Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-11-01 / 11. szám

TÚL A SZAKMÁN 49- Gyerekkorom óta rajongok a térképek nézegeté­séért. A feleségem sugallatára a tájékozódási futás is a közelembe került. Azonban a család miatt nem akarok hetente edzésre járni, plusz még hétvégén ver­senyre is. Sokkal fontosabb ettől, hogy a kisfiámmal játszótérre járjunk. Amikor még a kajakos edzéseket tartottam, sok hétvégém is foglalt volt, de most már megengedhetem magamnak azt a luxust, hogy oda menjek el, ahová kedvem van. Évente eljárunk a vil­lamosipari túra- és tájékozódásifutás-találkozóra is. Ez egy hétvégét vesz igénybe, egyik nap a túrázásé, a másik a tájfutásé.- Ezeken kívül még hová jársz?- Azt gondolták itt az erőműben, hogy egy volt ka­jakos edző jól tud evezni, így beválogattak szintén a villamosipari kajakversenyre, ahol összejött az ered­mény is. Párosban aranyérmet szereztünk, egyéni­ben pedig ezüstöt. De ez se egy világbajnoki mezőny, tudni kell a helyén kezelni a dolgot, hogy eredményt értem el. Idén nyáron Domboriban triatlonoztam. A felkészü­lés rendszeressége ezen a megmérettetésen igen hi­ányzott. Futni járok, úszni is el szoktam menni, és erősítek is, meg biciklivel járok dolgozni, de az még­sem ugyanaz, mint amikor egymás után kell ezeket végrehajtani. Úgy sokkal megterhelőbb, jobban meg­viseli az embert.- Sajnos egyre csak idősödünk, a testünk elhasználódik, hogyan próbálsz figyelni a védelmére?- Az elmondottakból kiderült, nem hajtom túl ma­gam, a cél az, hogy örömöt is okozzon a mozgás. A kisfiam keresztanyja jógaoktatónak készül, és fél évig én voltam az egyik jógatanonca, amit nagyon élveztem. Eddig világéletemben az jelentette szá­momra a sportban az elfáradást, amikor intenzív mozgással értem azt el. Azonban ugyanezt a szintet egy jógaszőnyegen is el lehet érni, amihez hasonlót, mondjuk gyógytorna közben már átéltem. Jó az em­ber teljesítményét sok oldalról megtapasztalni.- Számodra mi jelenti a sikert sportolás közben?- Az, hogy meg tudom csinálni, és közben jól érzem magam, jólesik a mozgás. Nem az a fontos, hogy le­győzök valakit közben. Az is, hogy a kitűzött célt el tudtam érni. Arra is kell gondolni, ahogy idősödik az ember, fejben lehet, hogy még úgy érzi, meg tudja csi­nálni, de a kivitelezésben nem biztos, hogy úgy mű­ködik a test, ahogy azt elképzelte.- Nem felejtettél még ki valamit?- Van még egy érdekes dolog. Az esküvőnket Cse­resznyésben tartottuk, ahol akkor még lovakat is tartottak. Olyan kedvet kaptam a lovagláshoz, hogy vettem jó pár leckét. A ló irányítása érzékeny és bo­nyolult feladat. Eleinte azért nem értette a ló, hogy mit szeretnék, mert egyszerre akár négy utasítást is adtam neki. A kezemmel, a lábszárammal, a térdem­mel és a combommal különböző jeleket küldtem neki, amiről eleinte nem is tudtam. A tanuláshoz egy gye­rekkori belém nevelt fenntartást is le kellett győznöm. A nagyszüleim szomszédjában lovakat tartottak, nagyanyám nem szerette, ha átmentünk, féltett attól, mi lesz, ha megrúg a ló. Gyerekként ezt olyan sokszor elmondta, hogy a lótól erősen tartottam.- Mit vársz a sokszínű mozgásoktól? Mi a célod hosszú távon?- Azt remélem, sokáig tudom folytatni. Régen azt ajánlották, hogy az elméleti és gyakorlati tudást is fiatalon szerezzük meg, de bízom benne, hogy negy­ven fölött is lehetséges ez még. Szeretném, ha testem rugalmassága mellett a gondolkodásom is rugalmas maradna. Ha „becsontosodunk", azt fejben és testben sem könnyű visszafordítani.

Next

/
Thumbnails
Contents