Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-02-01 / 2. szám

ATOMENERGETIKAI MÚZEUM 45 múzeumnak a 306-os épületet, és elkezdődött a tervezés és átalakí­tás, kértem Mittler Istvántól a fel­mentésemet, mert erre már nem maradt volna időm.- A családban van valaki, aki ha­sonlóan érdeklődik a múlt kutatása iránt?- A feleségem érdeklődési köre hasonlít az enyémhez, annyi kü­lönbséggel, hogy ő a növények iránt érdeklődik, hiszen nyugdíj mellett végezte el a kertészmér­nökit, és a diplomamunkáját sző­lészetből írta. A gyerekek között nincs utánpótlás, a lányunk ügyvé­di irodában dolgozik, az idősebb fiunk a televízióban, a kisebbik pe­dig egyéni vállalkozó, programozó mérnök. A három gyerekünk révén négy unokánk van, ami nem túl nagy teljesítmény.- Általában a történelemmel fog­lalkozókat úgy képzelik el, hogy bújják a könyveket, és minden ide­jüket az íróasztaluk mögött töltik. Neked viszont az egyik kedvenc szabadidős elfoglaltságod a túrá­zás.- Feleségemmel együtt tagjai voltunk az erőmű túraszakosztályá­nak, rendszeresen túráztunk hosz-Miklós a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Ibrányban szü­letett. A tokaji gimnáziumban érettségizett, humán tagoza­ton. Feleségével is itt ismerke­dett meg, egy osztályba jártak. Ezután a szentendrei Műsza­ki Katonai Főiskolára került, majd Hatvanban egy külön­leges műszaki alakulatnál lett századparancsnok, amelynek feladata az ott lévő országos vezetési pont elleni esetleges támadás elhárítása volt. 1976- ban költözött családjával Paks­­ra, 1991-től dolgozik az atom­erőműben. Paks kulturális életének aktív résztvevője. A helytörténettel foglalkozó Jámbor Pál Társa­szú éveken át, bejártuk az országot és Erdély egy részét. Aztán egy idő után kimaradtunk a szakosztályi tú­rákból, végül a szakosztályból is, mert egyre jobban terjedt a telje­sítménytúra. Mi pedig szeretünk rácsodálkozni egy-egy szál virágra, fára vagy tájra, ami időigényesebb a rohanásnál. A szakosztályból történt kilépésünk után kettesben ság elnöke, a Paksi Tükör című kulturális folyóirat főszerkesz­tője, de alapítója és első szer­kesztője volt elődjének, a Paksi Mozaiknak, valamit a Paksi Hír­nöknek is. Az atomerőmű több kiadványát - Évkönyv, Gyűjte­ményi Szemle, Emlékező Füze­tek- is ő állítja össze. Újságírói tevékenységéért 1998-ban Urántoll díjban ré­szesült. Megkapta az Orszá­gos Honismereti Szövetség aranyérmét, múzeumi mun­kájának elismeréseként tavaly életműdíjat vehetett át, idén pedig a magyar kultúra napján „ATolna Megyei Művészetért" ezüstplakettel ismerték el te­vékenységét. járunk túrázni, kedvenc helyünk a Mátra, ahol évente legalább há­romszor egy hetet töltünk. Érdekes megfigyelni az embernek saját ma­gát: régen csak rácsodálkoztunk egy szép virágra, fára, ma már nem tudok úgy elmenni egy szép fa mellett, hogy meg ne simogassam a törzsét, és ne szóljak hozzá, mini­mum annyit, hogy csodálatos vagy. [itiddb a% atomenergetikai múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents