Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-12-01 / 12. szám

RÉGI MOTOROSOK 55 zők, akik szintén használták már az adatbázist. Már szinte képtelenség volt egyedül, egymagám végezni a munkát. Addig szinte minden ada­tot én rögzítettem és töltöttem fel az adatbázisba. Aki ilyet nem csi­nált, az el sem tudja képzelni, hogy mivel jár. Most sem tudják, csak azt látják, hogy ha rákattintanak a sa­ját profiljukban lévő Képzések és Kompetenciák Információs Rend­szere (KKIR) nevezetű menüpont alatt lévő adataikra, ott minden fontos adat pontosan és napraké­szen megtalálható. Csak egy kat­tintás, de nagyon sok munka van mögötte. Ez már az SAP-rendszer­­rel működik 2012. januártól, nap­jainkban is. Rengeteg ember, ren­geteg adat.- Ilyen sok adatot tárolni nem egyszerű, helyileg hol voltatok, melyik épületben?- A jelenlegi Beszerzési Osztály barakkjai ideiglenesen akkor még az oktatás épületei voltak. 1987. ja­nuárban elkészült az oktatási épü­let, és akkor kellett éppen költöz­nünk, amikor egyébként az egész országban a legnagyobb hó volt. Egyedül az osztályvezető irodája volt még csak berendezve. Ezzel párhuzamosan szép lassan beren­dezkedett a szimulátorközpont is, és az oktatótermek kialakítása is befejeződött. Kezdetben az okta­tások az irodaépület földszinti ta­nácstermében és az óvóhelyen vol­tak, mára már modern és korszerű épületben vannak az oktatások.- Gondolom, hogy a munka után jólesik a pihenés. Mivel foglalkozol szabadidődben?- Régebben sokat kötögettem, rengeteget varrtam magamnak és a családnak is, de ma már a látá­som nem olyan, mint régen. Meg a türelmem is elfogyott. Olvasni sokat szoktam, és zenét hallgatni is nagyon szeretek. Lehetősége­imhez képest szeretek utazgatni, felfedezni a világot. Nagyon szere­tek túrázni is, az ASE Túraszakosz­tályának vagyok a tagja, szívesen járok velük túrázni. A gyermekeim már kirepültek, így több időm jut a hobbira és szabadidős elfoglalt­ságra. Szoktam a konyhában is kísérle­tezgetni, aszalványokkal és egész­ségesnek mondott nassolnivalóval kínálom a kollégáimat, és általá­ban kedvelik.- Mondanál valamit a családod­ról?- Nagyobbik fiam családostól Németországban telepedett le, és ott is dolgozik. Két gyermekük van. Sajnos elég ritkán jönnek haza. Ki­sebbik fiam egyedülálló még, Bu­dapesten dolgozik, ritkábban jár haza, mint régebben. Egy együt­tesben dobol, és az idei bluesfesz­­tiválon is felléptek. Sokszor együtt is eljárunk színházba, megnézünk egy-egy színházi előadást.- Mit tartasz a legfontosabb do­lognak az életedben?- Húha, ez nem egy egyszerű kér­dés. Voltak nehézségek az elmúlt évek során, de sok-sok szép em­lékem is van. Az ember igyekezett megfelelni a követelményeknek a munkahelyen, otthon és a ma­gánéletben is. 2010-ben munkám elismeréseként Igazgatósági Ní­vódíjban részesültem. Soha nem törekedtem babérokra, de jólesett az elismerés.

Next

/
Thumbnails
Contents