Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-08-01 / 8-9. szám

54

RÉGI MOTOROSOK

sítási Osztályra (MBO) és Minőség-ellenőrzési Osztályra (MEO). Én a Minőség-ellenőrzési Osztályon maradtam. 1998 óta vagyok a bázison, az Operatív Irányítási Csoportban.

Amikor 1984 márciusában idejöttem, még javában folyt az építkezés. Lelkiismeretesen, nagy lelkesedéssel dolgozunk a kezdeti nehézségek ellenére. A még épülő blokkokon ismertük meg a berendezéseket, mert mindent láthattunk még szétszerelt állapotban. Ebben az időszakban mindenki tanult, az üzemviteltől a karbantartásig. Érdekes és izgalmas feladataink voltak a szerelés és üzembe helyezés során. 1996 óta folyamatosan gyártóművi átvételre megyek Ukrajnába, turbina- és- az utóbbi időben - dízelalkatrészekért. Tiszteletbeli ukránnak fogadtak már a kintiek.- Ha újrakezdhetnéd, újraélhetnéd az életed, ugyanezt az utat választanád? Paksot választanád?- Ez nehéz kérdés. Nem bántam meg semmit, sőt, Paksnak köszönhetek mindent. Volt egy időszak - középiskolás koromban -, amikor még elindulhattam volna másfelé, de így alakult. Nem vagyok csalódott. Néha felmerül az emberben, hogy ha esetleg másképp döntött volna, akkor hogyan alakul az élete. Volt egy döntésem, és ezen az úton megyek végig. A '90-es években kaptam megkereséseket, hogy vállaljak edzői tevékenységet NB l.-es csapatnál, de nem nekem való a vándorélet, ezért a stabilitás mellett döntöttem.- Család, szabadidő?- 1985-ben nősültem meg, feleségem a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola intézményvezetője. Két gyermekünk van, Csanád 22 éves, egyetemre jár Pécsre, és

„Biztonságra törekvő ember vagyok"

Orbán Ottilia | Fotó: Bodajki Ákos, archívum

Az utóbbi időben egyre többet foglalkoztat a gondolat, hogy a régiek közül vajon ki hogyan került Paksra, mi motiválta, mi volt az a pont, hogy döntenie kellett: Paksra jövök, és az atomerőműben fogok dolgozni. De hogy vélekednek erről azok, akik már több évtizede „atomos gyütt-mentek". Antóni József, a Minőség-ellenőrzési Osztály (MEO) rendszerfelügyelője emlékezik vissza a kezdetekre:- Tulajdonképpen mi vonzott ide, hogyan kerültél Paksra?- Érettségi után Kiskunfélegyházán kezdtem dolgozni a Lenin MGTSZ burgonyatárházában üzemeltetőként. 1982-től Baján, a mezőgazdasági kombinátban dolgoztam műszaki rajzolóként, és mellette kosárlabdáztam a BSK NB l.-es csapatában. 1984-ben kerestek meg Paksról, hogy az itt formálódó kosárlabdacsapatot erősítsem. Megállapodás szerint

a munka mellett vállaltam a kosárlabdázást. így kerültem 1984. március 19-én, József-napon az atomerőmű állományába mint minőségfelügyelő. 1985-től 1987-ig voltam katona Pakson, ez idő alatt is a Minőségbiztosítási Osztályon dolgoztam, és kosárlabdáztam az Atomerőmű Sportegyesületnél.

Az első években Trampus Péter volt az osztályvezető, Benedeczki Ferenc a csoportvezető. Később szétvált az osztály Minőségbizto