Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-05-01 / 5. szám
DIÁKSZEM 41 vet) beszélő fiatalok megértése. Ha valami vicces, azt mondjuk, LOL (Laughing Out Loud), ami anynyit jelent, „hangosan kinevet". Ha valamin nagyon meglepődünk, egyszerűen csak azt használjuk, hogy OMG (Oh My God), vagyis „Óh, Istenem." Ha sietnünk kell valamivel, akkor ASAP (As Soon, As Possible), „amilyen gyorsan csak lehet". Mellesleg, BTW (By The Way), a köszönöm helyett is inkább a Thx (Thanks) kifejezést használjuk. De ha még mindig nem érthető a leírt mondat, akkor a válaszunk egy egyszerű IDK (I Don't Know), ami annyit tesz, hogy „nem tudom". Persze a beszélgetés egyszer majd véget ér, így elköszönni sem árt. Erre találták ki a GN8 (Good Night), magyarosítva a jó8 rövidítéseket, ami egyenlő azzal, ha valaki jó éjszakát kíván. Mondanám, hogy ezeket a szavakat is a lusta emberek találták ki, de valószínűbb inkább, hogy a kényszer szülte őket, köszönhetően az SMS-karakterkorlátozásnak. És mint tudjuk, a telefonos üzenetküldés pénzbe kerül, így próbáljuk minél rövidebben közölni mondanivalónkat. Déván még egy talán ennél is jobb dolog. Nem kell találgatni, hogy a válaszoló milyen hangulatában lehet éppen, mivel ma már szinte mindenkinek rendelkezésére áll egy folyamatosan bővülő emojigyűjtemény, ami, ha nem is az öszszes, de az érzelmek nagy részét képes ábrázolni, megelőzve, hogy a másik fél félreértse az üzenetet. Ha jó kedvünk van, mosolygós, ha rossz kedvünk van, sírós (vagy akkor is mosolygós) fejet küldünk, attól függ, mit akarunk (vagy mit nem akarunk) elmondani. Szavak helyett beszél helyettünk. A nagyszüleink közül biztosan kevesen gondolták volna, hogy egy nap majd piktogramokkal kommunikál az emberiség egy egységes, mondhatni nemzetközi nyelvet létrehozva. És ez a dolog ráadásul olyannyira bejött, hogy az „arc könnyekkel" nevezetű sírva nevető arcocskát 2015-ben az Oxford Dictionary az év szavának választotta, mivel a kiadó szerint ez volt az, ami a legjobban tükrözte az év hangulatát. A kommunikáció új korát éli. Kevesebb szöveg és több kép. A lényeg, hogy minél rövidebb idő alatt minél több információt oszszunk meg a másikkal, pár másodpercig látható képekkel dokumentálva napunk minden percét. Ami, bár nem marad meg örök emlékként, de spontaneitásuknak köszönhetően sokkal közvetlenebbé teszik az amúgy eléggé közvetett beszélgetéseket. Ki tudja... a következő generáció talán nem angolt és németet, hanem kódolást fog tanulni idegen nyelvként az iskolában. Furcsa? Talán igen, de a későbbiekben biztosan hasznos lesz. Tehát, ha most elkezdjük elsajátítani, biztosan nem járunk rosszul, hisz nem kell időben olyan messzire mennünk, a programozás már ma is az egyik legjobban fizetett szakma. És az ezzel kapcsolatos álláslehetőségek száma egyre csak nő. Ma az információ revolúciójának korát éljük. Ugrásszerű fejlődés, ami meghatározza szóhasználatunkat, beszédünket elég nagy változásokat hozva a nyelvünkbe. Elég furcsa lenne, ha például így beszélnénk: „Kérhetnék egy orrfuvolászati négyzetrongyot?" Jól jártunk vele, hogy megmaradt a zsebkendő elnevezés, amit természetesen még jobban lerövidítettünk, így ma már csak a „pzs" nevet viseli. Mindenesetre kíváncsian várom mi lesz a jövő, milyen szavak jönnek létre és kopnak ki a köznyelvből. A nyelvújítás, most kevésbé olyan feltűnően történik, mint pár száz éve, Kazinczy Ferenc idejében. Mi vagyunk a kor nyelvújítói, és előfordulhat, hogy az általunk létrehozott szavak maradandóan és könnyen beépülnek az ember szókincsébe.
