Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
ATOMERŐMŰVET ÉPÍTÜNK 43 összes nettó villamosenergia-termelésnek - időjárásfüggő technológiaként - csupán 23%-át biztosították. Mindeközben a szén- és gázerőművek a német áramtermelés felét adták. Az atomerőművek villamosenergia-termelésből való kivezetése és a megújulok egyre nagyobb térnyerése folytán a német rendszer továbbra sem tudja nélkülözni a szénerőműveket. Előfordul, hogy a szén németországi bányászata érdekében településeket, templomokat rombolnak le, erdőket irtanak ki. Idén januárban dózerolták le Immerath település templomát is, hogy a helyén szénbányát nyissanak. Nemcsak a műemlék vált a földdel egyenlővé, hanem az egész falu. Ugyanez a sors vár a szomszédos Lützerath, Borschemich és Keyenberg falvakra. A Michael Schumacher nevét viselő gokartpályát is felszámolják Kerpenben, hogy a helyén bánya működhessen. Hasonló sorsra juthat az Eszak-Rajna-Vesztfáliában lévő 12 ezer éves Hambach-erdő utolsó, kétszáz hektáros területe is. Sokatmondó adat, hogy 2025-ig úgy fog Németország ötszázmilliárd eurót költeni az Energiewendére, hogy közben nem tudják elérni a klímacéljaikat, sőt 2016-ban például kismértékben még nőtt is a szén-dioxid-kibocsátás az országban. Az Environmental Progress nevű kutatószervezet elemzése szerint, ha ezt az ötszázmilliárdot atomenergiára költötték volna, akkor a globális felmelegedés elleni célkitűzéseiket teljesíthetnék, hiszen az igényeik 100%-át egy széndioxid-mentes energiahordozóból fedezhetnék. A politico.eu elemzése is rávilágít, hogy a német „nukleáris dogma" hibás, hiszen az Energiewende ellenére továbbra is szénerőművekben állítják elő a Németországban termelt áram harmadát. Idézik a francia elnök korábbi nyilatkozatát is, aki szintén aggódik, hogy egyre több szénalapú „hőerőmű" üzemel Németországban. Arra is emlékeztetnek, hogy Svédország továbbra is atomerőművek segítségével szolgálja ki a villamosenergia-igény harmadát, az Egyesült Királyságban pedig új atomerőművi blokkok építése van folyamatban. A cikk arra is kitér, hogy Charles Michel belga miniszterelnök szerint kormányuk nem tervezi az atomenergia hirtelen és meggondolatlan kivezetését, mert „az elmúlt időszak eseményei is bizonyítják, hogy ez illúzió lenne". Belgiumban komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az atomerőművek leállítása olyan helyzetet teremthetne, amikor tartós áramkimaradásokkal is számolni kell. Látszik, hogy az ellátásbiztonság az európai villamosenergia-rendszerben felértékelődik. Magyarország más utat választott, amikor megszületett a döntés két új atomerőművi blokk létesítéséről. Az atomenergia a magyarországi áramellátás egyik alappillére, az atomenergia alkalmazása a fenntartható fejlődés része. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületé (IPCC) legfrissebb, október elején publikált „klímajelentése" ezt alátámasztja azzal a megállapítással, hogy „az atomenergia részarányának növelése nélkül nem érhetőek el a klímavédelmi célok". Sokatmondó adat, hogy a Paksra tervezett két új blokk évente mintegy 19 milliárd kilowattóra villamos energiát fog termelni. Megépítésükkel évente 7 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és 4 milliárd köbméter földgáz elégetését takarítjuk meg a világnak ahhoz képest, mintha ezt a villanyt gázerőművekben állítanánk elő.
