Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-02-01 / 2. szám

ATOMENERGETIKAI MÚZEUM

43

dése miatt. Ennek a témának a feldolgozása nagyon megviselt, mert könnyen elkerülhető lett volna.- 1992-ben dr. Petz Ernő vezérigazgató bízott meg az üzemtörténeti gyűjtemény létrehozásával. Mesélj egy kicsit arról, hogyan is lett az erőmű múzeuma üzemtörténeti gyűjteményből országos szakmúzeum.- Az üzemtörténeti gyűjtemény 1999. július 16-án kapta meg a Múzeumi működési engedélyt, amely az atomerőmű építésére és a 30 km-es körzetére volt érvényes. A működési engedély megszerzését megelőző munkákba már besegített dr. Bencze Géza, az Országos Műszaki Múzeum főigazgató-helyettese és munkatársai. Hamar kikristályosodott az az elképzelés, miszerint országos gyűjtőköri bővítést kellene kérnünk, és az atomenergia magyarországi megjelenését és elterjedését kellene feldolgozni. Ennek az elképzelésnek a megvalósítását sürgette az a helyzet, amely a hazai privatizációk kapcsán alakult ki, nevezetesen: a külföldi kézbe került gyárak és üzemek üzemtörténeti gyűjteményeinek jelesebb darabjait az új tulajdonos külföldre vitte. Ezt csak úgy lehetett megakadályozni, ha a gyűjtemény múzeumi rangot kap, mert a múzeumból műtárgyat csak miniszteri engedéllyel lehet külföldre vinni, de csak ideiglenesen, kiállítás céljából. Ez a helyzet sürgette az üzemtörténeti gyűjteményünk létrehozását is. A gyűjtőköri bővítést sürgette az is, hogy hat nagy intézmény - mint például az Atomki vagy a BME Nukleáris Technikai Intézete - jelezte, hogy a leselejtezett eszközöket nem tudja tárolni, így vagy eladják, vagy zúzdába küldik. Ezek az országos oktató- és kutatóintézetek támogatták gyűjtőköri bővítési elképzelésünket, csak egy nagy probléma volt: nem volt múzeumi épületünk. Aztán 2008 decemberében Mittler István kommunikációs igazgatónak sikerült megszereznie a 306-os előkészítő raktárt. Ettől kezdve felgyorsultak az események, megkezdtük a múzeumi törvényben előírt feltételek megteremtését, és 2010. december 9-én a minisztérium jóváhagyta a gyűjtőköri bővítési kérelmünket, és országos

gyűjtőkörű szakmúzeumi státuszt adott, ami azt jelenti, hogy minden atomenergetikával kapcsolatos emléket az ország teljes területéről kötelességünk gyűjteni.- Hogyan történik a műtárgyak felkutatása, feldolgozása?- A felkutatás régebben elég nehézkesen ment, ám a múzeum megnyitása óta folyamatosan jelzik az üzem szakemberei, ha egy eszköz cserére vár vagy már lecserélték, hogy szükségünk van-e az adott tárgyra. A tárgy múzeumba történő beszállításakor gyűjtőköri kartont fektetünk fel a tárgy fontosabb adatairól, majd fotót készítünk róla, és bevezetjük a gyarapodási naplóba, amely alapján gyarapodási naplószámot kap, ezzel a tárgyból „műtárgy" lesz. A műtárgyról leírókarton készül, minden fellelhető adattal, és végül leltári számmal látjuk el a műtárgyat.- Az alapkő előkerülése is egy érdekes történet. Hogy is volt?- A Tájékoztató és Látogatóközpont építése 1993-ban kezdődött, és 1995. szeptember 28-án