Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-02-01 / 2. szám

38 DIÁKSZEM Magasra tESZIk a lécet... Dicsérdi Liza | Fotó: Juhász Luca, internet Azt mondják, a mai fiatalok nagy részét semmi sem motiválja a tanulásra. Nincs jövőképük és céljuk az életben. Ezt az állítást egy diáknál jobban senki sem tudja megcáfolni. Sőt én rögtön két személyt is ta­láltam az ellenpéldára. Iskolánk két végzős, kiemelkedően jól teljesítő tanulójával, Papp Verával és Soós Tamással beszélgettem. Vera- Mesélj egy kicsit magadról!- Már 12 éve, hogy táncolok. Mindig is érdekelt a sport világa. Twirlingeztem, illetve rendszere­sen járok kézilabda-, floorball-, atlétika- és röplabdaversenyekre. Sok tanulmányi versenyen vettem és veszek részt most is. Mindemel­lett világéletemben kitűnő tanuló voltam, hisz vannak céljaim, és tu­dom, hogy tenni kell érte.- Úgy tudom, modellkedsz is. Mikor kezdted és hogyan kerültél bele ebbe a szakmába?- Ez összeköttetésben van a tánccal. A Csillag Show Tánc­egyesületnél (aminek vezetője dr. Czárné Nagy Ildikó) a színpadi mozgást is tanultuk. Ott fedezett fel engem egy fotós 11-12 évesen, majd elhívtak egy castingra, ahol modellszerződést kaptam. Azóta már különböző cégekkel, fotó­sokkal dolgoztam együtt. Ami­re talán a legbüszkébb vagyok, hogy olyan neves emberekkel is, mint Nánási Pál, Módos Gábor és olasz fotósokkal, például Moreno Zanardóval. Több magyar sport­cégnek és román oldalnak is én vagyok az arca, köztük a Trimoná­­nak és az E-sportnak. Viselhettem Wolf Heni által tervezett ékszere­ket, és jelenleg Juhász Szilvia és Czakó Balázs természetfotós első számú modellje vagyok. Ez mind hatalmas megtiszteltetés szá­momra.- Gondoltad volna, hogy egy nap ezzel fogsz foglalkozni? Mi­ben változott az életed?- Régen szerintem nem volt ilyen jó alakom, és egyáltalán nem gondoltam volna, hogy egy­szer modell leszek. Azóta jobban odafigyelek az egészséges táp­lálkozásra és a mozgásra. A leg­nagyobb változás talán az, hogy jóval kevesebb a szabadidőm.- Mindezek ellenére kitűnő tanu­ló vagy. Elárulnád a „titkot", ho­gyan csinálod?- Ebben talán az a titok, hogy a szüleim sokat foglalkoztak ve­lem, és mindig jó tanáraim voltak. Elvárták, hogy a leckém kész le­gyen, elmenjek edzésekre. Ezt be­lém táplálták, amiért nagyon hálás vagyok. Tudom, hogy mik a köte­lességeim, és maximálisan kihasz­nálom az időmet, a szüleim pedig mindenben segítenek. Szerintem az egész időbeosztás kérdése.- Mik a terveid a továbbtanulás terén? Maradsz a modellkedés­­nél?- Ennél kicsit komolyabb céljaim vannak. Erre inkább csak hobbi­ként tekintek, úgy, mint a táncra. A Corvinus Egyetemen szeretnék továbbtanulni, ahova bár a pont­határ nagyon magas, de nem tel­jesíthetetlen, hisz ezért tanulok most. A nemzetközi tanulmányo­kat jelöltem meg, mert érdekel a nemzetközi jog és a diplomata fel­adatkör. El tudnám képzelni, hogy egy követségen dolgozom, illetve az UNESCO-nál vagy az ENSZ-nél. Mindenképpen különböző orszá­gokkal szeretnék kapcsolatot lé­tesíteni.- Hogyan látod magad 10 év múlva?- Addigra már remélhetőleg egy vagy két diplomával rendelkezem. Nem feltétlenül külföldön képze­lem el a jövőt, de mindenképpen idegen nyelvvel szeretném folytat­ni a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents