Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
AZ ÉLET KICSIBEN 25 génmentes környezet között. A folyómedrek kavicsain megjelenő biofilmréteg például nagyon fontos a táplálékláncban, mert a vízi gerinctelenek kiemelt tápláléka. A légiós betegségről Kevésbé hasznos, sőt veszélyes a jelenléte a fűtő- és klímaberendezésekben, ahol a hőtranszfer hatékonyságának csökkentése mellett egészségügyi kockázatot is jelent, légionárius betegséget (legionellosis) okozhat. A megbetegedéseket a Legionella pneumophila baktérium okozza. Ez a legtöbb vizes környezetben előforduló organizmus 25-45 Celsius-fok között tud igazán növekedni, és növekedéséhez a biofilm belseje a legideálisabb, ahol felszaporodik, majd „kirajzik". Ez akkor jelent veszélyt az ember számára, ha a Legionella baktériumot tartalmazó apró vízcseppeket belélegezzük, és azok a tüdőbe áramolnak. Influenzaszerű tüneteket képesek okozni, amely később tüdőgyulladássá alakulhat, de az emberi védekezőképességtől függően idegrendszeri megbetegedést és legvégső esetben halált is okozhat. A fertőzés megelőzhető a modern hűtő- és fűtőrendszerek (klímaberendezések, pezsgőfürdők) megfelelő, folyamatos és rendszeres fertőtlenítésével, a biofilm mechanikus eltávolításával. Ha a biofilmréteget nem távolítjuk el, akkor a kezelt vízrendszer gyorsan újrafertőződhet. A biofilm más kártékony hatásai Az ipar területén is okoz problémát a biofilm, például az olaj- és gáziparban, ahol külön iparág alakult ki a biofilm okozta károk kezelésére. Az erőművek esetében leginkább a hűtőtornyok esetében jelent gondot, elsősorban az előbb említett legionellaveszély miatt. A biofilm korróziót is okozhat, a kémiai korróziót felgyorsíthatja, illetve a mikroorganizmusok által termelt savak akár a fémeket is ki tudják lyukasztani. A dentális plakk szintén egy biofilm, amely a szájüregben alakulhat ki kemény felszíneken, a fogakon, implantátumokon és protéziseken. Ez nem az ételmaradék, hanem egy olyan réteg, amely baktériumokat, hámsejteket, fehérjéket és szénhidrátokat tartalmaz. Gyulladást, fogkőképződést, fogszuvasodást, fogágybetegséget képes okozni. Akárcsak az ipari csővezetékekben vagy a konyhai lefolyóban, a fogakon is a mechanikai tisztítás, azaz a biofilm felületről történő eltávolítása legtöbbször megoldja, megelőzi a problémákat. Miért olyan színesek a Yellowstone Nemzeti Park gejzírforrásai? A hőforrások színét a mikroorganizmusok által kialakított biofilmek adják. A gejzírek közepén 75 °C feletti a vízhőmérséklet, itt nem alakul ki látható biofilm, de baktériumok és archeák jelen vannak a vízben. Ahogy haladunk a forrás széle felé, és hűl a víz, a különféle cianobaktériumok és zöldbaktériumok miatt először zöldes színűvé válik, majd 55 °C körül narancsszínben pompázik, míg a forrás legszélén, ahol a hőmérséklet kb. 40-45 °C-os, gazdagabb a mikrobaközösség összetétele, és a baktériumok mellett algák, protozoák is megjelennek, barnás-vöröses színt adva a forrás szélének - mutatja a szebbnél szebb gejzírfotókat dr. Knisz Judit. Zárszó Ecet- és kenyérkészítés, a középkor és napjaink betegségei, biofilm, biokorrózió, légiós baktérium és a Yellowstone Nemzeti Park. „A mikrorganizmusok univerzuma, a felfedezésre váró ismeretek vetekszenek a csillagok univerzumával. Bár minél többet tudunk meg erről a különleges világról, annál több kérdés merül fel. Az ismeretek bővítésével képesek lehetünk megküzdeni az általuk okozott betegségekkel, a biofilmek okozta károkkal, illetve a biotechnológia segítségével hasznunkra fordíthatjuk ezeket a csodálatos lényeket" - zárjuk a mikroorganizmusok univerzumában tett kirándulásunkat dr. Knisz Judit kutatóbiológussal.
