Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
SPORT 57 tón, tudod, a BVSC-s fiatalember. Ő jó lesz partnernek... Micsoda, mi történik itt?! A Bicsák a második menetben feladja! Kedves Papp László, néhány nap múlva jönnek az osztrákok, középsúlyban ön lesz válogatott." És innen beindult a henger: mérkőzésről mérkőzésre ütötte ki ellenfeleit, és menetelt a világhír és a legendává válás felé, aminek egyik nagyon fontos állomása az 1948-as londoni olimpia volt. „A legrosszabbul a luxemburgi Welter, majd a belga Cavignac jár, őket az első menetben üti ki a magyar bokszoló. No, Resko sem dicsekedhet, a nyitókörbeli vetélytárs a második felvonásban szalad bele nagyon csúnyán Papp László öklébe. Ám ő is csak azért húzza odáig, mert versenyzőnk először túl ideges. A szünetben aztán rájön: inkább kevesebbet kell ütni, de azt pontosan. A folytatásban felhagy eltáncolásaival, ehelyett védekezésből hirtelen támad. Az eredmény: egy balhorog, és a finn még a padlóról feltámogatva is üveges szemmel szédeleg. Az olasz Fontana, ő aztán profi, elemezte a magyar fiú eddigi meccseit, s tudja, csak akkor van esélye, ha beáll védekezni. Talpon is marad a végéig, persze a győzelemre esélye sincs. Viszont Wright ellen kemény lesz, angol srác, otthon küzdhet az aranyért. All right, Mr. Wright, let's fight. A vége: a brit tengerész fejet hajt riválisa előtt. Papp László olimpiai bajnok!" Olimpiai bajnokként összesen kétszer - 1953-ban a szovjet Tyisin, majd 1956-ban a lengyel Pietrzykowski ellen - szaladt bele vereségbe, mindkétszer betegség, ezáltal hiányos felkészülés után hagyta el vesztesként a szorítót. Közeledett az olimpia, és arról ment a vita, hogy kivigyék-e Papp Lászlót, vagy ne. Állítólag gyengélkedett, a Varsó-kupán például kikapott Pietrzykowskitól. Végül kivitték a kétszeres olimpiai aranyérmest, aki ott kezdte, ahol abbahagyta négy éve, Helsinkiben: az első fordulóban az argentin Saenz nem tanúsított komoly ellenállást, aztán jött a lengyel... Kétszer került padlóra, a végén ő emelte a magasba Papp kezét. A döntőben az amerikai Torres próbálta meg a lehetetlent, legyőzni a bajnokot. Bár kétszer megrendült, nem dobta be a törölközőt, így egy kisebb csodát mégis véghezvitt: talpon maradt az immár háromszoros olimpiai bajnok Papp László ellen. Az olimpia után, még 1956-ban Marosán György, a központi bizottság adminisztratív titkára engedélyezte, hogy a profi boksz világában is kipróbálhassa magát Christensen elleni Európa-bajnoki győzelmet közvetítette a Magyar Televízió. 1962-ben lett a profik között Európa-bajnok, amelyik címét hatszor meg is tudta védeni. 1964-ben Biszku Béla egykori belügyminiszter, akkori pártszervező kb-titkár közölte vele, hogy be kell fejeznie pályafutását, örökre nyitva hagyva a világbajnoki cím utáni vágyat. Ez Papp László egész életére rányomta a bélyegét. Edzősködni kezdett, Adler Zsigmonddal közösen új edzésmódszereket vezettek be, személyre szabott versenyeztetést, kemény edzésmunkát és sportemberhez méltó magatartást követeltek a válogatottba igyekvőktől. Szövetségi kapitányként a legemlékezetesebb diadala a papírsúlyú Gedó György 1972-es, müncheni olimpiai aranyérme, de olimpiai ezüst- és bronzérem is kikerült ebből az időszakból. • Több legenda is született vele kapcsolatban: elterjedt pletyka, hogy egy ízben feleségével a Gellért-hegyen sétálva huligánok egy egész bandája támadta meg őket, akik nem tudták ki ő, de Papp Laci mindegyiküket leütötte. • Az újkori olimpiák történetében Papp László volt az első ökölvívó, aki három egymás utáni olimpiai aranyérmet (Londonban középsúlyban, Helsinkiben és Melbourne-ben nagyváltósúlyban) szerzett, azóta két kubai, Teófilo Stevenson és Félix Savón volt képes erre, emellett kétszer lett Európa legjobbja. • Amatőrként 193 mérkőzésen 183 győzelmet aratott 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Profi ökölvívóként 29 találkozóból huszonhetet megnyert, a további kettő pedig döntetlenre végződött. • Sportkarrierje után edzőként dolgozott a Ferencváros, a Bp. Honvéd és az Óbuda TSZ SK csapatainál, valamint 1969 és 1992 között - megszakításokkal - tevékenykedett a válogatott szövetségi kapitányaként. • 2004. május 28. óta az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna. a hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956). Mivel Magyarországon profiként nem bokszolhatott, „hazai" mécseséit a bécsi Stadthalléban vívta, 29 mérkőzéséből csak a dán Chris Papp László 1992-ben nyugdíjba ment, ám 1996-ig, betegségéig még segítette a sportágat. A politika mellett a betegség mérte rá a második kiütést, ősszel, 2003 októberében hagyta hátra a földi életet.
