Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-05-01 / 5. szám

20 VÁLTOZÓ JÖVŐ 4K-s mosóteknő wifivel Orbán Ottilia | Fotó: internet A technológia fejlődése a konyhai eszközöket is elérte. Ma már gond nélkül ki tud szolgálni egy üzemi konyha akár ezer embert is, mindenféle megerőltetés nélkül. Húsz évvel ezelőtt ez ebben a formában és sebességgel elképzelhetetlen volt. Az emberiség amióta a Földön berendezkedett, egy dologra törekszik. Minél kényelmesebbé tenni az életet. Ez minden területen tetten érhető. Azért, hogy a témánál maradjunk, vegyük a konyhát. Régen láttunk elektromos készülékeket dédanyáink, nagyanyáink kezében, amikor a világ legfinomabb és leg­­ropogósabb süteményeit készítették el nekünk? Természetesen nem. Ma mi mivel keverjük ki a tész­tát? Jó eséllyel valamilyen robotgéppel. Ma már külön elektromos háztartási gépünk van kávéfőzésre, krumpli-, kenyérsütésre, darabolásra, préselésre és még annyi mindenre. A gyerekeink pedig alighanem újabb forradalmat élhetnek majd át: az okoseszközök már a spájzban vannak. A kezdetek: mosás mecha­nikai eljárással Az ókori Görögországban a szol­gák az agyagos talajban kisebb gödröket ástak (ezek töltötték be a teknő vagy lavór szerepét), és vizet öntöttek beléjük. A fehérneműt beledobálták a gödrökbe, majd maguk is beleugorva oda, elkezd­ték azt lábukkal taposni. A mosódeszkát csak 1797-ben találták fel. Addig a szennyezett textíliákat mechanikus úton igye­keztek tisztává varázsolni - folyók­ban, patakokban a víz természetes mozgásának és a ruha öblögetésé­nek, merítgetésének és csapkodá­sának segítségével. Az első mosógép Európában 1900- ban jelent meg. Egy német cég egy olajütő (kézi hajtással forgatott lapátokkal ellátott fadézsa) szerke­zetét tette alkalmassá a mosásra. „A rendes háziasszony a férje vasalt ingjéről ismer­szik meg" A régi időkben valószínűleg sima követ, üvegdarabot vagy tehén­állkapcsot használtak vasaláskor, mivel ekkor még a nyomás volt az egyetlen eszköz arra, hogy a ru­hanemű redőit kisimítsák. Az első vasaló az ókori Kínából származik: a két és fél ezer éves, serpenyő ala­kú eszközt homokkal és parázsló szénnel töltötték meg. Európában, ahol sokáig a hidegvasalás volt a jellemző, az 1500-as években bukkant fel a mángorlófa: a mo­sás után nyújtófára tekert ruhát a hosszú téglalap alakú, rövid nyéllel ellátott eszközzel görgették, hogy kisimuljon. Az igazi áttörés a 19. században következett be az elektromos va­saló feltalálásával. Az új technoló­giával való kísérletezés egy időben zajlott Franciaországban, Ame­rikában és Nagy-Britanniában. A verseny még áldozatot is köve­telt, az egyik feltalálóval felrob­bant vasalója végzett. A szabadal­mat elsőként az amerikai Henry W. Seely nevére jegyezték be 1882. június 6-án. Seely már tartós fűtő­elemet használt, amelyet először a törékeny szénrudakban talált meg, ezeket 1883-ban tömörített szén­porra cserélte. Kifejlesztett egy vezeték nélküli vasalót is, amely a hőt az áramforrásra csatlakozta­tott vasalótartótól vette át, így a fűtőelemet nem kellett mozgatni, és a véletlenszerűen bekövetkező áramütést is elkerülte. Ez fordulópontot jelentett a va­salás és az elektromos háztartási gépek piacán, az 1930-as évek kö­zepén már az amerikai háztartások több mint felében volt vasaló. Mr. Seely ma már rá sem ismerne ta-

Next

/
Thumbnails
Contents