Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
Ha utánpótlás-nevelésről beszélünk, legtöbb embernél a sport jut eszébe, de leginkább a foci. Természetes, hiszen a médiában és a csapból is ez folyik. Beégett szinte a tudatunkba. Pedig a téma sokkal tágabb körű és fontosabb, mint gondolnánk. A téma az utánpótlás-nevelés, illetve a szakember-utánpótlás. Mi a helyzet ezen a téren paksi viszonylatban, hiszen itt ez egy kulcskérdés. Lesz-e megfelelő létszámú és tudású munkaerő a Paksi Atomerőműben, ha üzembe lép a paksi ötödik és hatodik blokk is? A jelenlegi helyzetben az erőműben magasan képzett, átfogó és specifikus tudással rendelkező, a biztonság iránt elkötelezett szakemberek dolgoznak, és kézenfekvő, hogy Paks I. gondoskodjon a humánerőforrás megalapozásáról Paks II. számára is. Az atomerőműben ahhoz, hogy valaki munkát vállaljon, helyben szervezett, speciális tanfolyamokon kell részt vennie, és a jelenlegi oktatási rendszerben szerzett végzettség nem elegendő. Ahhoz, hogy kulcsfontosságú beosztásban, például reaktoroperátorként dolgozzon valaki, minimum öt év tanulás és gyakorlat kell a felsőfokú végzettségen túl. így a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében kézenfekvő, hogy szükség van a paksi Energetikai Szakqimnázium és Kollégiumra (ESZI). Az ESZI 1986-ban nyitotta meg kapuit az ország első vállalati iskolája a Paksi Atomerőmű Vállalat, majd a Paksi Atomerőmű Rt. részeként. 2001-től a középiskola alapítványi fenntartással működik, az átlagosnál jelentősen jobb feltételeket biztosítva az itt tanulók számára. Képzési struktúrája elsősorban az atomerőmű és a villamosenergiaipar igényeire épül, de a gazdaság más területein is piacképes szakmákat biztosít az itt végzőknek. Azenergetikai ipar igényeire épített képzés egyben az iparágban történő munkavállalást, illetve alkalmazást is elősegíti, valamint elsősorban a szakirányú továbbtanuláshoz Pakson ők írják a jövőt Orbán Ottilia | Fotó: Juhász Luca
