Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-04-01 / 4. szám

ÉLET/JÁTÉK 13 A BUBI-hoz hasonlóan elindult a közösségi autózás is Magyarorszá­gon - két éve futnak az utakon a GreenGo elektromos autói, idén januártól pedig a MÓL Limók Budapesten (hagyományosak és elektromosak egyaránt). A BU­BI-hoz hasonlóan némi pénzért cserébe a használók az egyik állo­máson felveszik, a másik állomá­son pedig lerakják a kocsit. Itthon véget ért, de külföldön elér­hető a közösségi közlekedés másik válfaja, az Über és társai. Ezek a taxizást „közösségesítik": a kap­csolódó alkalmazáson keresztül választhat az utazó a szabad autók, sofőrök között. Közösségi étkezés „Nincs kedvem főzni, átmegyek a szomszédba enni!" Miért ne? Főleg a social media és a laká­séttermek segítségével. Több elmélet is szóba jön, hogy kinek a találmánya vajon ez az akció. Az egyik ilyen elgondolás szerint egészen visszamehetünk az 1900- as évekig, amikor a kommunisták betiltották a magánvendéglőket, az állami vendéglátás pedig át­állt az olcsó tucatétkeztetésre. A lakáséttermek 1959-től kezdve illegálisan működtek Paladar né­ven, ami egy Kubában is sugár­zott brazil szappanoperából ered. A másik elmélet szerint Kínából származik, szintén a kommunista rendszer generálta. Véleményem szerint legjobb és a leghihetőbb elmélet az, hogy magyar talál­mány - egyébként Csíki Sándor gasztroszakíró szerint is -, Újházi Ede színész és hatalmas ínyenc üzemeltetett először lakásétter­met az 1900-as évek elején, bár sajnos csak néhány hétig. Ebből is láthatjuk, hogy nem most kez­dődött ez a törekvés, de a közös­ségi média tágította ki jobban a népszerűségét. Lényege, hogy aki nem szeretne külön vendéglőt ingyenesek, így bárki regisztrálhat, ezután több funkció közül választ­hat, nincsenek kötelezettségek. üzemeltetni, vagy csak hobbiból kínálná az embereknek a főzt­­jét, akár új emberekkel szeretne megismerkedni, meghirdetheti a pár személyre szóló fogásait, akár amatőr, akár egy profi séf. Közösségi szállás A Couchsurfing, azaz a „kanapé­szörfölés" története 2004-ben kezdődött, az alapötlet egy ame­rikai egyetemistától származik, aki izlandi vakációján az ottani egye­tem diákjaitól kért szállást ahe­lyett, hogy kivett volna egy szobát egy hotelban. Mára már csaknem 2 milliós online közösség segíti egymást a nyaralásokon úgy, hogy az interneten keresztül meghirde­ti a kanapéját például egy hétre, majd ha a későbbiekben ő is sze­retne jönni Magyarországra, ak­kor már nem is kell gondolkoznia, hogy hogy fog szállást találni, illet­ve kiigazodni a városon. Az oldalak Elsőre kicsit furcsán hangzott ne­kem, hogy hogyan aludhatnék más „kanapéján", majd elkezdtem gon­dolkozni rajta, és láttam az előnye­it is. Nemcsak a spórolásra gon­dolok, hanem a külföldön történő eligazodásra a helyiek vendégsze­retete jegyében. Megismerhetem a város legeldugottabb pontjait, a legtutibb bolhapiacokat, amik a turistakönyvekben biztos, hogy nincsenek benne. Alapvetően közösségi szolgálta­tás az Airbnb, az az online piactér, amely szálláshelyeket kínál vég­telen mennyiségben a szomszéd néni egyik szobájától a luxuslaká­sig, jellemzően jóval olcsóbban, mint amennyiért a „hivatásos" helyek, szállodák kerülnének. 2008-as alapítása óta az Airbnb számos országban döntötte be a szállodaipart és az albérletpiacot, a budapesti drágulást is részben ennek rovására írják.

Next

/
Thumbnails
Contents