Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-06-20 / 6. szám
ill. évfolyam. Nagykároly, 1908. junius hó 20 A AZ ELET. Az alkohol ellenes szövetség hivatalos közlönye.- Megjelenik minden hó 20-án. -— Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Szatmár vármegye. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: £)r. Szentkirályi Sándor az alkoholellenes szövetség titkára. Előfizetési ár: Egész évre Fél évre 4 kor. 2 kor. Hirdetéseket, valamint a lap előfizetési árát felveszi a kiadóhivatal. Az alkoholmentes vendéglő. Három tágas az utczára néző terem, a falakon tapéta, a padlózat elegáns szürke parket, sorjában csillogó fehérségben apró formás asztalok, rajtuk terítékek és mellettük dupla kés, meg dupla villa, no meg minden asztalon egy cserép zöldelő, viruló virág; ez, kérem étteremről lévén szó, nem a Hungária grand restaurantja, hanem Budapest legfrissebb siitetii specziáli- tása az -alkoholmentes étterem. Múlt iió 14-én nyílott meg az étterem s ma már nem kevesebb mint 180 törzsvendég ül delente a vendéglő barátságos szinte családias asztalaihoz. És ha valakit a közjó iránti törekvések és álmok bántanak és az álmot édes megnyugtató valóságban akarja látni, ajánljuk nézzen el egyszer boldogsága véget! e falak közé. Oh Istenem, a legarisztokratikusabb demokrácia — ha ugyan szabad ilyet mondani — itt van e termekben. Én is, te is egyformán, sőt mondhatnám egyöntetű kiszabott ételeket kapunk, négy fogást, kitűnőt, a melyből nincs válogatni való. És milyen kiszolgálásban ! Hozzá vizet, sőt szép szót s valami kedves és bájos hangulatot, ami a családi körnek egyéni sajátossága. Itt udvariasság és ildomosság tekintetében a francia XVII. századbeli csupa gróf és márki, sőt márkinő ül az asztaloknál. A rossz kedvüket az előszobában hagyják. Á kiszolgáló személyzet — a kitiltott borravalóra háruljon érte az érdem — vidám, barátságos. (Elárulhatom, hogy a „rumli“ idején 12—1 óra között a törzsvendégek örömmel szolgálják ki ön magukat). A vendégek már szinte megvárják, hogy a leveshez egy- egy jó szó mellékeltessék a legtapintatosabb és leg- bájosabb igazgatónőtől: Losonczy Leonie úrnőtől, aki az intézmény lelke, szive, szeme és százkaru, aki egy tekintetével elcsendesiti a még be nem dresszi- rozott uj embert: — Gyerekek, mindjárt, mindjárt — szokta mondani. És a bajuszos nagy gyerekek az igazgatónő kedveskedő szavára csendben várnak, mig reájuk kerül a kiszolgálás sora. De azért tekintetük mintegy mondani látszik — no se baj egy pár nap múlva bekerülünk a törzsvendégek gárdájába — akkor pedig vendég torlódás esetén mi is szó nélkül, mint az édes szülői otthonban, hogy a régi vendégek teszik, csak a tálaló asztalhoz megyünk, hol a Mari mamától kérjük a levesünket, pecsenyénket, tésztánkat stb. A Mari mama az a főszakácsnő, ki a mesterségében a legkiválóbbak közzé tartozik, ízletesen tud főzni, sütni és szem gyönyörködtetően tálalni. A szorgalom és munkásság mintaképe. De könnyen lobbanó heves természete van, ilyenkor még a főzőkanalat ' is leteszi és azt mondja letelt az időm, még déli 12 órakor is. 0 előtte még az igazgatónő is meghátrál, azonban kérő szavakra hamarosan lecsöndesül és végzi tovább hűségesen, jó kedvvel á dolgát. Irigyelni való, hogy öreg boriszákok és amúgy is antialkoholista ifjú emberek hogyan hagyják magukat kényeztetni és hagynak maguknak udvaroltatni —értve a szót nemes értelemben — pesti társaságbeli előkelő hölgyekkel. Marhahúst kap hetenkinf kétszer, burgonyát is hozzá . . ügynökösködött szívvel és lélekkel egy előkelő pesti ügyvéd felesége, aki mint igazgatósági tag jár be az étterembe. A hipokondrikus vendég aggodalmaskodott: — És főzeléket is kapok ? — Főzeléket is kap. Körítést is kap. És odaígérte a félvilágot a (sült tésztát), a mi egyébként a többi vendégnek is kijár. Az igazgatóság tagjai közül naponta 2—3-an is megfordulnak az éttermekben. Bemutatkoznak itt-ott a vendégeknek — leülnek az asztalaikhoz, kikérdik nem találnak e valami hiányosságot, megvannak-e elégedve. Ha legcsekélyebb panaszt hallanak — nyomban intézkednek, hogy jóra forduljon a dolog. Jól eső öröm érzet fogja el az embert, a mint látja, hogy majdnem naponta dr. Sarbo Arthur egyetemi tanár neje,'a helyett, hogy feltűnő szépségével és szellemességével, mint legtöbb előkelő társaságbeli úrasszony a déli korzón fogadná az ösmerőseit — ízt
