Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-06-20 / 6. szám

2 AZ ÉLET. dein ringatva gügyölő kis fiában gyönyörködik, nagyon de nagyon is kívánatos volna, hogy jutna eszébe Ma- dáchnak az ember tragédiájában mondott ama szavai, „Ha vétkezel fiadban bünhödöl, ellenben tanulmányod évszázadokon át tulajdonod“. A kiknél pedig az.idegek tánczra készek azok a szerencsétlenek, megnyerhetek ugyan ideig-óráig a feltétlen absztinencziának, mert már az ösztönük sokszor felvillanó módra megsejteti velők a veszélyt, de azok az alkohol élvezetének karjai közzííl minden átmenet nélkül teljesen kivergődni lega­lább minálunk nem bírnak. Bátran mondhatjuk,hogy mig afeltétlenabsztinencziá- nak nagy fáradság révén az alkohol iránt türelmes idegzetüek közzül egyet megnyerünk, addig az alkohol iránt türelmetlen idegzetüek közzül száz; rendszerint utódostul együtt bele gurul a földi gyötrelem gyehen­nájába. Tehát az ésszerűség is azt parancsolja, hogy azok, kik az alkoholellenes mozgalmat terjesztik, a gyengébbek segítségére kelljenek. A gyengébbek segítségére való kelésnek — ta­gadhatatlan egyik hatékony eszköze lesz a vasárnapi korcsmaszünet, — melynek megvalósításától nem hó­napok, hanem legfeljebb hetek választanak el bennün­ket, mert ma már a vasárnapi korcsmaszünetre vonat­kozó rendelet §-ba szedve a kormányelnök munka­asztalán van. Azonban azt véssük emlékezetünkbe, hogy a kiadandó rendelet csak szilárd alapon nyugvó geren­dákból összerótt épület lesz; annak további falazása, beosz­tása, tető alá hozatala a társadalomra vár. Az ő további munkája nélkül lassan ez az épület egyszer egyik ol­dalon roppan meg, másszor az érdekvihar egy tetőrészt fog róla leszakítani; végül a nemtörődés ráfog nehezedni — minek súlya alatt megroppan. — Néha napján ugyan hivatalos utón egy-egy támasztékot, vagy renoválást is fog kapni — de nem lesz abban köszönet. A másik mondhatni még az állam kocsma szüneti rendeleténél is főbb hatékony eszköz: egy kevés fárad­ságot áldozni azokra is, kiket a végleges feltétlen abszti­nencziának meglehet nyerni, de az összes munka erőt szívós kitartással abban az irányban öszpontositsuk, mely irány, — azt a czélt tűzi ki maga előtt, hogy a nagy tömeget az" időleges absztinencziának, vagy végső eset­ben az általános mértékletességnek megnyeri. — Ez felel meg a mi népünk gondolkodásának, csakis ezzel lehet magát, a sikert pedig a mi viszonyainkból kiter­melni. Ezen kijelentésnél állapodjunk meg kissé — mint a szomjas turista a forrásnál és az alkohol ellenes moz­galom túlzói számára szólaltassuk meg a hazai viszo­nyok orgonáját. Hazánk a bortermelés mennyisége tekintetében az európai államok között a második helyen áll, ha pedig a bor minőségét mérlegeljük, akkor az első helyre ke­rülünk. — Ezzel az adott tényezővel számolnunk kell, mert ehez annyi érdek, oly sok hagyomány és nemzeti érzés fűződik, hogy azok még hasonértékalap nyúj­tása által sem volnának megsemmisithetők. — Tehát ha komoly eredményeket akarunk elérni, az esetben még ez idő szerint csak arra törekedhetünk és csak arra szorítkozha­tunk, hogy a bornak az élvezete a mértékletesség határai között mozogják. Ezt pedig úgy érjük el, hogy mindazon eszközöket hozzuk működésben, melyeknek segélyével úgy a nyilvános helyeken, mint magában a családban a dőzsölésnek hadat izenünk. — Ez irányban kifejtendő munka a társadalomban nemcsak, hogy visszatetszés­sel, vagy lekicsinyléssel nem fog találkozni, hanem egyenesen az ő részéről is hathatósan pártolva lessz. Például ki a borital élvezete tekintetében V>—1 évi absztinencziának erkölcsileg lekötelezte magát, ezt teszi önként azon okból, hogy ő maga is beismerte a mér­téktelen élvezet káros voltát és arról tudni illik a mér­téktelen élvezetről le kíván szokni. Már most ha azt betartja, ezzel ő a maga számára a mértékletesség fun- damentomát lerakta, melyre aztán igen könnnyü a teljes mértékletesség vagy az absztinenczia épületét megkonstru­álni és felépíteni. Tegyük fel, hogy időközileg a kötelezését az adott viszonyok súlya alatt megszegte, névnap, esküvői ünnep stb. másnap a restelkedés és a szégyen olyan érzete lép fel nálla, hogy annak hatása alatt a lekötelezést újból meg teszi, még pedig azon szilárd eltökéléssel, hogy most már feltétlenül vigyázni fog magára. Ezen az utón növekedik az iszákos embernél a bornak túlságos élvezete ellen, — az általunk felállítani kívánt tilalomfa. Már a pálinkával másképpen állunk, azzal szem­ben irtó háborút viselünk. Azt az élvezetek sorából teljesen kiküszöbölni kívánjuk; sőt azt máshol mint ipari alkalmazásban még látni sem kívánjuk. Ezen nézetünket szintén osztja az inteligens tár­sadalom, miután abbeli munkánkban segítségünkre kél, de még a köznép értelmesebb elemei is nagyon sok helyüt velünk egysorban dolgozik a pálinka ivási szenvedély kiirtásán. Ezen kérdést azonban kis mértékkel kezelni nem szabad, miután annak nyomán csak apróka sikerek tá­madhatnak ; már pedig a társadalom munkájánál hol az erők, a közjó iránti lelkesedésből kovácsolódnak össze, a további kitartásra a munka erőt és a vonzást csak a nagy eredmények szállítják. Az alkohol ellenes szövetség is azon idő pontól, ahogy ezt az irányt követi, sokkal kevesebb eszközzel hasonlíthatatlanul nagy és fényes eredményeket ér el. Most lássukjmagát az eljárási módozatokat kapcsolatosan az eredményekkel. Amelyik megyében az alkohol ellenes szövetség működik, annak lehetőleg minden járásában egy-egy olyan alkohol ellenes bizottságot hoz össze, mely a leg­teljesebb önállósággal dolgozik; azaz nem feszélyezi semmiféle szabályzat vagy rendelkelkezés, — hanem mindenik bizottsági tag — úgy kezeli a kérdést, a hogy jónak látja. A saját munkájának az eredménye izgatja 0

Next

/
Thumbnails
Contents