Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-07-20 / 7. szám

AZ ÉLET.

5

tette s a pálinka számkivetése által hazáját nem tsak a fenyegető veszélytől óvta meg, hanem benne a köz jóllétet és boldogságot is meg alapította. De.

2. A Lelki vagy a Szellemi erőket is leveri a pálinka. A Tapasztalásból tudjuk, hogy a pálinka ital mellett az ész el tompul, s némely esetekben fogékonyságát teljesen is el veszti s valóságos őrültséget okoz. Mi hatása lehet annak az agyvelőre, muta ja egy Szomorú példa, mely szerént egy részeg korába megholt Ember Koponyája felbontatván, a bontzoló orvos agyvele'jét vizes vértől ellepve találta s a vér pálinka szagú volt s a gyertyához tartatván rögtön lángott vetett. A Tébolyottak Intézetébe a legtöbb Szerentsétlenek a részegesek küzzül valók. Sőtt közöttünk is nézzünk tsak figyelmetesen egy le részegedéit Embert; az elme háborodásnak s tébolydásnak szembe tűnő jeleit fogjuk rajta észre venni. Éppen ezért még is nagy tsuda, hogy egy részeg Ember látása mindenkit meg nem döbbent s a józanság ösvényére téríteni nem képes, holott az oly Tűkör, melyben minden pálinkát kedvellő magát egész valóságába láthatja.

3. Iszonyú ártalmas a Pálinka az Erkőltsre is. Többnyire minden vétkek a pálinka italból származnak, mert annak az a Természete, hogy a nyugodt megfontolás határán kívül tészi az embert s oly gonosz kívánságokat ébreszt, melyeknek ellene állani az akaratnak hatalmába nints. A részeg gondatlanul rohan tettességre, lopásra veszekedésre és még az is, ki józan korába nem ismért valamely vétket, lázzadt állapotába hidegen elköveti azt. Valóban a részegeseknél ki hal az erköltsi érzés, s vélle az erény legbiztosabb őrangyalát veszti el. Innen van osztán, hogy a pálinka ivók legkönnyebben megszegik a törvényt, engedetlenek iész- nek elöljáróikhoz, garázdák, verekedők, gorombák nőikhez, gyermekeikhez s embertársaikhoz, bujaságra, korhelységre, tsalásra, lopásra, gyújtogatásra s gyilkosságra vetemednek. Telvék Vármegyénk Tömlöczei rabokkal s merem állítani 100 közzül 70 bizonyosan pálinka ital következésében cl követett csínjáért szenyvedi bilincseit. A legnagyobb gonosztévő, utón álló, rabló, gyilkos rendszerént előbb bátorságot iszik magának, s úgy követi el azon rémitö bűnt, melytől ki józanodása per- czeiben el iszonyodott. A Példák erre sem hiányzanak !

Van még — a sok közt — egy ártalma a pálinkának : ez

4. Az cl szegényedés. Anyagi tekintetben ez legtapasztaltabb rósz következése a pálinkának. A mit Mesiás Próféta a Szent Könyvbe mond a mértékletlen bor italról, hogy: „a ki azt szereti gazdag nem lehet“ leginkább igaz ez a pálinkáról. Mert nem tsak a mértékletlen, de az azzal való mértékletes élés is föl emészti a vagyont és sok ínséget idéz elő. Ne adj többet naponként pálinkáért egy garasnál 18 ft. és 15 kt. adtál ki s anyival vagy szegényebb, melyet hasznosabb helyre költhettél vólna. Ha pedig városunk öszves személyzete

— ide nem értvén a gyermekeket — ád egyre másra egy garast pálinkáért, leg alább 16,000 ft. vándorol ki közzülünk ; mely öszveg, ha zsebünkbe maradna : Ki számítaná .fel, mely nagy előmenetelt tenne a Közgazdaság ! mely tetemesen jobbúlna egyes Emberek sorsa, kik most Szegénység s pénzszükség miatt panaszkodnak

— menyire elő haladna a köz jó ! mely hirtelen fel emelkednének magános és köz épületeink 1 melyek most jobbító kezek után sóhajtoznak. Én részemről merem állítani, hogyha azon pénz, mely most esztendőnként városunkba pálinkáért ki adatik — gondviselésemre bi- zattnék ; azzal házainkat minden tekintetbe úgy fel építeném, hogy vélle Vármegyénknek akármely várossá is nehezen Vetekedhetnék.

Pálinka és Bor közti kiilömbség.

Midőn pedig mi a pálinka italról akarunk Titeket Kedves P. társaink elvonni; ne gondoljátok, hogy azzal, minden Szív vidámitó s egésséges italokat megtiltanánk. Nem — ez élet örömre adatott a jó Istentől, az örömnek pedig egy eszköze a szív vidámitó ital, de a világért sem a pálinka: hanem a Bor és Ser. Úgy de Ti azt mondjátok a Borban is van Szesz, attól is le részegedhetik az azzal mérsékletlenül élő ? Az igaz ; a borban is varTSzesz, de nagy a külömbség a pálinka és btff^között; mert el halgatván azt, hogy a bor forrása természetes, a pálinka mesterséges párolgatás által történik ; vegyünk példának okáért:

1. Sert 100 ittzét; szeszes tartalma lesz tsak 2 ittze.

2. Vegyünk Bort 100 ittzet; lesz benne 7, 8 ittze szeszes tartalom, a Keményebbe 10 ittze.

3. De a köz pálinkába 100 ittzébe van 40, a ró- solisba s egyébb tsinált italokba pedig 50, 60 ittze szesz, vagy ugyan annyi mérges rész.

Azonban a pálinkába szeszen kívül más ártalmas anyagok is vágynak, melyek a borba és a serbe nint- senek Hlyen a Kozma olaj, mely valóságos méreg, a mi okozza a pálinkának oly bűzös és undorító Szagát. Ilyen a Burgonya vagy Krumpli pálinkába, melyből ma legközönségesebben főzik a pálinkát: a Kék savany, melyből nehány csepp bizonyosan halált okoz. Ide tartozik a Grispán, mely a rézkazánoknak, vagy üstöknek vízzel való közösüléséből fejtőtzik — a pálinkával öszve vegyül s a pálinka ivók gyomrába költözik.

Látni való innen, hogy egy czilinder pálinkába több méreg több veszedelem van, mint egy Hordó borban vagy egy nagy váló Serben. Miért ne innák l>át inkább mértékletesen a Bőrt és Sert, mint a Lelket, Testet, egészséget leverő mérget a pálinkát.

És éppen ezek ami okaink, melyek miatt mi a pálinkát merőbe ki irtandónak a Bort és Sert pedig mint erőssitő és tápláló italokat — a mérséklet határai között — megengedhetőnek tartjuk. S éppen ezért mondjuk : Le kell tenni a pálinkáról, mert meg mérgezi az