Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-04-01 / 4. szám
36 BARANGOLÓ Harangozó Gábor Folyamatos sakkozás a növénytermelés és -feldolgozás összehangolása Gábor élelmiszermérnökként végzett egy olyan családban, ahol édesanyjának szintén ez a végzettsége, édesapja pedig kertészmérnök, mondhatni gyerekkora óta ebben él. Azonban az egyetem után tett néhány év kitérőt, és hat-nyolc éve a faluba visszatérve kezdett el komolyan mezőgazdasággal foglalkozni. A Bátyai Savanyító Kftben édesanyjával együtt dolgozva készítik el a finom, jó minőségű termékeket. A vállalkozást édesanyja őstermelőként kezdte, és ezt fejlesztették fel a mostani szintre, amikor szezonban hat-nyolc fővel dolgoznak. A savanyítóüzemben feldolgozott zöldségek nagy részét mintegy másfél hektáron termesztik, főleg azokat, amiket máshonnan nem tudnak beszerezni. Az üzem működtetésében talán az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy a feldolgozás egybeesik a termeléssel, így amit be tudnak szerezni a környékről, azt inkább nem ők termelik. Mit is termelnek? Paprikát, olyan fajtákat, amit máshol nem termelnének meg, pl. kis chilit, habanerót, a méregerős dél-amerikai fajtát. Érdekes - mondja, hogy a hagyományos cseresznyepaprika sok embernek már nem elég erős, ezért kell még erősebb fajtákat is termelni. Paradicsom, cukkini, patisszon, uborka, pepperoni, cékla, kápia paprika, dinnye, fokhagyma, és van egy kis gyümölcsösük is, aminek a terméséből kis mennyiségben befőttet is szoktak készíteni. Hogyan készülnek a savanyúságok? Azt mondja, nagyon szeretné managyszülei készítették. A nagyszülei azonban nem mindig dunsztoltak, de ők igen. Hőkezeléssel tartósítanak, kemikáliák nélkül, már, amit lehet. A paprikakrémhez muszáj rakni kálium-szorbátot, de ez az egyetlen tartósítószer, amely a természetben megtalálható vegyület, és nem allergén. A savanyú káposztánál a természetes savanyítás folyamatát alkalmazzák, nem használnak erjedést gyorsító tejsavbaktériumot, és nem tesznek bele tartósítószert. Ezért ebben minden vitamin benne marad, viszont nem áll el fél évig, csak egy hónapig. A mezőgazdász számára az év március elején indul, amikor megkezdődnek a metszések. Ezt követi a palántamagok elvetése, minden palántát saját maguk termelnek. Ez nem olyan nagy munka, de törődést igényel. Öntözni kell, a fóliasátrat ki kell nyitni és be kell zárni mindennap. Utána következik a kiültetés, amit figyelni kell, megered-e. Ha nem eredt meg, akkor azt pótolni kell. Utána ellenőrizni, elegendő-e a tápanyag, a növény élettani állapota mit kíván meg. Utána mindig jön valami - mondja nevetve. Erre szokta azt mondani, hogy a feldolgozás május elejétől indul, és egészen decemberig tart. Az áru kiszállításával egész évben kell foglalkozni, és a föld is egész éves odafigyelést igényel. Ha esik az eső, akkor lazítani kell, utána gyomot irtani, ha párás az idő, akkor védekezni a baktériumok ellen. Nehéz megmondani, hogy mikor mit csinál majd, de az biztos, hogy folyamatos sakkozást végez a termelés és a feldolgozás között. Megkérdeztem, van-e kedvenc növénye azok között, amiket termelnek. Azt felelte, nincsen, de legkedvesebb fázisa az van: amikor elindulnak növekedésnek a növények, és látszik, jól érzik magukat, megvan mindenük, napfény, víz, gyommentes a talaj, és berobban a növekedésük. „Egyik héten még csak egy pici bokor patisszont látok, és egy hét múlva a két méterre lévő bokrok már összeérnek." gát azzal áltatni, hogy úgy, ahogy a
