Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-10-01 / 10. szám
10 TŰZ ÉS VÍZ Az időjárás-függőség számokban Németország megújuló forradalma a szélenergetikát preferálta eddig, ám a rekkenő hőségben sok helyen alig rebbent a levegő, ezért a rendszerbe beépített hatalmas, közel 59000 MW szélvek. Ugyanis az atomerőművek 9500 MW beépített teljesítmény mellett nettó 6,5 TWh, a naperőművek (44 500 MW) 5,63 TWh, a szélerőművek pedig a közel 59 000 MW beépített teljesítmény ellenére mindössze 6,17 TWh villamos energiával jáEgyéb Víz Biomassza Atom Barnaszén Feketeszén Gáz Szél Nap A német erőművek nettő termelése, valamint a beépített kapacitásai 2018 augusztusában. Adatok forrása: energy-charts.de erőművi kapacitásból 2018. július 30-án például a legjobb pillanatukban is csak 10 000 MW kapacitást tudtak biztosítani a szélkerekek. Egy újabb paradoxon: az igazán verőfényes időszakban a német naperőművek a beépített, mintegy 44 500 MW teljesítményük közelébe se értek, hiszen a déli órákban is csak 27 700 MW teljesítményt adtak. A forróságban ugyanis a naperőművek hatásfoka csökken. A nap- és szélerőművek időjárás-függőségének alátámasztására érdemes megnézni további összehasonlításokat is. 2018 augusztusában például a bezárásra ítélt atomerőművek több villamos energiát tudtak megtermelni, mint a nap- vagy a szélerőműrultak hozzá a német termeléshez. Az adatok alapján mindezek azt jelentik, hogy augusztusban a német atomerőműveknek mintegy 92, a naperőműveknek 17, a szélerőműveknek pedig csak 14,3% volt az átlagos teljesítménykihasználási tényezője! További tény, hogy az előző év augusztusához képest mintegy 7%-kal, 7000 MW-tal növekedett a német rendszerbe beépített nap- és szélerőművi kapacitás, de idén nyáron az előző év hasonló időszakához (június-augusztus) képest a termelt zöld-, időjárásfüggő villamos energia mennyisége mintegy 2%-kal csökkent. Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy Németország hiába rendelkezik a rendszerbe épített irdatlan nagyságú nap- és szélerőművi kapacitással, ha az időjárási viszonyok nem kedveznek az üzemeltetésüknek. Másképpen fogalmazva: az időjárásfüggő nap és különösen a szél megbízhatatlan, ezért kizárólag ezen áramtermelési módok nem tudnak egy modern, magasan fejlett ipari társadalmat villamos energiával ellátni. Mi lenne, ha nem lennének az időjárástól függetlenül folyamatos villamosenergia-termelésre képes német atom-, gáz- és szénerőművek? A válasz prózai! A prognózisok szerint húszéves távlatban Németország kénytelen lesz szembenézni akár hosszabb áramszünetekkel is! A szénerőművek mentették meg a németek nyarát A német villamosenergia-igények kielégítése céljából, az emelkedő árak mellett tartalék szénerőműveket kellett üzembe állítani. Idén nyáron a német szénerőművek csaknem 11%-kal több villamos energiát termeltek, mint az előző év azonos időszakában. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a szénerőművek mentették meg a németek nyarát, hiszen az atomerőművek leállítása és a megújulok óráról órára, évről évre változó szeszélyes termelése miatt csak a szénerőművekkel lehetett fenntartani a német rendszer stabilitását a még üzemelő atom-, valamint gázerőművek mellett. Sajnos a németországi energiaforradalom a klímavédelem szempontjából is egyértelmű kudarc. Az atomerőművek leállítása és a megújuló energiaforrások erőltetett fejlesztésése mellett a német szén- és gázerőművi részarány miatt nem csökken a tervezett mértékben a szén-dioxid-kibocsátás,
