Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-07-01 / 7. szám

2 gelőről, és roppant érdekes táncukkal „elmondják" a nektár- vagy virágporforrás naphoz viszonyított irányát, a kaptártól való távolságát, valamint nagysá­gát is a társaiknak. A nektárból, virágporból mintát is hoznak, amit közösen kielemeznek, és eldöntik, hogy érdemes-e elrepülni érte." Érdekes a méhek élettartamának alakulása is, nyá­ron, hordás idején körülbelül hat hétig él, az ősszel kikelt méhek viszont áttelelnek, elkezdik felnevelni az új generációt, és csak tavasszal pusztulnak el. Az egész életében méhpempővel etetett anya 4-5 évig él és petézik. Hogyan lesz a méz? Enzimek, párologtatás és besűrítés... A méhek télire élelmet halmoznak fel, mézet és vi­rágport raktároznak. A virágokon szorgoskodó mé­hek, amelyekkel általában találkozunk, nőivarúak, és csak akkor szúrnak, ha felbosszantják vagy bántják őket. Petefészkük fejletlen, petét rakni nem tudnak. A virágok az édes nektárral csalogatják magukhoz a méheket. A méhek leszállnak egy virágra, maguk­ba szívják a nektárt, a hátsó lábukon lévő kosárkába pedig virágport gyűjtenek, melyet a mindenki által ismert szabályos hatszögletű sejtekből álló lépekbe hordanak. A nektárhoz a méhek a garatmirigyükből enzimeket adnak, a fölösleges vizet pedig elpáro­logtatják, besűrítik, így alakul ki a méz. „A gyűjtés és szállítás óriási munka. Egy kilogramm akácmézhez körülbelül ötvenezer méh rakománya szükséges. Az akácvirágzás egyetlen napján egy AZ ÉLET KICSIBEN család összes gyűjtőméhe együttesen a Föld-Hold távolság kétszeresét teszi meg, közel hétszázezer ki­lométert." Miért esszük a mézet? Nem, nem csak azért, mert finom - persze, ez sem egy elhanyagolható szempont. A méz ősidők óta a legfontosabb méhtermék, gyógyító hatása tu­dományosan igazolt. Leggyakrabban megfázás, torokgyulladás kezelésére vagy megelőzésére használjuk, antibakteriális hatású, de segíti a seb­gyógyulást, kitisztítja a sebekből a baktériumokat és az elhalt szöveteket is.

Next

/
Thumbnails
Contents