Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-07-20 / 7. szám

AZ ÉLET. 3 ban a jegyzőt, azután látogasson el a pap és tanítóhoz. Mindenütt hintse a jóság, a szeretet, az együtt érzés és az erkölcsi segítség magvait. — Hidjék meg nagyon hálás és nagyon termékeny talajra fognak találni. — Az alkoholellenes szövetség eszméinek terjesztése érde­kében e sorok irója is ezeket az utakat- rója; csakis ezeken az utakon rótt munkája nyomán fakad fel min­denütt a siker forrása. Ezeken az utakon az alkohol káros voltának megmagyarázása mellett az ipar és köz­gazdaság terén, részint itthon, részint külföldön szerzett tapasztalatait körbe ülve a föld mívesek között az ő fel­fogásaik és szükségleteikhez mérten elbeszéli. Azok pe­dig hallgatják azzal az érdeklődéssel, inelylyel csak a gyermekek szokták a bűbájos meséket. — A hol ki­nem száradó patak, erek szelik a határt; a baromfi tenyésztés gazdaságos voltát ismerteti. — A hol alkal­mas a talaj a zöldségtermelésre tereli a figyelmet. Vagy az okszerű borjú-hizlalás, csikó-nevelés, esetleg gyü­mölcstermelés iránt ébreszti fel az érdeklődést stb. — Csinálja meg uram a szövetkezést, tanitgasson bennün­ket. Tegyen valamit érdekünkben. A hallgatók ajkairól ilyen és ehez hasonló értelmű kérések hangzanak el. Előadja továbbá, hogy ezen ismeretek terjesztésére és sikeres munkaszövetkezésre — a gróf Apponyi Albertné- féle falusi nép-esték nagyon alkalmasak; — hol ezek­ről előadásokat tartanak. Azokról írott apró füzetkéket adnak olvasgatni. Ezek a nép-esték még arra is valók, hogy a népnek szórakozást nyújtson, hogy a kocsmá­kat, melyek a testet és lelket megbénító helyek — el­kerüljék. — Rendezze ezeket a nép-estéket mi eljárunk oda ; ezt az ostromló választ adják. Magának az alkoholellenes szövetségnek ma még a saját eszméinek terjesztésére sincsenek elegendő em­berei ; nem hogy ilyen nagy közérdeket birna hatha­tósan előmozdítani, ezért ilyen kérelmekkel szemben tehetetlenül áll ; és csak arra szorítkozhat, hogy galva­nizálja azokat az egyéneket, kiknek ez nemcsak tisztük, de egyenesen kötelességük is. Ezekre a kijelentésekre az érdekelt képviselők ajkairól könnyen az az ellenvetés szálna tova. Hisz vannak vándortanitóink, kik erre a népet oktatják. To­vábbá hol az ilyen irányú egészséges mozgalom támad az ország bármely vidékén, az állam nyújt segítő kezet; — csak hozzá kell fordulni. Igaz : Csak nem feledjük azt, hogy e tekintetben a vándortanitók működése csak azt eredményezi, mit a harmat a kapás növényeknél; miután azok mindenikére olyan nagy terület van kiróva, ha azon az úgynevezett előírás szerint akarna a vándor- tanító dolgozni, akkor mindennap legalább 10 felé kellene szakadni ; — már pedig minden embernek csak egy agya, két lába és két keze vau. Továbbá bármilyen szép és helyes legyen valamelyik eszme, jól véssük emlékezetünkbe, annak hosszabb időre és folytonos hangoztatásra van szüksége, mert csak Így tud a köz­nép lelkületében jól beivódni. Ha már egy csoport ember leikébe beivódott azoknak vezetőre, útmutatóra van szükségük, hogy az eszme befolyása alatt dolgozni tud­janak. Érdek közösséget kell létrehozni a községben olyannál, ki az ő vezetésükre képességgel és képesí­téssel bir, mert ma már a nép megunta hallgatni a ha­zafias frázisoktól sziporkázó beszédeket, ma már csak annak hisz, kit dolgozni lát az ő érdekében. Az állami segítség oly hosszadalmas és olyan nehézkes, hogy még annak folyósítása a helyszínére ér vezető hiányá­ban már az eszme ki is aludt. De még továbbá az állam segítő keze fedezet hiányában minden, közszük­séglethez eisern ér. Példa erre a népnek téli foglalkoz­tató munkái, melyeket a vidékeken a főfoglalkozásuk mellett egyesek jószive teremtett meg; a kiskeretek- ből kiemelkedni nem bírnak ; miután nélkülözik az ön­zetlenül kitartó vezető erőt. Egyszóval nem elég a ma­got elhinteni — hanem annak további fejlődéséről szor­gosan gondoskodni kell — mert csak úgy kél ki — csak az esetre kaphat szárba, virágozhat és eredményt termelhet. Ezeken az utakon hosszabb időn át kitartóan ha­ladva és munkálkodva az országgyűlési képviselők a földbirtokosok, gyáriparosok és az állam segélyével ala­posan kigyomlálhatják a nép gondolkodásából az ame­rikai kivándorlást — mert a néppel való folytonos érintkezések tanítások, oktatások és erkölcsi segítsé­gek révén rávezetik őket a közboldogulás utaira; ha pedig a nép zöme arra már rálépett itthon fogja meg­találni az ő munkásságának amerikai napszámját: mert akkor ha az ő bár szűkös mindennapi kenyere egész éven át meglesz, kinyil a szeme, az elméje; és akkkor mér­legelni fogja tudni az amerikai kivándorlással egybe­kapcsolt veszélyeket; ez fogja őt attól visszatartani — sőt még jobban fogja sarkalni a munkán^; ez fogja őt érzelmi láncokkal még jobban a hazai joghoz kötni; ez fogja őt megtanítani arra, miként kell megbecsülni és tisztelni ahazai intézményeket, melyek nemcsak az ő, hanem édes mindnyájunk érdekében hozatnak. A képviselők ha a hivatásukat pontosan, lelkiis­meretesen és kitartóan fogják a valódi értelemben tel­jesíteni ; akkor a nép valódi szeretetét, becsületét és tiszteletét fogják elnyerni, miáltal a választási költsége­ket és azzal járó súlyos izgalmakat elfogják kerülni, mert a nép szereti, a nép becsüli azokat az egyéneket, kik vele önzetlenül foglalkoznak. — Dunántúlnak van egy népes községe, mely a vármegye legperleke- dőbb és legiszákosabb népe volt, — 12 évvel ezelőtt községi jegyzőnek megválasztottak egy 26 éves fiatal embert. Ennek a tudása, akaratereje és a közjó iránti érzéke bámulatosan átalakította a községi lakosok gon­dolatait. Már vagy 7—8 év óta ebből a községből sem a bírósághoz, sem az ügyvédi irodákba per be nem gördül. A jegyző, az elöljáróság, a pap és két ottani földbirtokossal egyetemben — a lakosok között felme­rülő viszályokat közmegelégedésre elsimítja. Ünnep és

Next

/
Thumbnails
Contents