Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-08-20 / 7. (8.) szám

6 AZ ÉLET. Az alkoholos elmezavar ismertető jelei. \ Az alkoholos elmezavarban szenvedőnek arcza kezdetben puffadt, kipirult, a felületes érhálózat külö­nösen az arczon és az orron tágult s kiütésekkel telt (vörös orr és arcz), a szemköthártyák belöveltek. Majd az arczkifejezés semmitmondó, apathicus lesz, az izmok felhüdése folytán a ránczok elsimultak, a bőr fonnyadt. Az ajkak, körmök kékesek, a nyelv bevont, reszket, főleg fibrillaris rángások észlelhetők rajta. Jelentékeny mozgási zavarok mutatkoznak. A nyelv, ajak és végtagok reszketnek. Gyakoriak a hüdések, kü­lönösen az arcz idegei, s többnyire a jobb oldalon mutatkoznak s ugyanezen oldalon vannak látószüküle- tek. Sokszor észlelhető egyik végtag hüdése, de mindig észlelhető az általános izomgyengeség, a kezek nyomó ereje gyengült s a járás főleg behunyt szemmel inga­dozó. Az izmok mechanikus ingerlékenysége fokozódott, kalapácscsal való megütésre kidomborodnak. Az érzési körben szintén jelentkeznek rendellenességek. Találko­zunk visszás, fokozott vagy csökkent érzékenységgel s gyakran teljes bőr érzéketlenséggel. A bőrérzésben, fáj­dalomérzésben lassúbbodás észlelhető, metszést, szúrást jobban tűrnek. Sokszor jellemzők a végtagokba kisu­gárzó fájdalmak. Sokszor zsibongás van, máskor mele­gebb érzés, megint máskor bogarak (tetvek, poloskák, tücskök, hangyák) mászási érzete a bőrön. Az érzék szervek működése zavarva különféle érzetek által. A szem káprázik, a látás ködös, homályos, szinérzet hi­ányos, a tárgyakat homályosan, zavartan s bizonytalan távolságban látják. Gyakran lép fel teljes vakság a látó ideg sorvadása folytán. A halló szerv részéről gyakoriak a fülcsengések, zugások, harangozás hallása. A szaglás, ízlés eltompult. A szervi bántalmak is gyakoriak; az idült gyomor- és bélhurut, mikor a gyomor nyálka hártya egészen palaszinü szürke, a máj duzzadt, vérbő, az alhasi szervek, vesék szintén duzzadtak, vérbővek. A szellemi tünetek sajátságos bélyeget nyomnak az alkoholistákra. A vérkeringési zavarok folytán fejfájás, szédülés, álmatlanságban szenvednek s ennek megfele- lőleg nyomott kedélyüek, kedvetlenek. A alkoholisták nem mámoros állapotban alázatos, félénk, meghunyász­kodó emberek, mely magaviselet oka amaz erkölcsi lesújtó érzés, melyet az egyénben saját gyarló hibájának (az alkohollal való visszaélésnek) felismerése kelt. Mi­után az alkoholos mámor igen badar, gyakran az em­beri méltóságot lealacsonyító tettek elkövetésére hajla­mosít, nagyon is indokolt a szégyenérzet akkor, midőn a viselt dolgok a józan gondolkodás ítélő széke elé kerülnek. Az alkohol befolyása alatt az akaraterő csök­ken, az agy gátló képessége szenved s az ingerekre bekövetkező visszahatás, közvetlenebb lévén, az érzel­mek, az indulatok kitörőbben nyilatkoznak. Az indula­tok sokszor féktelenekké válván, a leggondolatlanabb tettek elkövetését idézik elő. Az állandó alkohol' élvezete következtében levő állandó vérbőség lobos képződményeket idéz elő, mi az egyén szellemi világában élénk nyomokat hagy hátra. A beteg erkölcsi érzéke elborult, jelleme ingadozóvá, meg­bízhatatlanná lesz, kedélye sivárrá, a szép és jó iránt közönyössé lesz s minden belső kötelék, mi őt család­jához s embertársaihoz fűzi — meglazul. Családi köré­ben rideg, mogorva, nagy fokban önző. Házastársát hűtlenséggel gyanúsítja, a legkülönféleképen képes an­nak nyugalmát felzaklatni, szemrehányásaiból kifogyha­tatlan. Fellépnek a lelki és érzési zavarok, a hallucina- tiok különösek este és éjjel. Sokszor látnak rémképe­ket, állatokat, puskaropogást, felkiáltásokat, fenyegető hangokat hallanak, sokszor ösztönszerü cselekedetek, (gyújtogatás, lopás) majd öntudatlanság s eszméletlen­ség lép fel. Elméjük lassan eltompul, a gondolkodás megnehezül, apathia lép fel, s az elgyengült agyban fellép az elmezavar. Az elmezavar a heveny alkoholos elmezavaron kívül, még kétféle alakban jelentkezik, az egyik a reszkető őrjöngés (delirium tremens), a másik az alkoholos tébolyodottság. A delirium tremens pár napig tartó kissebb fokú érzési-, mozgási- és öntudat zavar után lép fel s az ilyen egyén hirtelen ijesztő alakokat, embercsoportot, ördögöt lát vagy azt hiszi, hogy feje felett kigyuladt a ház, kiugrik ágyából s torka szakadtából segítségért kiáltoz, neki rohan a falnak, ajtónak, ablaknak. Teste egészében reszket, minden izgatja, felugrik, jár, kel, mozog, ordít, az érzékszervek zavarosak nagymérték­ben. Különböző színeket látnak, vöröset, zöldet, de le­hetnek gyakori érzékcsalódások foglalkozásuk köréből, pl. a földmives ökreit hajtha, a kocsis lovat puezol, a színész deklamal. Jellegző az állat látás : bogarat, ege­ret, patkányt, macskát, kutyát, bikát, oroszlánt lát. A víziók rendesen nagy tömegben lépnek fel, mindenből sokat, nagyot lát. Sokszor a halottak, az ördögök, ka­tonák üldözik. Ez az állapot napokig, hetekig tart, mig fellépnek a hüdési tünetek s az ilyen egyének hiányos táplálkozás következtében öntudatukat soha vissza nem nyerve pusztulnak el. Az alkoholos tébolyodottságnál főleg üldöztetési téveszmék lépnek fel. Azt hiszik, hogy őket gazember­nek, csalónak, hitványnak vélik, hogy nekik ellenségeik vannak, felebbvalóik üldözik, velük méltatlanul bánnak, fenyegetik elzárással lelövéssel, tönkrctevéssel. Az ilyen esetek nemcsak a tébolydában észlelhetők, de a min­dennapi életben is. Sok ember méltatlankodásának, pa­naszának, mellőzési, üldöztetési téveszméinek oka vájjon nem-e az alkoholos mérgezésben keresendő ?

Next

/
Thumbnails
Contents