Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
ATOMERŐMŰVET ÉPÍTÜNK 39 nak az új blokkok megépítése után feladata lesz azok működtetése is. Az erre való felkészülést már most el kell kezdeni: a közeljövőben indul azoknak az instruktoroknak a képzése, akik a majdani üzemeltető személyzet betanítását végzik. Az instruktorok Magyarországon és Oroszországban is tanulnak majd, hazatérve pedig itthon végzik a leendő üzemeltetők képzését az új Képzési Központban és a Szimulátorközpontban.- Mik lesznek 2018 főbb mérföldkövei a projekt számára?- Az év elejének kiemelt feladata a csaknem hetven épületből- összeszerelő műhelyekből, betonüzemekből, irodaépületekből- álló felvonulási terület kialakításának megkezdése. Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója 2017. őszi paksi látogatásán arról beszélt, hogy ebben az időszakban a magyar beszállítók aránya előreláthatóan jelentősen meghaladja majd az államközi szerződésben kitűzött 40 százalékot. A felvonulási terület munkálataival párhuzamosan 2018 második felében nyújtja be a projektcég a létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Ez a legnagyobb, legbonyolultabb és talán legfontosabb engedély az egész folyamatban, ennek kedvező elbírálása esetén pedig 2020-ban elindul az ötös blokk építése. A két új egység várható átadása 2026-ban és 2027- ben lesz. Jól működő, minden tekintetben megbízható, biztonságos atomerőművet akarunk felépíteni és üzemeltetni. Fontos megemlíteni azt is, hogy a beruházás élvezi a társadalom bizalmát: a közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság többsége támogatja az új paksi blokkok építését. A válaszadók szerint az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország biztonságos és folyamatos áramellátását, kétharmaduk pedig úgy látja, hogy az új blokkok megépítése csökkenti Magyarország energiafüggőségét.- Sokan vélekednek úgy, hogy a megújuló energiaforrások egyre olcsóbbak. Továbbra is gazdaságosnak számít az atomenergia?- Ami a költségeket illeti, egy új atomerőmű megépítése egyszeri átszámítva mintegy 94 forint. Ezzel együtt a megújuló energiában nagy lehetőség van, fokozni kell a felhasználását, ám tudni kell: a nap- és szélerőművek nem képesek alaperőműként funkcionálni, mivel működésük időjárásfüggő, a villamos energia ipari mértékű tárolása pedig nem megoldott. Egyetértek azokkal, akik szerint nem kell döntenünk a két modern technológia, az atomerőmű és a megújuló energiatermelés között, hiszen választhatjuk mindkettőt, nagy beruházást igényel, ugyanakkor üzemeltetése jóval olcsóbb, mint más alaperőműveké, így a szén- vagy gáztüzelésű egységeké. Érdemes megvizsgálni, hol mennyibe kerül az áram Európában: azokban az országokban, ahol meghatározó az atomenergia részaránya, olcsó, megfizethető árú villamos energia áll rendelkezésre. Magyarországon például, ahol a villamosenergia-felhasználás harmadát biztosítja a Paksi Atomerőmű, mintegy 35 forintot fizetünk kilowattóránként az áramért. Ezzel szemben az atomenergiát elutasító Németországban, illetve a több mint 30%-os arányban megújuló energiát használó Dániában éppen az időjárásfüggő termelőknek biztosított támogatási rendszer eredményeként az ár okosan kombinálva előnyös tulajdonságaikat. Ezzel biztonságossá, olcsóvá és klímabaráttá tehető hazánk villamosenergia-ellátása. Fontos tény ugyanakkor az is, hogy az üzemidejük végéhez közeledő magyarországi erőművek pótlására 2030-ig mintegy 7000 megawatt teljesítményű új hazai termelőkapacitás létesítésére lesz szükség. A 2000 MW-os teljesítményű jelenlegi négy paksi blokk az üzemidő-hosszabbítást követően 2032 és 2037 között leáll, ezek helyébe lép majd be a 2400 MW-os teljesítményű két új paksi egység. Tehát nem az a kérdés, hogy szükség van-e Paks II.-re, hanem az, hogy milyen további, más energiahordozókra támaszkodó erőművek épüljenek az országban.
