Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
NYUGDÍJASAINK 51 gyünk. Gábor fiunk Pakson él a családjával, az erőműben, az építészeten dolgozik, gyerekei Dávid (16) másodéves gépész szakos tanuló az ESZI-ben, Tímea (13) hetedik osztályos, és hat éve a Tűzvirág Táncegyüttesben táncol. Endre fiunk is Pakson él a családjával, az OVIT-nál dolgozik. A nevelt lánya, Csenge (8) és a család legfiatalabb tagja, Balázs (2) éves. Mindketten népes családból származunk, amíg a gyerekek kicsik voltak, névnapok alkalmából többször összejöttünk. Most, ha összejön a család, 10-en üljük körbe az asztalt.- Nyugdíjasként hogyan telnek a napjaid?- Egy szóval aktívan. A Kertbarátok Egyesületének 2014 óta vagyok a tagja, az idén ünnepeltük az egyesület megalakulásának 20. évfordulóját. Ezt a kerek évfordulót egy könyv kiadásával tettük emlékezetessé, melyben a kezdeti időktől a 20 év történéseit örökítettük meg. Az egyesülettel sokat kirándulunk, a környező országokban és kis hazánkon belül is. Amikor a nyugdíjas éveimet megkezdtem, elhatároztam, hogy akik a munkaügy területéről nyugdíjba vonultak, minden évben összehívom őket egy baráti találkozóra. Mindenki örömmel jön, sütivel a kezében, ahol a vidámság, a jókedv, az élménybeszámolók az előző évről és a kerek születésnapi köszöntők, humoros versekkel kiszínezve kerülnek a plénum elé. Minderről albumot vezetek, amelyben minden évről pár képet beragasztok, és megörökítjük a találkozó vidám pillanatait. A PA Zrt.-s nyugdíjasklubnak 2014-től vagyok a tagja. Rendezvényeiken egyéb elfoglaltságaim miatt ritkán tudok részt venni. 2016-tól járok a harmadik kor egyetemére, ahol színvonalas előadások vannak. Az idén az első előadás Jordániáról és kultúrájáról szólt, nagy élményekkel tértem haza. Nagyon szeretek olvasni, szívesen forgatom a Ken Follett-könyveket. A versírás 2016 óta része az életemnek. A legelső verset a testvéremnek írtam, majd a családom Vén diófa A sárguló levelek Egyre csak hullanak, Halvány fény sugárzik Az őszi ég alatt. Szél kergeti őket Sodorja szüntelen Barnák, sárgák, pirosak, Szabadon repülnek. Ha leszállnak éppen Kis halmot alkotva, Bogarak lepik el Búvóhelyül nyomban. Melegre vágynak ők, Mint mi emberek, Bánatos lelkűk A hidegbe megremeg. Mire eljön a tavasz, Már csak nyomuk marad, A hideg tél elvitte Az őszi álmukat. tagjainak, barátaimnak a jeles ünnepekre. A munkaügyes bulikon és a kertbarátoknak szoktam felolvasni, de a Paksi Tükörben is megjelennek az újabb alkotásaim. Tavaly a nyugdíjasklub jubileumára is írtam verset „Emlékek" címmel, és felolvastam a résztvevőknek. De tollat ragadok, amikor egy természeti csoda kerül a látóterembe. Egyik reggel a szobám ablakán kinéztem, és a diófa őszi képe ihletett egy vers írására. A természet szeretete, a kertészkedés a legkedvesebb hobbim. A „Virágos házam" pályázaton több alkalommal indultam, és aranyérmes lett a kertem. A virágzó bokrokat nagyon kedvelem. A színes kert a lényeg, ami magával ragad. Nagyon szeretem a virágokat a kertemben, általában évelő növényeket ültetek, amelyek egészen őszig bontják a szirmaikat. Sokat járunk kirándulni a kertbarátokkal, három éve Svájcban, két éve Csehországban, az idén Albániában voltunk. Nagyon örülünk, hogy a balatonfüredi üdülési lehetőséget a nyugdíjasok igénybe vehetik, ezt minden évben kihasználjuk. Decemberben Pécsre tervezünk egy „Esti fények" kirándulást, amikor a karácsonyi fények pompájában tündököl a város. A családdal minden télen eljárunk síelni, igyekszünk egészségesen élni. Mindenre, amire akarom, jut időm, a volt kolléganőkkel színházba járok, itthon mindennap tornászom, a mozgás az életem. Nyugdíjba vonult kollégáink 2018. október Kalcsu Károly logisztikai koordinátor VÍG VTO Géri Károly osztályvezető MVIGH ÜVIG ÜVFO TO Steinbach Antal vezető mérnök MVIGH MIG RTFO ÉPO Aradi Imre nukleáris vezető szerelő MVIGH KÁIG KAFO RKO Lacza János nukleáris vezető szerelő MVIGH KÁIG KAFO FKO
