeg vagyok, mint a csap? Erre aztán más orvost hivtak ki a sebesülthöz. Ezekből fogalmat lehet alkotni a részegeskedések végzetes éjszakájáról, a mely egyrészt halálát okozta egy 5 gyermekes apának — szerencsétlenné tett egy bete­ges asszonyt, az áldozat özvegyét — ki vagyon és minden támaszték nélkül magára hagyatva, az öt kis keresetképtelen puj/val — holta napjáig — átkozhatja az ő keserves helyzetének az indító okát az alkoholt. — Másrészt pedig az aljárásbirónak törvényszéki ítélet­tel a szeme közzé mondotta — gyilkosa voltál egy 5 gyermekes apának, de büntetést nem mérek reád — mert borközi állapotban e szörnyűséges tettet önvéde­lemből hajtottad vigre. — Tehát egy olyan embernek volt ez a szemébe mondva — ki aljárásbirói állásánál fogva, hivatása volt, hogy a súlyosabb beszámítás alá nem eső verekedési bűnesetekben Ítélkezzen. — A tör­vényszéke utasítására pedig a nagyobb bűnesetekben nyomozat utján, a való igazságot kiderítse. Egy züllött ember rémtette. Megrendítő családi dráma hírét közölték velünk: A rémes eset a Váralja városrészben történt. Egy el­vetemedett, züllött ember két apró gyermeke szeme- Iáttára lelőtte a feteségét, azután megölte magát. Karalyos Róza, Karalyos Sándor bihartordai községi pénztárnok vagyonos ember leánya, néhány évvel eze­lőtt férjhez ment egy Mészáros József nevű iparoshoz, aki azonban csakhamar ivásnak adta magát, nem nézett munka után, kártyázott, kitört hát közöttük az ellen­ségeskedés és az asszony egy félév múlva elkergette házától az embert. Ez 1907-ben történt. Egyszer Mészáros mulatozás közben összevereke­dett társaival és egy kövezőt agyonütött, amiért két

Next

/
Thumbnails
Contents