Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-10-20 / 10. szám
2 AZ ÉLET híresek. Savanyuviz forrásai megszámlálhatatlanok, — de a Bikszádi és Máriavölgyit kivéve parlagon vannak; — legfeljebb magok körül egy-egy darabka rétecskét öntözi a kibugyanó vize, vagy ha arra téved valami juhász az a kalap karimáját belemártva abból issza felfrissítő vizét. Ennyi természeti előny és adomány mellett — 2 községet leszámítva a földnépe — szegény és kulturát- lan. Szegényé és kulturátlanná teszik a galicziából egy kis batyuval beözönlő úgynevezett pajeszes és kaftányba bujt zsidók és azok révén a testet lassanként megölő és a lelket butitó pálinka, miután a 14 községnek az ösz- szes italrnérési jogai azok kezében van. — A kocsmáikban kötik meg a néppel az üzleteiket miközben a lelket eltompitó — pálinkájuknak nagy szerepet adnak. — Továbbá a pálinkát még fizetési eszköz gyanánt is használják. — Kulturátlanságuk másik fő okozói a lelkészeik és a lelketlen nemzetiségi izgatok. Pedig minden községnek van felekezeti iskolája. — De azt a vezetők her- meticze elzárják a tanfelügyelő és a Széchényí-társulat beavatkozása elöl. — A népe tiszta román ajkú. — Az egyénileg nagyon jó nép anyag — a kutya hűségével és alázatosságával tekint arra, ki vele jó indulattal foglalkozik ; — a ki pedig őt bármi utón módon segíti; annak éjjel-nappal vakon rendelkezésére áll. A kulturátlanságuknak egyik legkiábálóbb bizonyítéka, hogy minden faluban alig akad egy nehány ember, a ki olvasni tud vagy egy keveset a betű vetést érti. — A 14 községben van legalább 20 ezer román- ajkú lélek. — De 100 aranyat annak a postamesternek, ki azt tudná igazolni, hogy azok közül valamelyik járar magyar vagy román nyelvű lapot. — Hisz a községi biráinak legnagyobb része is az ősember manupropiáját használja: ugyanis a jelentések vagy megkeresvények alá; nevök mellett húzott X vonást mutató ujokkal X alakban meghúzzák — ezzel a papíron írtakat okmány jelleggel ruházzák fel. Már a másik 2 község Kőszegremete és Avasuj- város szin magyarajku nép. — Velők a papjaik nagyon törődnek — nem csak lelki, hanem társadalmi és köz- gazdasági vezetőjök is — meg is látszik rajtok. Alig egy néhány galicziánus van közöttük azok is napról- napra a mindennapi kenyeröket nehezen tudják megkeresni. Bezzeg a 14 románajku községekben úgy nyüzsögnek, mint a kukacz a sajtban. — Hosszú kaftán kabát zsebeikben sokszor igen sok százas bankó tömörül össze. Legtöbbje földbirtokos némelyiknek már egy pár száz hold birtok van a tulajdonában. E két községben még a kocsmák is rendszerint üresek. — A népnek a pálinkaivás nem vált szenvedélyévé — az ott nem rombol. — A saját termése borukat issza módjával rendel — és nem dőzsölő módra. — Tisztaság — jólét honol e két községben — lakói törvény és ember tisztelők. — E két község papjai előtt kalapot kell emelni ~ a 14 románajku község papjai pedig járhatnának a két kollégájukhoz tanulni, hogy milyennek is kell lenni egy igazi lelki pásztornak. E társadalmi keret bemutatása után áttérünk a mélységesen szomorú eset leírására, mely úgy egészében, mint részletekben megdöbbentő képet tár elénk: Beibe Mihálynak hívták a vádlottat, ki szeptember 25-én került a szatmári esküdtszék elé, mert tulajdon élettársát a feleségét oly vadállatias kegyetlenséggel gyilkolta meg, amelyhez hasonlóra még a legöregebb bírák sem emlékeznek. Beibe Mihály Turvékonyára való avasi ember, szóval egy typus; hogy milyen typus azt a szatmári ügyészség ismeri legjobban, melynek a vendégeit azt lehet mondani legnagyobb részben ilyenek képezik. Vad féktelen nép, mely előtt az embertársa élete annyit ér, mint egy nadrággomb. Bicskáját, vagy baltáját bosszúálló érzete sugallatára lelkiismeretfurdalás nélkül mé- lyezti haragosának testébe, azután képes lefeküdni és nyugodtan aludni reggelig. Biráinak kérdésére, miért tetted ezt ? csak ezzel válaszol: „Nu stiu domnule“ (Nem tudom uram!) Vagy tagad, gyakrabban pedig részegségére hivatkozik. Elhül az emberben a vér, mikor Beibe Mihály rémes tettét hallja, szörnyű cselekedetére semmi mentséget nem tudott, csak azt hajtotta: — Nu stiu domnule! Nem sokáig kell kutatnunk Beibe Mihály borzasztó tettének okát. A tanú vallomások azt mondják nem volt nagyon részeg,mert egyenesen szaladt, de az bebizonyosodott, hogy több, mint egy liter pálinkát fogyasztott el, miközben aludt is, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a gyilkos ital felkavarta a szélsőségekre amúgy is hajlammal biró legény vérét. Föltétlenül megállapítható, hogy a pálinka zavarta meg és vitte a szörnyű bűnbe, mert józanul ilyet még olyan vadsága mellett sem követhetett volna el. Igazán itt volna az ideje annak, hogy minden eszközzel, különösen papjaik hassanak oda, hogy ez a nép szelídüljön és közeledjék a 20-ik század kultúrájához. Hiszen ezek az emberek századokkal vannak még hátra. A tárgyalásról a következőkben számolhatunk be. Szeptember 25-én került Beibe Mihály turvékonyai napszámos bűnügye az .esküdtszék elé, ki feleségét borzasztó kegyetlenséggel gyilkolta meg. A vádlott 24 éves összeesett, szőke fiatal ember, akit ugylátszik a börtön levegője úgy megviselt, hogy a tüdövész tünetei mutatkoznak rajta. Nem igen éli túl a 2 esztendőt. Egy kedvüen áll bírái előtt, a legtöbb kérdésre csak annyit válaszolva: — Nu stiu (nem tudom.) A megbánásnak semmi nyoma, ennél az érzéketlen vadálatnál, mert emkernek nem mondható, de talán
