Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-12-01 / 12. szám
A LEGNAGYOBB AJÁNDÉK Mentsük meg unokáink jövőjét! Hárfás Zsolt | fotó: Hárfás Zsolt, internet A globális klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok elérése, valamint a jövő nemzedékek egészségének és életfeltételeinek biztosítása érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrások alkalmazására egyaránt szükség van. Ezt erősítik meg a mértékadó nemzetközi szakmai szervezetek is. Idén októberben az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületé, az IPCC az évtized alighanem legfontosabb jelentését publikálta. A tekintélyes szakértők megállapították: közös érdek, hogy sikerüljön a globális felmelegedést - a párizsi klímaegyezménynek megfelelően - az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 °C alatt tartani, hiszen ez a kulcsa, hogy el lehessen kerülni a természetes ökoszisztémát fenyegető veszélyeket, amelyek már 2°C -os melegedés esetén is nagy eséllyel bekövetkeznek. A testület egyértelműen leszögezte, hogy az atomenergia nélkül nem lehet eredményes a klímaváltozás elleni küzdelem, azaz e technológia növekvő mértékű alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérhetővé váljanak a globális kibocsátáscsökkentési célok. Valós nemzetközi összefogásra és ambiciózusabb fellépésre is szükség van annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást radikálisan csökkenteni lehessen az éghajlatváltozással járó súlyos következmények enyhítése, illetve megelőzése érdekében. Az IPCC jelentése világossá tette: az emberiség jövője a tét! Az IPCC jelentését kiegészítő megállapítás szerint a globális felmelegedés 2°C helyett 1,5°C- ra való mérséklése „gyors, széles körű és precedens nélküli változásokat igényel a társadalomtól." Hozzáteszi: „Az emberiség és a természetes ökoszisztéma számára egyértelmű előnyt jelent a globális felmelegedés 1,5°C-ra mérséklése a 2°C-kal szemben, ami jobban fenntartható fejlődést biztosít." A jelentés egyik legfontosabb üzenete, hogy már jelenleg is tapasztaljuk, mit okoz az 1 °C- os globális felmelegedés: többek között extrém időjárást, emelkedő tengerszintet, eltűnő északi-sarki jeget. Éppen ezért számos klímaváltozási hatás elkerülhető lenne, ha a globális felmelegedést sikerülne 2 vagy több fok helyett 1,5 fok alatt tartani. Például 2100-ra a tengerszint növekedése 10 cm-rel lehetne kisebb, ha a 1,5 fokos felmelegedést a 2 fokossal vetjük össze. Annak valószínűsége, hogy az északi Jeges-tenger nem fagy be telente, 1,5 fokos globális felmelegedés esetében 100 évente egyszer várható, 2 fok