Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-01-01 / 1. szám

14 ÉLET A JÖVŐBEN A várható jövő Városfejlesztés Pakson Lehmann Katalin | Fotó: Juhász Luca Nem létezik statisztikai adat arra, hogy mely magyar település az, amelynek a neve az utóbbi időben a leggyakrabban hallható, olvas­ható a médiumokban, de talán nem túlzás azt mondani, hogy Paks az élmezőnyben szerepel, mivel a település most ismét történelmi léptékű feladatok előtt áll, amelyek hosszú évtizedekre meghatá­rozzák a városlakók és a környéken élők mindennapjait. Az újabb atomerőművi blokkok építése jelentős városfejlesztési feladatok elé állítja a városvezetést, amelynek részleteiről Szabó Péter polgár­­mesterrel és Horváth Andrással, a város főépítészével beszélgettem. ,,A városnak az a törekvése, hogy a beruházás miatt meg­növekedő teherforgalmat minél teljesebben mértékben leválasz­­sza a település közlekedéséről." Mint helyi és környékbeli lakosok mindannyian telis-tele vagyunk a város jövőbeli élhetőségével kap­csolatos kérdésekkel. Hányán és kikjönnek majd az építkezésre, hol fognak majd lakni, vásárolni, hoz­zák-e majd a gyermekeiket, és ha igen, ők hol tanulhatnak, szórakoz­hatnak, sportolhatnak majd? Nemcsak a helyi, de a környező települések lakosságát is érintő létszámgyarapodással és egyéb infrastruktúrával kapcsolatos kér­déseimre a város főépítésze, Hor­váth András válaszolt.- A létszám folyamatosan változik majd; először emelkedik, aztán csökken. Az érkezők száma csúcs­időben várhatóan nyolc-tízezer fő lesz. Az építkezések javarésze a város­­központban valamint a Pollack Mihály utcától északra eső terü­leteken zajlik majd. Ezen terüle­tek fejlesztésével városfejlesztési tanulmányterv foglalkozik, és épí­tészeti-városfejlesztési ötletpályá­zatot is hirdetett az önkormányzat. Ezek alapján készült el a telepítési tanulmányterv, amely már tartal­mazza az utcák nyomvonalát és a lakótömbök kialakítását. Ez alap­ján módosítja az önkormányzat Avárosban sétálva különböző ko­rok építészeti nyomait láthatjuk visszaköszönni. Paks méltán le­het büszke a 19. századi kúriáira; a Daróczy-, Kornis-, Szeniczey-, Cseh-Vigyázó-, és a Kurcz-kúria egyaránt a város nevezetessé­gei, csakúgy, mint templomai, köztük a Makovecz-templommal. A lakótelep névvel jelzett „új vá­rosrész" egyértelműen az egy­kori atomerőmű-építkezéshez szükségszerűen kapcsolódó te­lepülésfejlesztési feladatok része volt. Ezzel egy időben művelődé­si ház, sportcsarnok, iskola, böl­csődék és óvodák is létesültek a városrészben, és bővült a város teljes infrastruktúrája.

Next

/
Thumbnails
Contents