Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-01-20 / 1. szám
6 AZ ÉLET. nyeinél fogva a sima padlón kiöntött higany. Egészséges idegműködésnél ilyennek előfordulni nem szabad, mert az apja habár nélkülözte a szülői nevelés áldásait, mindazon által nem úgy nőtt fel, mint egy nápolyi kis lazaroni, — kire az olasz műemlékek tanulmányozói és bámulói azt szokták mondani — ennek is az anyja mosóné volt, apját pedig leütötte a hajókötél, hanem gyámi felügyelet alatt. A mely gondoskodott az ő mindennapi életszükségletéről, valamint a rideg kötelesség keretében mozgó neveléséről. Az tény, hogy ez a gondoskodás nélkülözte azt a napsugaras meleget, mely tavaszszal illatos lila, vagy fehérfürtökkel teleszórja az orgona bokor ágait, de korántsem olyan ok, mely bennünket arról győzhetne meg, hogy a további bajok forrását ebben keressük. Ez egyszerűen egy nagyon is alárendelt kis hajtó kereket képez a beteg idegek működésének gépezetében. A második jelenség az alkohol működése, mely romboló munkáját nem fejezte be az apánál, hanem a leszármazás kötelékein macskamódra beosont a fiú idegeiben is, hol tovább dolgozott. Az alkohol tetteinek külső megnyilvánulásait kidomborítottuk a fiú kis- és nagyobb gyermekkorának idegrajzában. A tanulás és a komoly munka iránt külsőleg megnyilvánuló mély és széles mederben hullámzó ellenszenve, korántsem ezek nehézségeiből, vagy bármilyen névre hallgató akadályaiból, hanem egyedül és kizárólag az idegek beteges elernyedéséből pattant ki, és továbbá az alkohol élvezetéből, mely iránt való sóvárgása még lopásra is ösztönözte. Az ily utakon és módozatok mellett erőben és ellenállásban megrokkant idegek az elmebaj kész meleg ágyai. Mint a havasok ormain elég egy madárszárny libbenés ahoz, hogy egy hógörgeteg útjában romboló pusztítással a völgybe guruljon. Úgy itt is a legtöbbször igen csekélynek látszó ok szüli a bajt. Az édesanyja a fiát jövője iránt való mély aggódásából gyakran korholta: mi lesz belőled! sem tanuláshoz, sem pedig mesterséghez nincs kedved, stb. Ezzel lassan beléje oltotta az iildöztetési téveszmét, melynek egyik erősebben kitörő izgalmában a szülői házból eltűnt. * * * Folytatjuk lapunk jövő havi számában. Apró közlemények az alkohol káros voltáról. Tapasztalati tény, hogy minden orvos, aki maga iszik, az alkoholos gyógymódnak többé-kevésbbé hive és többé-kevésbbé védi a mérsékelt alkohol fogyasztást. Amig igy ő maga iszik, mértékletes barátaink jól ismert, elcsépelt fegyvertárában meg is találja rá érveit, — no és természetesen tudományos meggyőződés és orvosi tapasztalat alapján. Amint azonban ez az orvos megismerkedik az abstinentiával akár akarja akár nem megváltozik egész meggyőződése és elveinek iránya. Saulusból Paulussá lesz. Mint néhai Clovis király elégeti azt, amit eddig imádott és imádja azt, amit az előbb elégetett. És mindezt ugyanazon tudományos meggyőződés és orvosi tapasztalat alapján, amelyet jelenleg egész más színben lát. Vájjon nem az orvosoktól oly kevéssé szeretett lélektannak törvénye ez, mely szerint logikai érveinket mindig, anélkül, hogy ezt észrevennők érzelmeink kormányozzák ? Igen. az alkohol kérdéssel való foglalkazás a független gondolkodás tisztulásának és az Én előítéletektől való megszabadításának fényes példája. A küzdelem élesíti az ítéletet. * * * Az elmebetegségek 20—40 százaléka szesz hatásából ered. Jellemző, hogy Svédországban, a hol az alkoholellenes küzdelem a szeszfogyasztást igen nagy mértékben csökkentette, az alkoholos elmebetegek száma három évtized alatt 30 százalékról 3 százalékra szállt alá. * * * Magyarországon szeszes italokra 460 millió koronát költenek. Milyen más gazdasági és társadalmi viszonyok állanának elő, ha ezt a rengeteg pénzt az élelmezés javítására, lakásra, egészséges szórakozásra, színházra, könyvekre, önművelésre, a gyermekek tanítására és ruházásra fordítanák. * * * Vájjon az uzsorás nem ezerszer jobb ember-e, mint a szeszgyáros avagy a szeszkereskedő ? Az előbbi embertársainak csak a pénzét rabolja, az utóbbiak ezenkívül egészségét is, eszét, becsületét és lelkiismeretét ! * * * A hazárdjáték minden művelt államban tilos. És mégis az a veszély, mely egy társaság hazárdjátékából származhatik, elenyészően csekély, ha az iszákosság következményeihez hasonlítjuk. Hogyan ítélnék meg, ha valaki azt mondaná : nekem a hazárdjáték örömet
