Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-02-01 / 2. szám

RADIOAKTIV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT.39

az RHK Kft. kezelésében), ám a nagy aktivitású hulladékok, illetve az elhasznált üzemanyag-kazetták végleges tárolóinak kialakítása még mindenütt a jövő feladata. Ugyanakkor több országban is hosszú ideje folynak azok a munkálatok, amelyek e mélységi geológiai tárolók kialakítását célozzák. A megoldáshoz a finnek járnak a legközelebb, hiszen ott már a hosszú engedélyeztetési eljárást követően megkezdődhetett az építés. Az ottani elképzelések szerint a kiégett üzemanyagot rézkonténerekbe helyezik, majd leviszik a 400-450 méter mélyen a föld alatt kialakított tárolókamrákba, ahol bentonitgyűrűkkel határolt furatokba teszik őket. Ezen mérnöki és természetes gátak segítik megakadályozni a radioaktív izotópok kijutását a környezetbe.

A tervek szerint ugyanezt a megoldást követik majd a magyar szakemberek is, hiszen a természeti példák nyomán ezt tartják a hozzáértők világszerte jelenleg a legbiztonságosabb módszernek.

Mindez természetesen szóba került a kétnapos párizsi konferencián is, amelynek résztvevői magas szintű döntéshozók, hatóságok, hulladékkezelő szervezetek, illetve a működő tárolók által érintetett települések, civil szervezetek képviselői voltak. A tanácskozáson a föld alatti létesítmények kialakításával, működtetésével kapcsolatos társadalmi, politikai, tudományos, gazdasági szempontok, illetve a szabályozás kérdései voltak terítéken, és - mint általában a nemzetközi fórumokon - a követendő jó gyakorlatok megosztása volt a cél. A több száz résztvevő a világ számos pontjáról érkezett, és különösen sokan képviselték a tengeren túli országokat. Kanada, Japán, Franciaország, Svédország kiállításon is bemutatta létesítményeit, programjait.

Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs vezetője a második napon tartott előadást, amelyben főként a társadalmi kapcsolatok alakításának hazai gyakorlatát mutatta be. Elsőként a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladéktároló, építéséről-bővítéséről szólt, és ehhez kapcsolódóan beszélt a lakossággal folytatott párbeszéd kialakulásáról - az ófalui fiaskótól napjaink sokoldalú kommunikációjáig. Végigvezette a hallgatóságot azon a folyamaton, hogy a megfelelő, széles körű tájékoztatást követően 2005-ben Bátaapáti lakossága komoly többséggel szavazott

a tároló befogadása mellett. Az ezt követő parlamenti döntés után elsőként megépült a felszíni, majd a felszín alatti létesítmény is. Hangsúlyozta, hogy a társadalommal folytatott párbeszéd azóta is folyamatos, hiszen kiemelkedően fontosnak tartják a lakossági elfogadottság megtartását.

A kiégett kazetták, illetve a nagy aktivitású hulladéktárolójával kapcsolatos projekt kommunikációja ugyancsak hangsúlyosan szerepelt az előadásban, hiszen elindult a földtani kutatás a Nyugat-Mecsekben, annak érdekében, hogy megfelelő befogadókőzetet találjanak ezeknek a radioaktív anyagoknak. A tudományos és műszaki munka mellett az egyik legnagyobb kihívás, hogy a program hosszú évtizedekig tartó időtartama alatt fenn kell tartani a társaság tevékenysége iránti bizalmat, és minél inkább erősíteni kell az elfogadottságot. Ebben fontos szerepet szánnak a fiatal generációnak, akik a jövő döntéshozói lesznek.

Az előadás sikerét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a konferencia zárszavában is utaltak rá, úgy említve, mint a társadalmi kapcsolatok fontosságának sokoldalú bizonyítékát.