Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
GONDOLATOK Egy cseppnyi múlt Prancz Zoltán | Fotó: internet Bizonyára többen vagyunk olyan paksiak, akik nem maradunk közömbösek e fényképre pillantva. A hetvenes évek második felében (vagy legfeljebb a nyolcvanas évek elején) készült felvételen a lakótelepi 10-es áruház látható. A kép hangulatához éppúgy hozzátartozik a korabeli marketingdizájnt tükröző „ABC" felirat, mint a háttérben parkoló 850-es Fiat. Itt még csak ujjnyi vastag a féltető nyílásában a nemrég kivágott hatalmas juhar, és az üzlet mögött véget ér a civilizáció. Nyár van, az ég olyan kék, hogy egy festményen sem jobban, gondtalan járókelők járnak-kelnek, a parkosítás első kísérleteit jelző virágok színei még az atombiztos betonágyás zordonságán is oldanak valamicskét, és - visszagondolva a környéken lakó kisiskolás önmagámra - egyáltalán nem mellékes, hogy elkezdődött a vakáció, aminek nagyszerűsége mellett jól megfértek a szocreál építészet esztétikai sajátosságai, a „bolton túli" világ által tartogatott kalandok pedig még fokozták is azt. Bárhogy is tekintsünk azonban erre a felvételre, nem vitatható, hogy Paks várossá válásának, benne a lakótelepi városrész kiépülésének hiteles pillanatképe, ezzel együtt pedig az atomerőmű-létesítés nagy idejének egy papírvékony szelete tekint róla ránk vissza.
