Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-07-20 / 7. szám
AZ ÉLÉT. 7 alatt, mely a szegények pénztárába follyon, ha valaha bármely részegítő italtól részegnek ismertetem, Visk deczemker 14-én. I860. Stók Imre mk. Előttem: Sori Bálint. — Minthogy a tulságig vitt szeszes itallal való élés rám nézve veszélyes, erkölts s házi békességet rontó, s én házam boldogságának clhervasztását elő idéző, ezennel lelki ismeretemre, Istenemre fogadom, hogy a szeszes itallal stak mértékletesen és soha részegségig élni nem fogok, mire megsegít engemet az én jó Istenem! Visk február 7. 1861. Tóth Márton. — Én Gurdi József kováts mester, mi után a pálinka italba letT esésemmel házi boldogságomat el vesztettem, 4 gyermekeimet szerentsétlenekké tettem ; Istenemre, lel- kemre fogadom, hogy pálinkát nem iszom; melyes ha innék s le részegednék, gaz embernek neveztessem s 25 páltzának ütésére itéltetessem, s az rajtam mind annyiszor cl verettessék. Visk május 30. 1866. Gurdi József keze — vonása. — Alul írott meg ismerem azt, hogy mióta a pálinkával részegségig élek, azóta sem feleségemmel, sem gyermekiemmel s más embertársaimmal békességesen nem élhetek. Sőtt feleségemmel való életem valóságos pokol :ehogy ezt elkerülhessem ezennel Isten előtt fogadom, hogy mától fogva esztendeig semminémü részegítő italt nem iszom ; melyet ha megszegnék : az Isten átkát kívánom magamra, ezenkívül a polgári hatalom által vereséggel s tömlöczel fenyites- sem. Kelt mint feljebb Merki Ádám keze — vonása, előttünk Géressy L. lelkipásztor, Szudor József. A zöld tündér. Akik a czimből következtetve azt hiszik, hogy egy mesebeli tüneményről, talán csillogó zöld fátyolba burkolt földöntúli lényről van szó, azok csalódnak. Ennek a tündérnek igazi hazája Francziaország szép fővárosa, Páris. Mindennap délután 5 órokor kezdődik az ő uralkodása és attól kezdve feltétlen hive, hiperloy- alis alattvajója Páris lakosságának majdnem háromnegyed része. Végig leng a körutakon, betekint minden utczába, meglátogatja a gazdagok előkelő városrészét Páris nyugati részén, sőt átlibeg a szegények tanyáira is, a Montmartre és Belleville munkáslakásaira és onnét még tovább, a Szajna balbartjára, a nagyon rossz hirü Mont- parnassera, az apacheok birodalmába. És mindenütt ahol megfordul, bóditó illatot hagy hátra, amitől mámorosak lesznek az emberek. Mire azután befejezte körútját, a csábitó tündér átalakul varázsló boszorkánynyá, amely rettenetesen rossz indulatokat plántál hívei leikébe. A „zöld tündér“ nem más ugyanis, mint az abszint, amely jobban pusztítja és enerválja a franczia nemzetet, mint akármilyen veszélyes járvány. „Zöld tündér“-nek a párisi lapok keresztelték el az abszintot, amelynek veszedelmét már régóta felismerték és küzdenek is ellene, de bizony nagyon lanyhán különösnek tűnhetik fel, hogy az abszint éppen a francziákat kerítette annyira hatalmába. Más nemzetiségű ember is megissza, de bátran mondhatni, hogy nem valami nagy gyönyörűséget talál benne. Persze azért Francziaországban is van tekintélyesebb csoport, amely küzd az abszint ellen. Ez a csoport most legutóbb a délfrancziaországi vin- czelér-mozgalom alkalmából lépett ismét akczióba és rámutatott arra, hogy ez a veszedelemes zendülés is részben annak tulajdonítható, hogy a francziák sokkal több abszintot fogyasztanak, mint bort. Talán nincs is igazuk, de az tény, hogy az abszint-fogyasztás statisztikája megdöbbentő adatokat tár fel. Már ezelőtt 20 évvel is átlag 30 millió liter abszint fogyasztott el FrancziorSzág és ez a mennyiség megbízható számítás szerint az utóbbi években megtiszereződött. Egy liter abszintból 16 pohárra telik az átlagos mérték szerint és ennek alapján kiszámították, hogy Francziaroszág- ban egy nap alatt másfél milliónál több pohár abszint fogy el. Ez az óriási mennyiség a kriminalistákat is nagyon élénken foglalkoztatja, mert számtalan bűnténynek tisztán az abszint az oka. Majd minden kirándulás, mulatság vagy lakodalom verekedéssel végződik és persze e közben a késnek is akad elég dolga. Oka mindenek az abszint, amit a köznép is óriási meny- nviségben élvez. Romboló hatása különösen ezek körében nyilvánul meg ijesztő mértékben. Az elene való küzdelem most a vinczellcr-mozgalom alkalmából tényleg aktuálissá lett nemrégiben nagy népgyülést hívtak össze ebben az ügyben Párisban. Meg is jelent azon sok ezer ember, akik helyeslőleg hallgatták az elhangzott okos beszédeket. Kár, hogy mindez csak mondott malaszt maradt. A gyűlés végén szétoszlott a nagy tömeg a környékbeli kávéházakba és mig egyes csoportok lelkesülten beszélték meg küzdelem fontosságát, közben-közben gyakran felhangzott ez a kiállítás is: — Pinczér! Kérek egy abszintot ! Ez a csattanós befejezés azt bizonyítja; hogy a nagyközönség Francziaországban is éppen úgy mint mi nállunk csak szavakkal és nem tettekkel pártolja az alkohol ellenes mozgalmat. Bezzeg mikor az alkohol következményei egyeseknek az eszével és az idegeivel tánezra perdül,— akkor a hozzá tartozók rémülettel a szivökben ugyancsak sür- jen kilincselnek az orvosok aj tain.
