Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8-9. szám
ATOMENERGETIKAI MÚZEUM 43 Ez a nemzedék szenvedte végig a második világégést, takarította a romokat, amelyen új életet indított. Életüket és munkájukat - mint évszázadok óta mindig - a vallás és a politika irányította, osztotta meg őket születésüktől kezdve. Ennek a nemzedéknek a tagjai részt vettek a Paksi Konzervgyár újraindításában és modernizálásában, de sokan közülük az atomkor kihívásaival is szembesültek. Kis túlzással mondható: helyi viszonyok szerint két technikai forradalmat is átéltek. A korszerűtlen konzervgyárat európai színvonalú modern gyárrá fejlesztették, majd amikor ez a modernizálás befejeződött, beköszöntött az atomkor Pakson. A 3. ötéves terv legnagyobb Tolna megyei ipari beruházása volt a 150 millió forintos konzervgyári rekonstrukció, amelyet 1969-ben fejeztek be, és a gyár évente 4500 vagon konzervet állított elő. Közben 1968-ban nyilvánosságra hozták: Pakson épül fel az ország első atomerőműve, amelynek építését 1969-ben meg is kezdték. Az úgynevezett építők generációjának tagjai közül sokan otthagyták a modernizált konzervgyárat, és átvonultak az atomerőmű építéséhez. Ezt a generációt váltotta fel az úgynevezett baby boomerek generációja, akik a jól felépített erőművet üzemeltetik. Mielőtt folytatnánk, nézzük meg, mely generációkról van szó. Ma Magyarországon hat generációval számolnak. 1. Veteránok, vagy másképpen az építők generációja (1925-1945 között születettek, a 70-90 évesek) 2. Baby boomerek generációja (1946-1964 között születettek, az 50-70 évesek, a Ratkó-korszak szülöttei) 3. X generáció (1965-1979 között születettek, a 35-50 évesek) 4. Y generáció (1980-1994 között születettek, a 25-35 évesek) 5. Z generáció (1995-2010 között születettek, a 10-25 évesek) 6. Alfa generáció (2010 után születettek) A veteránok generációjából a nyugdíjtörvény szerint már senki sem dolgozik, ha mégis, akkor mint vállalkozó van jelen az atomerőműben (miként a jelen sorok írója is). A többi generáció atomerőműben való jelenlétének demonstrálásához jó támpontot nyújt a 2017- ben készült korfa, amely szerint az ( RIPORT «40 MEGAWATT SZÜLETÉSÉRŐL) atomerőmű dolgozóinak létszáma 2527 fő (449 nő és 2078 férfi), amelyben nincsenek benne a felmentési idejüket töltők. Az említett alapadatok alapján tekintsük át a teljes létszám generációs összetételét: 1. Baby boomerek generációjába 113 nő és 499 férfi tartozik. Ennek a generációnak tagjai közül kerültek ki a híres csikócsapat tagjai, akiket Pónya József vezérigazgató illetett ezzel a jelzővel, akikről Hazafi József írta az 1984-ben megjelent hasonló című könyvét. Pónya József a fiatal fizikusokat nevezte csikócsapatnak, akiknek feladata volt a reaktorok életre keltése. Néhány név a csikócsapat tagjai közül, akiket Hazafi József név szerint említ: Beier Matthias, Buday Gábor, Faragó Péter, Kapocs György, Kardos Imre, Kecskés László, Raffay György. Ennek a generációnak az utolsó tagjai mentek-mennek nyugdíjba az elmúlt években és napjainkban. 2. Az X generáció, amely a legnagyobb létszámban van jelen, hiszen 242 nő és 1108 férfi tartozik ide. 3. Az Y generációhoz 94 nő és 468 férfi tartozik. 4. A Z generációból 3 férfi van a dolgozók között, akik 21 évesek. 5. A felsorolt adatokból ugyan nem derül ki, de egy esetleges név szerinti azonosítás már rávilágítana arra is, hogy háromgenerációs családok is dolgoznak az atomerőműben. Ez a nemzedékről nemzedékre épülő üzemeltetői személyzet - bármilyen beosztásban is legyen - nagyban befolyásolja az üzemhez való viszonyukat, a biztonság érdekében végzett teljesítményüket és elkötelezettségüket. A jövőt illetően, nem nehéz megjósolni: Paks II. esetében szintén szükséges lesz egy csikócsapat II. toborzása. A generációs elmélet elemzi az egyéni magatartásokat, viszonyukat a környezetükhöz, amelyek megismerése, tudomásulvétele, netán elfogadása a másik fél részéről pozitív munkahelyi légkört teremthet, és tompítja a „bezzeg az én időmben..."-féle megnyilvánulásokat.
