Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-10-01 / 10. szám

VONZÁSOK ÉS TASZÍTÁSOK 19 Kettesben gyermekünkkel: mennyit és meddig? Egy nemzetközileg is elismert pszi­chológus, prof. dr. Bagdy Emőke egy interjújában azt nyilatkozta, hogy a család egy központi foga­lom, amelyhez automatikusan kap­csolódnak olyan más fogalmak, mint a biztonság és a boldogság. Ahogy ő fogalmazott, ez a mikro­közösség egy „szeretetkapcso­­latokon alapuló szövetség", ter­mészetesen optimális esetben. Az ember veleszületetten társas lény, mi több, már születése előtt is kommunikál édesanyjával az anya­méhben, így a kötődés képessé­gét születésünk után is magunkkal hordozzuk. Az „odatartozás" szük­ségessége pedig családon belül tud igazán kielégülni, a gyermek­kel kapcsolatos élmények pedig újra és újra örömforrások a csa­lád számára. Éppen ezért fontos, hogy az anya, ameddig csak lehe­tőségei adottak, minél több időt töltsön gyermekével, amely nem pusztán az egy térben való tartóz­kodást jelenti, hanem a minőségi együttléteket. Papp Katalin paksi védőnő el­mondta, hogy az első három év­ben jelennek meg és alakulnak ki azok a képességek, amelyek aztán a gyermek további fejlődésének alapjait adják. Ezeknek a képes­ségeknek a megjelenését a bio­lógiai érés határozza meg, így ezt semmilyen esetben sem célszerű siettetni. Az együttes élmények, mint az anyával való játék a gyer­mek biztonságérzetét, alapvető szükségletének egyikét növeli. Pó­tolni, helyettesíteni ezt nem lehet és nem is célszerű. Nagyon sok édesanya esik abba a tévedésbe, majd kétségbeesésbe, hogy azt érzi, nincs ideje a gyermek mellett. Az újszülöttnek nincs pontos na­pirendje, és a szoptatások is min­dig változtatnak a napok mene­tén. Ehhez a csecsemőkor elején sok türelem és logisztika kell egy családban. Eleinte nem tud főzni. Nem tud takarítani. Nem tud sem­mit sem csinálni, mert a gyermek a teljes figyelmét igényli. Később, ahogy a védőnő is elmondta, ez nem így van, nem kell így lennie. A gyermek játszadozását sem kell folyamatosan irányítani, takarítani, főzni, pedig akár a nagyobbacs­ka gyermek segítségével is lehet. Ha a kisgyermek intézménybe ke­rül, úgy kell kialakítani a napiren­det, hogy a testkontaktus, a minő­ségi együttlét és - ha még van - az anyatejes táplálás is beleférjen. A szülők alapvető dilemmája, hogy nem adnak meg, nem tesznek meg mindent gyermekükért. Két­ségbeesnek, ha nem a legújabb Az elmúlt három év statisztikája szerint az atomerőműben 34 fő állt mun­kába gyermekgondozását követően. Ebből 20 fő a gyermek első, illetve második életéve között, azaz a gyed alatt, 14 fő pedig gyes alatt, azaz a gyermek második és harmadik életéve között. A gyes összege jelenleg az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28 500 forint. Forrás: VÍG HŰIG HUFO MSZO Munkaerő- és Jövedelemgazdálkodási Csoport Zsanett, műszaki ügyintéző: „Két és fél évesen vittem a kisfiá­mat bölcsődébe. Ennek az volt az oka, hogy egyrészt már a munka­helyemről is volt megkeresés, de kisfiam is igényelte a vele egykorú gyermekek társaságát. Kezdetben babaklubba is jártunk, de védő­nőhiány miatt sajnos ez nem tart­hatott sokáig. Nem volt egyszerű megfelelő intézményt találni a szá­mára, főleg, hogy a településün­kön nincs állami bölcsőde, és csak magánintézmények között válo­gathattunk. Kisfiamnak nagyon jót tett a közösség, a bölcsőde jó ha­tással volt a fejlődésére." Regina, gazdasági munkatárs: „Kétévesen kezdett bölcsődébe járni a kislányom. Azért döntöt­tünk a bölcsi mellett, mert úgy éreztem, hogy a fejlettsége alap­ján már szüksége van a kortársai­ra. Nagyon meg voltam elégedve a bölcsődénk nevelőivel, mintha a nagymamákhoz vittük volna a kis­lányomat. Az első pillanattól kezd­ve jól érezte magát a többiekkel és a nevelőkkel."

Next

/
Thumbnails
Contents