Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-02-01 / 2. szám
GONDOLATOK 59 Helyi értékek kontra centralizáció Prancz Zoltán | Fotó: Heiszier Roland „A Ti fotóitok" fotópályázat Léteznek helyi, lokális szinten kibontakozni képes értékek, de a centralizáció révén, a szélesebb körű egységesítésben és együttműködésben megnyilatkozó előnyök is. Nem vitatható ugyanakkor, hogy e kétféle értéktípus könnyen feszültségbe kerül egymással. Számos terület említhető a helyi értékek és a centralizáció kapcsán, ahol óhatatlanul szembetalálkozik a lokális és a globális szempontrendszer. Ilyen például az önkormányzatok és az államirányítás, az egyes sportági szervezetek és az olimpiai közösség, a tudományos karok és az egyetemi szenátus vagy éppen a tagvállalatok és az anyavállalat viszonya. Hiába rendelkezik, mondjuk egy kisváros kiváló turisztikai lehetőségekkel, ha ezek kihasználását nem támogatják az országos szintű jogszabályok, illetve nem biztosítanak megfelelő önrendelkezést a polgármesteri hivatalnak a helyi sajátosságokat figyelembe vevő kezdeményezésekhez, beruházásokhoz. Ugyancsak örökzöld kérdésként hozható, hogy a szociális támogatásokat vajon helyi vagy országos (központi) hatáskörben lehet hatékonyabban elosztani, azaz úgy, hogy az arra szánt pénzt a valóban rászorulók kapják. A helyi értékek kiaknázása és a centralizációban rejlő előnyök felszínre hozása folyamatos optimumkeresést - ha úgy tetszik, érdemi kommunikációt - kíván a két oldal képviselőitől, ami által maximalizálni lehet mindkét megközelítés előnyeit. A párbeszédet elvileg megkönnyíti, hogy általában nem kibékíthetetlenül szembenálló érdekek ütközéséről van szó, hanem bizonyos értelemben nagyon is közös érdekekről. Hiszen a helyi értékek aktivizálásával a nagyobb közösség is gazdagodik, és a széles körű együttműködésből a kisközösségek is profitálnak. (Vegyük például a Megyer-hegyi Tengerszemet, amelynek megóvása, a tanösvény és biztonságos kirándulóhely kialakítása révén nemcsak a zempléniek, hanem az ország bármely pontjáról, sőt, akár a határon túlról érkezők is felejthetetlen órákat tölthetnek ebben a gyönyörű környezetben, amely az ország legszebb természeti csodájának járó címet is elnyerte. Ugyanakkor a fejlesztések nem valósulhattak volna meg kizárólag helyi forrásokból, azokhoz szükség volt központi szerepvállalásra is a természetvédelmi területté nyilvánítás és a finanszírozási kérdések tekintetében.) A helyi értékek és a centralizáció mind jobb kihasználására irányuló optimumkeresés sikeréhez mindkét fél belátására, konszenzuskeresésére és kompromisszumkészségére szükség van. Azonban felszínes lenne azt állítani, hogy a helyi értékeket és a centralizálót képviselő felek egyenlő súllyal vesznek részt ebben a folyamatban. Az utóbbinak általában jelentősen nagyobb a hatalma, az érdekérvényesítő képessége és a mozgástere, sőt, az sem ritka, hogy a döntés joga egyenesen az ő kezében van. Ezzel szemben a helyi értékek képviselőjének inkább arra korlátozódik a felelőssége, hogy elkerülje a szűklátókörűséget, azaz időnként tekintsen túl a lokális érdekek horizontján, legyen konstruktív, és - mint mondani szokás - ne feküdjön keresztbe egy lehetséges „nagyobb jónak". Lényegében tehát a centralizáló fél a meghatározó szereplő az optimális megoldás megtalálásában, avagy a maximum kihozásában, a mindkét fél számára megelégedéssel járó közös siker elérésében. Annak legfőbb tényezője, hogy a helyi értékek éppúgy figyelmet és méltánylást nyerjenek, minta globális szempontok, nem más, mint a centralizáló fél intelligenciája, tájékozottsága, tárgyalókészsége és önmérsékletre való képessége. (Hogy a dolgokat „erőből" megoldó, az elvakult, öncélú hatalomgyakorlás kerülésének szükségességét ne is említsük, amely végső soron nemcsak a helyi értékeknek, de az elvileg képviselt nagyobb közösségnek is kárára van.)
