Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-06-01 / 6. szám

RÉGI MOTOROSOK 53 volt szükség a tudás átadására. Ezt az erőmű pár éve felismerte, és mentori programot indított. Az üzemviteli tapasztalataimat több munkaköri jegyzet formájá­ban igyekeztem átadni. A fiatal kol­légák oktatásában is aktívan részt veszek mint oktató az erőmű által szervezett elektrikusi tanfolyamo­kon. Aki hozzám fordul, annak most is szívesen segítek.- A magánéletedről mesélnél egy kicsit? Család, hobbi, szabadidő?- Amikor ideköltöztünk már meg­született a kislányunk, Helga. Gá­bor fiam már itt született Pakson. Természetesen mindketten itt jártak iskolákban. Érettségi után a kislányom elment a Veszprémi Egyetemre, ahol gazdálkodási sza­kon szerzett közgazdászoklevelet. Gábor fiam a középiskola után a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles villamos mérnökként végzett. Követte az apai pályát. A sors fintora, hogy nem sikerült ide az erőműbe bekerülnie, hol­ott atomerőmű-ösztöndíjas volt. Jelenleg egy nyugati cégnél dol­gozik, és elégedett. Feleségem, Anna a dunaújvárosi kórházban dolgozik mint laborasszisztens. Gyermekeim „sajnos" Budapes­ten élnek, de gyakran találkozunk. Helga férjhez ment, és három gyö­nyörű unokával ajándékozott meg minket. Nemcsak nagyszerű anya, de sikeres vállalkozó mint business coach és belsőépítész. A legtöbb szabadidőnket természetesen az ikrekkel Zeniével, Zéténnyel és há­roméves húgukkal, Alinával töltjük. Az unokák megszületése előtt so­kat jártam horgászni és vitorlázni. Részt vettem a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület és az ASE VSC munkájában is. A dolfin hajóosz­tály megalakításánál is „bábás­kodtam". A Balatonon rendezett vitorlásversenyekről csapatunk sok aranyérmet és kupát hozott el. Ba­rátaimmal és fiammal többszörös országos bajnokok vagyunk.- Mit tervezel a jövőre nézve? Vannak-e különleges terveid?- Míg az unokák nem lesznek kicsit nagyobbak, addig különö­sebb tervek nincsenek. A vitorlás­múltam arra kötelez, hogy ha az unokáim nagyobbak lesznek, megtanítsam őket a víz szereteté­­re. Pakson családi házban lakunk, és a ház körüli teendőkből elég sok jut még. Viszont, ha időm en­gedi, szívesen lejárok a tavakhoz horgászni, és szívesen „főzőcské­­zek" a barátok és családom ré­szére. Napi elfoglaltságot jelent a család kedvence, a fiam Panka nevű hétéves magyar vizslája, aki igényli a napi mozgást, ezzel ösz­tönözve minket a sétákra. A családot fontosnak tartom. Egy kicsit az erőműves műszakozás háttérbe szorította őket, most úgy érzem, hogy van mit pótolnom. Eddig ők alkalmazkodtak hozzám. Emlékszem, hogy a hétvégéket szinte soha nem tudtuk együtt tölteni a műszakozás miatt. Sokat köszönhetek feleségemnek, hisz több mint harminc évet műszakoz­tam. Ebből látszik, hogy úgy nőt­tek fel a gyermekeim, hogy sokat volt távol az édesapjuk. így talán most vissza tudok adni nekik egy­­pár évet.

Next

/
Thumbnails
Contents