Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-03-24 / 3. szám

AZ ÉLET. 5 Dr. Dorner Béla Győr vármegye főorvosa „Az alkoholizmus kérdése“ czimü, széles mederben mozgó és mélyen járó tudással, de mind a mellett szamaritánusi érzelmekkel írott munkájában azt mondja: Az alkohol elleni védelemben, olyan emberbará­tokra van szükségünk, kik a tevékenységben lankadást nem ösmernek és csendben, zajtalanul hangya módra dolgoznak; továbbá kiknek lelki örömet okoz az, ha embertársunkat a testet satnyitó, a lelket pedig a züllés útjára terelő alkohol karjai közzül kiszabadíthatják — vagy legalább is ilyen irányban tevékenységet kifejt­hetnek. Ezt a felfogást tükrözteti vissza egyik működő rendes tagunknak az alább közölt rendelete is, mely­nek figyelmes elolvasása bizonyára több kartársát is fogja serkenteni, hogy hason rendelettel keresse fel járásának jegyzőit. 3728. A tekintetes körjegyző urnák. Köztudomású dolog, hogy a szűk gazdasági vi­szonyok, a nép folyton szegényedése, a megélhetés hovatovább terhesebb küzdelme daczára is a köznép­ben aránytalanul növekedik az igény, a kivánalom kü­lönösen a szeszes italok élvezetére, az ifjúságban pedig a tánczvigalom, a korcsmái összejövetelelek és mulat­ságok gyakorlására, mely körülmény- és igényekkel szemben épen megfordítva igen alacsony fokon áll a józan élet, a törvény és szabályrendeletek tisztelete, az istenes czélok munkálása és főkép a templom gyakor­lásának buzgó, keresztényies figyelembevétele. Csaknem mindennap hallható a panasz a lelki vezérek részéről úgy, mint a hatóságok hivatalos eljárásait provokáló közrendellenes megtartásáról a nép nagyobb rétegének. Ennek főoka az, hogy a nép, az ifjúság különösen is még vasár- és ünnepnapokon is a kocsmát, a mulató­helyeket tartja olyan helyeknek, ahol magát kimulat­hassa, dőzsölhessen, s amint igaz tények igazolják csak azért, hogy kedve a munkához vesszen, a megélhetés nehéz gondjaitól pillanatra mentődjön, hogy testileg és szellemileg kifáradjon, anyagilag zülljön. Mint a politikai járás főnöke kötelességemnek is­merem figyelemnek arra irányítását is, hogy e bajokon és állapotokon az egyházközségek lelkipásztoraival kar­öltve segítsünk, a helyzetet javítsuk, a mennyiben lehet. Ennélfogva felhívom a t. Czimet, köre községeiben tegye közzé a lelkészek előtt is, és a korcsmárosoknak szintén figyelmeztetésül adja, hogy a korcsmái tánczvi- galmakat, mulatozásokat és összejöveteleket vasár- és ünnepnapokon a templomozás ideje alatt ezennel be­tiltom. Senkinek pedig tánczvigalomra ezen idő tarta­mára engedélyt nem adok, ha valaki rendelkezésem ellenére rendez tánczmulatságot és összejövetelt, azt a törvény és szabályrendelet rendelkezései szerint szigorúan fogom büntetni, A mely korcsmáros vagy vendéglős és ital­mérési jogosultsággal biró egyén ezen rendelkezésem értelmével ellenkező magatartást mutat és arra esetleg a népet, de különösen a fiatalságot is ösztönzi, véle­ményezési jogomnál fogva, de hivatalból is, nem ké­sem annak idején az illetékes pénzügyi hatóságnál az ellen megfelelően eljárni. Ezen rendelkezésem indokolásra nem szorul, hisz tudjuk a naponta érkező feljelentésekből, hogy a vasár- és ünnepnapi már korán megkezdett tivornyák mivel végződnek. Ezen rendelkezésem közzététele és kihirdetése 15 nap alatt jelentendő. Nagyenyeden, stb. Irareh József, főszolgabíró. * * * A pálinka az a modern rabszolgatartó a jobb sorsra érdemes földmiveseinket, és napszámosainkat, milyen nagymértékben masiroztatja az anyagi és erkölcsi züllésbe és milyen kényszer helyzet elé állítja a birto­kos osztályt. A tavaszi munkák kezdetén okulás és az alkohol ellen való szövetkezés céljából időszerűnek tart­juk Máday Izidor ny. miniszteri tanácsos statisztikai adat gyűjteményéből a következőket közölni. Borsod, Heves, Heves Gömör vm. Sokszor mond­hatnám a kereset jórésze pálinkára megy, sok munkás élelmezésre egy negyedrészét sem költi annak, amit pálinkára. Csik mint az 5 az 1-hez, vagyis szeszre ötször annyit költ, mint ruházatra stb., de ez a legalsó fokban. Csak némelyeknél kétszeres az arány. Krassó-Szörény. Szűkén számítva is legalább két­szer annyit ad pálinkára, mint összes egyéb szükség­leteire. Szatmár, Ugocsa vm. A szeszes italt kedvelőnél az arányt megállapítani nem lehet, mert először elkölti azt amije van, azután amije nincsen és végül oda a becsület. Turócz vm. Nagyon sok családban a pálinkára fordított kiadás felülmúlja az összes többi kiadásokat. Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Torda-Aranyos, Kis-Küküllő. Kolozs, Szilágy, Szolnok-Doboka vm. Az oláh élelemre alig költ. Ha pénzt keres, azt csak adója fizetésére és pálinkára fordítja. Az élelmet kis földje, legelője, néhány birkája, kecskéje vagy tehene adja. Csik vm. Egy olyan család, melynek évenként legalább 5—600 korona pénzbevétele van, ebből hoz­závetőleg 240 koronát élelemre, 20 koronát adóra és közterhekre, 80 koronát ruházatra s legkevesebk 70 koronát pálinkára ad ki. Tehát átlag a bevétel 10—15% megy pálinkára. Ez azonban csak a rendes állapotott mutatja. Az iszákos család vagy családtag pálinka-kia­dása egészen más százalékot mutat. Pozsony. Ruházatra és az égészség ápolására for­dított kereseti pénzük rendesen a kisebb arányt képezi úgy a házi, ipari, valamint a gazdasági munkáknál. ■m

Next

/
Thumbnails
Contents