Az Élet, 1909 (4. évfolyam, 1-8. szám)
1909-02-20 / 2. szám
4 AZ ÉLET. kát szereznek be, hogy annak árán egy fertály esztendőre a kenyérre és húsra valót belehetne szerezni. A hivatalnokok farsang utóján veszik ki szabadságukat, az iskolákat bezárják, sőt még a szegény pásztorok is, akik messze falujoktól, idegen vidéken őrzik a más emberek nyáját, három napra hazamehetnek, hogy részt vegyenek az általános vigasságban. A régi idők féktelen tobzódása már kissé mégis enyhébb lett, de azért most is zajos, lármás a farsang. És mintha a természet is kiakarná venni a maga részét; az emberek öröméliez gyönyörű kerettel szolgál. Olasz földön farsang idején már nyílnak a rózsák, a geraniák, liliomok, a mandulafák hófehér virága gyö- györködteti a szemet. A mulatságok jórészt természetesen a szabadban folynak le. Érdekes, de a központja az általános dé- vajkodásnak a legrégibb időben is a falu poétája volt és az meg is maradt. Minden falunak ugyanis megvannak az ő saját versfaragóik; ezek rendszerint irni és olvasni se tudnak, de a népünnepélyeken azért nagy szerepet játszanak. Rimelő sorokba szedve érdekes szerelmi, vagy hazafias történeteket mondanak el, amelyeket vagy másoktól tanultak, vagy ők eszeltek ki. A népszokás ezeket úgy leitatja, hogy nagyrésze kórházba kerül. Különösen ilyenkor, farsangkor mindenütt szívesen látott vendégek. A szicíliaiak különösen Carnevál hercegéről mit sem tudnak; ők csak a „nannu“-t (nagyapó) ismerik. Minden városban, faluban járnak-kelnek öreg, töpörödött, köhögős alakok, — ezek a nannuk; néha szamárháton ülnek, vagy pedig a házak erkélyein láthatók kócból és rongyokból összetákolva. A farsangi mulatságok közé tartozik „a csacsi végrendelete“ nevezetű népies játék. Valaki szamárnak öltözik fel és panaszosan ordítva baktat a tömeg közt, mig egyszerre csak összerogy. A falu vénei ilyenkor hozzája mennek, úgy ruhástól beledugják egy nagy teknőbe, hol borba megfürösztik. Azután annyi édesített pálinkát itatnak meg vele, hogy az úgynevezett „illu- mínált“ állapotba kerüljön. Erre a nép körülveszi és kérdezi, faggatja, hogy mi baja. A csacsi bánato an nyögi, hogy ő érzi már közeli halálát és végrendeletet szeretne csinálni. Hamarosan akad a tömegben, aki a közjegyző szerepére vállalkozik, tintát, tollat és asztalt is keritenek és ezután a csacsi végrendelkezik. Elmondja, hogy kire hagyja a füleit, (a polgármesterre, vagy a rendőrkapitányra), a farkát, a patáit, a nyelvét (a szomszédokra). Minél ötletesebb a csacsi annál jobban mulat a nép. Farsang utolsó keddjén aztán a „nannu“-t is elégetik és a gyászszertartást mindenféle bohókás ötletek tarkítják. A mulatság végén a pont pedig az, hogy úgy az öregje, mint a fiatalja, elissza a józan gondolkodását, mely állapotban egymásnak esnek szóval, kézzel, sőt még karókkal verekednek. Közbe-közbe kivillan egy-egy kés, mely markolatig beledöf ődik mulatozó társ testébe. Ha pedig a nagyapó nem fabábu, hanem élőlény, ő is végrendeletet csinál, amelyben „kinótázza“ a város nevezetesebb férfiait, vagy eseményeit. Ős idők óta igy mulat a szicíliai nép; az idén is, azok a vidékek, ahol a rémes földrengés nem pusztított, javában készülődnek a farsangutó zajos napjaira. lszákosság elleni szerek. „Nincs többé iszákosság“ s több efféle hangzatos jelszó alatt hirdetik kid- és belföldi kuruzslók haszontalan poraikat, amelyek csak arra alkalmasak, hogy a szegény és hiszékeny nép keservesen szerzett pénzét csalják ki. Ezek ellen a szélhámosok ellen erélyesen kell fellépni s nem szabad megengedni, hogy csalásaikat tovább is folytassák. Tudomásunk szerint Ausztriából kitiltották a Coza- port. A m. kir. belügyminiszter is ily erélyes intézkedésre szánta el magát a Coza Syrion néven hirdetett iszákosság elleni porokkal szemben. Az e tárgyban véleményadásra felkért országos közegészségügyi tanács a következő alapos és nagy horderejű jelentést tette: „Az alkoholizmus ellen való küzdelem eszközei már régóta foglalkoztatják a szakembereket. Beható klinikai észleietek és tapasztalatok bizonyítják, hogy a szeszes italoknak mértéken felül való élvezete az esetek legnagyobb számában a szervezeti, idegrendszerbeli gyengébb ellenállóképességből csírázik ki. A szeszes italok fokozatos megszokásból és a szervezetnek ezek behatása következtében keletkező átalakulásából eredő iszákosság inkább engedhet a czélirányosan megválasztott gyógyító eljárásnak. Az elme- és idegorvosok egész sora úgy kísérleti, mint klinikai alapon végzett beható kutatások tárgyává tette az alkalmazható gyógyító szerek hatását. Az idegingerlékenységet alászállitó. lelkileg befolyást gyakorló és az undorérzést keltő szerek, eljárások különféle alakja nyert alkalmazást, de sem a csillapító szerek (brómkészitmények, codein, opium, mor- phium stb.), sem a strychnines injectiók (Popow), sem a szuggesztiós therapia (Forel, Rybalkin) önmagukban tartós eredményt nem értek el megfelelő intézeti izolálás nélkül. A szaktapasztalat által általánosan kiformálódott nézet, hogy az alkoholistáknál — de itt is csak bizonyos százalékban, mert a visszaesés kilátásai igen nagyok — csak az alkoholnak huzamosabb időn át való teljes megvonását biztositó roboráló, szuggesztiós eljárással, a szabad levegőn tartózkodással, mérsékelt izommunka kifejlesztésével mezei gazdák, ipari foglalkozás) járó speciális jól ellenőrzött intézetekben szakszerű vezetés mellett érhető el kedvező eredmény. Min- ^ den gyógyszer önmagában sikertelen.
