Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
32 BARANGOLÓ Madocsa meséi Susán Janka | Fotó: Juhász Luca, Susán Janka Pakshoz az egyik legközelebbi kistelepülés, jelenleg csupán néhány fővel lakják többen, mint ezerkilencszázan. Az atomerőműből autóval húsz perc alatt oda lehet érni, ahogy azt le is mértem, amikor a riportkészítés végett utaztam, és már késében voltam. A 6-os útról letérve az út már igencsak felújításra szorulna. Egy új burkolat talán többeknek meghozná a kedvét, hogy akár Madocsán telepedjenek le, hiszen a faluban mindig van eladó ház. Biciklizésre alkalmas időben Paksról a töltésen haladva sokaknak egyik kedvenc úti célja a település, esetleg a Duna partján található Viza bisztró, ahonnan egy hűsítő után lehet folytatni a kerekezést. A faluban óvoda és iskola is működik, biztosított az orvosi ellátás, sportcsarnok, könyvtár, faluház, művelődési ház üzemel. Az általános iskola új fenntartója 2017 szeptembere óta a Madocsai Református Egyházközség, és az első tapasztalatok az együttműködésben rendkívül jók. Jelenleg száztizenhárom iskolás tanul a 2011-ben épített, akadálymentesített, szaktantermekkel felszerelt tágas épületben. A látogatás során Agócs Mihálynéval beszélgettem, az iskola igazgatónőjével, telefonon kérdeztem Böde Dánielt, a falu országszerte ismert focistáját a Madocsához ma is fűződő kapcsolatairól, és kolléganőm, Baksa-Galó Éva mesélt a falu mindennapjairól, jelentősebb programjairól. Évi itt él gyerekkora óta, és innen jár dolgozni az atomerőműbe nap mint nap.
