Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
38 ATOMENERGETIKAI MÚZEUM Az éj csendje Krizsán Árpád | Fotó: internet Az éjszaka csendjében kicsit figyelve meglepően sok fizikai jelenséget tapasztalunk. A csillagok látványa is szép lehet önmagában, és a csillagászat is igen érdekes, de több „földi" dolog is megtapasztalható. A környezetünk megfigyelése is lehetséges a sötétben, érezhetjük a levegő hőmérsékletének változását és a levegő mozgását. A légmozgást a csillagok fényének vibrálása is mutatja. A csillagok fényének változása akkor is létrejön, ha a fény a föld légkörébe érkezik, különböző légrétegeken áthaladva a fény törik, a fénytörés mértéke függ a hullámhossztól, így a fény színében is érzékelhetők változások. Szintén a légkör összetétele miatt jöhet létre a sarki fény, ami leggyakrabban az északi területeken figyelhető meg, de nagyon ritkán akár Magyarországon is látható. A Napból érkező, töltéssel rendelkező részecskék a levegő részecskéit ionizálják, és ez okozza a fényjelenséget. A színek alapján még a levegő összetételéről is szerezhetnénk információt: a zöldes szín a levegő oxigéntartalma miatt van. Azért ha jobban figyelünk, biztosan hallunk zajokat is. Autóút közelében érdemes a remélhetőleg gyenge forgalomra figyelni, nagyon jól megkülönböztethető a közeledő és a távolodó járművek hangja. Ez a hangmagasságbeli változás a Doppler-effektus, a közeledő járművek hangja magasabb, míg a távolodóé mélyebb a nyugalomban lévő jármű hangjához képest. Egyrészt, ha lehetőségünk van rá, készítsünk hosszú záridővel fényképet az égről. Kellően hosszú idő után a csillagok látszólagos mozgása figyelhető meg a képeken. Azért csak látszólagos a mozgás, mert a gépet a Sarkcsillagra fókuszálva, az is jól kivehető, hogy a csillagok a kijelölt pont körül körpályán mozognak. Ez ugyan nem bizonyítja, hogy a Föld nem lapos, de azt mindenképpen mutatja, hogy forog a Föld. Megfelelő időpontban nézelődve akár holdfogyatkozást is láthatunk, amely akkor jöhet létre, ha a Föld a Nap és a Elold közé kerül, így a napfény nem juthat el a Holdra, azaz a Föld árnyékot vet a Holdra. Mivel a holdfogyatkozás viszonylag rövid ideig tart, az égitestek mozgásáról szerzünk információt. A csillagászati megfigyelésekre érdemes megfelelő sötét helyet választani, ugyanis minél több fény van körülöttünk, annál kevesebb égitestet látunk, a távoli vagy kisebb csillagok fénye már nem érzékelhető. Érdemes megnézni az olyan felvételeket, amelyeket az űrből készítettek az éjszakai Földről. Egészen látványosan - mint egy térkép - tárul elénk a bolygónk, nagyon jól kivehetők, beazonosíthatók a sűrűn lakott nagyobb városok, a főbb utak. Ha kicsit elmerengünk a csendben, akkor is ott a tudomány, és nagyon sok tudományos jelenség vesz körbe minket. Minél jobban figyelünk, annál több jelenséget veszünk észre, és nemcsak észrevesszük azokat, hanem a köztük megjelenő kapcsolatot is felismerhetjük.
